A kisembernek kevés esélye van a nokban

Építkezés házépítés stock - XIII. kerület és IV. kerület és Dagály uszoda 2í16 február 26-án

Áder János visszaküldte a parlamentnek a nok ötletét. A fideszes többségű parlamenten persze másodjára is könnyen átmehet a lakáslottóként elhíresült javaslat. De ebben a formában nehezen érthető, hogy miért találták ki, mert a kisembereket ez nem igazán segíti gyorsan lakáshoz jutni.

Szüksége lenne egy lakásra? De azt nem tudja önerőből megvásárolni, ezért szeretne állami támogatáshoz jutni?

Akkor kerülje el a nemzeti otthonteremtési közösségeket, a nokokat jó messzire!

Ha ugyanis megvalósulna az ötlet, akkor szinte biztos, hogy a szegényebb tagok csak a sor végén juthatnának lakáshoz.

Egy kisebb, gazdagabb kör pedig lecsap az első ingatlanokra.

Ha tehát nem tűnik el a pénz a közösségek kasszájából idő előtt, akkor a szerencsétlenebb tagok hosszú évekig fizethetik az albérleti díjat, miközben a megtakarításukra egy fitying kamatot se kapnak. Sok esetben egy hitel is jobb lehet számukra ennél a megoldásnál.

Rogán Antal, a miniszter kabinetfőnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényt, amelyet Áder János köztársasági elnök nem írt alá, ám a javaslat újra a parlament elé kerül Forrás: MTI/Kovács Tamás

Elmagyarázzuk, mi lesz a pénzével, ha belép a nokba

Az elmúlt években elég rosszhírűvé vált, és egyre szigorúbban korlátozott fogyasztói csoportokat tette kormányprogrammá Rogán Antal, amikor benyújtotta a nemzeti otthonteremtési közösségek tervét.

Mi az a fogyasztói csoport?

A fogyasztói csoportok lényege, hogy összeáll több ember azért, hogy megvásároljon egy terméket. Tegyük fel, hogy egy társasház öt családja akar tévét venni a foci Eb-re, de a hátra lévő három hónapban már egyik sem tudja összespórolni arra a pénzt, hogy sajátja legyen. Egy, talán két tévé is kijönne abból a pénzből, amit a családok addig közösen össze tudnak szedni. Ha összerakják a megtakarításukat, akkor legalább két családnak lesz tévéje a Eb-re, talán a többiek is átmehetnek majd nézni a meccseket hozzájuk. Ha pedig ez után tovább folytatják a spórolást, és az öt család továbbra is félreteszi a pénzt a tévékre, akkor senkinek nem lesz később tévéje, mint ahogy külön-külön spórolva megengedhették volna maguknak, sőt 5 családból 4 nyer azon, hogy összerakták megtakarításaikat, hisz előbb jut tévéhez, mintha egyedül spórolt volna.

Az elv tehát nem rossz addig, amíg mindenki azonos eséllyel indul. Az elmúlt időszakokban azonban inkább a negatív hírek domináltak az ilyen szerveződésekről. A leggyakoribb probléma az, hogy az ezeket a csoportokat szervező vállalkozások visszaélnek a fogyasztók tájékozatlanságával.

Ezeket a csoportokat akarja beépíteni a lakástámogatási rendszerbe Rogán Antal. Az első hallásra talán még jól hangzó ötlet azonban több helyen is elbukik, amikor lakásra gyűjtenének a családok ezzel a módszerrel.

A jelenlegi állás szerint az ötletet mégis változtatás nélkül tárgyalja újra a parlament, hiszen a kormány szerint Áder kifogásaira választ ad majd a törvényhez megjelenő rendelet.

A szegényebbek költözhetnek legkésőbb

Az előbbi tévés példával ellentétben a lakásokat nemcsak sorsolják majd a noktagok között, hanem licitálni is lehet rájuk. A liciten az indul jobb esélyekkel, aki többet fizet be (a rendes szerződésben megállapított havidíj mellett rendkívüli befizetésekkel is él).

Tegyük fel, hogy egy minimális taglétszámú nok indul: 120 ember akar lakást venni. Mindegyik 20 millió forintért, amire 15 évig raknák félre a pénzt. Ha nem lenne licit, csak sorsolás, akkor egy átlagos tag 8 év alatt lakáshoz jutna. A szerencsésebbek akár sokkal hamarabb, míg az utolsó a 15. év végén.

Aki többet fizet, gyorsabban költözhet Fotó: Szabó Gábor - Origo

Elég nehéz megmagyarázni, hogy miért szeretné bárki így a szerencsére bízni a fészekrakást, de a nokban valójában nem is ilyen egyszerű az otthonok elosztása. Aki a lakás értékéhez képest többet fizet be, előnyt élvez:

a gazdagabbaknak több esélyük lesz arra, hogy elvigyék az első ingatlanokat.

A nokokban a jelenlegi tervek szerint ugyanis lehetőség lesz rendkívüli befizetésre. Akinek pedig értékarányosan több van a számláján, viheti is az első lakásokat. Aki nem fizet pluszban, az csak azt látja, hogy sorra, akár idő előtt viszik el mások a lakásokat. Neki pedig esélye sincs a sorsolásokon. Mivel az első lakások elmentek, neki már szinte biztosan csak később jut új otthon. Kis esélye van csak arra, hogy valamikor az első években jusson neki is lakás.

Addig pedig fizetheti az albérleti díjat

Akinek nincs pénze pluszbefizetésekre, az előtt persze mindig valaki befizet valamivel többet, mint amennyire neki telik, így végül az kapja meg a legkésőbb a lakást, aki az adott csoporton belül a legjobban rászorulna arra, hogy mielőbb saját otthona legyen (ne kelljen fizetnie az albérletet).

Tehát a szegényebbek megtakarításából kapnak kamatmentes hitelt a gazdagabbak.

Albérletárak megyei jogú városokban. Sok évig hasznos információ lesz ez a rászoruló családoknak Forrás: Ingatlan.com

Amíg a noktagoknak nincs saját lakásuk, addig életszerű, hogy lakbért kell fizetniük. A nokba fizetett havi megtakarítás mellett tehát a lakhatásukat is finanszírozniuk kell.

Egy 90 ezres albérleti díjjal kiszámoltuk, hogy ha egy nokos ugyanakkora hitelt venne fel egy banktól, mint amennyit be akar tenni a nokba, akkor akár jobban is járhat a hitelfelvétellel.

Ha ugyanis 11 év után húzzák csak ki a nevét, és jut hozzá a várva várt lakáshoz, akkor annyi albérleti és tagdíjat fizet összesen a nok ideje alatt, amennyiből már a hitele is kijönne, annak minden költségével együtt. Ráadásul nem évek múltán költözhet, hanem a hitelfelvétel pillanatában, azonnal.

Hasonló a helyzet akkor is, ha van hol laknia a családnak, hiszen akkor e lakás albérleti díjától esnek el.

Beszállna a nokba? Fotó: Marton Szilvia - Origo

Senkinek nem jó, akkor minek?

Úgy néz ki, hogy a nok a tehetősebbek mellett a csoportok szervezőinek éri majd meg. Ők regisztrációs és tagdíjat is szedhetnének a tervezet szerint. Mértékét nem adták meg, de ha erősen korlátoznák is azt, a minimális taglétszámot (120) figyelembe véve, bármilyen kis összeg jelentős tétel lesz.

A nokról szóló törvény elég szigorú feltételeket szab meg, hogy ki lehet nokszervező. A törvény által meghatározott „megbízható szervező" kategóriának jelenleg mindössze egy cég felel meg. A rostán csak a Carion cégcsoport megy át. Mivel pedig a most esetlegesen erre a tevékenységre alakuló cégek legkorábban kétéves működés után válhatnak megbízható szervezővé, a Carion a jelenlegi felállás alapján egyedül építheti addig ezt a piacot, ami igen komoly, akár behozhatatlan előnyt is jelenthet számukra.

Megéri?

Az sem utolsó szempont a nok vizsgálatakor, hogy nem csupán a hitel ingyenes, a betett pénz után sincs kamat, magyarán ez a megtakarítás semmit nem fial a tulajdonosának. Ez a mostani 0 közeli kamatkörnyezetben kevéssé érdekes, de 10-15 éves távlatban (ennyi időre szól az elkötelezettség a nok mellett) ez jó eséllyel változik majd.

Ráadásul ezt a megtakarítást nem védi majd az OBA sem. Igaz, kiemelten felügyeli majd ezeket a közösségeket a Magyar Nemzeti Bank. A jegybanki felügyeleti részleg azonban akkor lép közbe, ha szabálytalanságot tapasztal, az pedig kérdéses, hogy időben lesz-e.