Minden harmadik építőmunkást feketén foglalkoztatják

2016.04.01. 18:05

Kevesebb szabálytalanságot találtak tavaly a munkaügyi ellenőrzések során, mint egy évvel korábban. A jogsértések közül még mindig meghatározó a feketefoglalkoztatás.

A munkaügyi hatóság tavaly 17 375 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 69 százalékánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (89 087 fő) 67 százalékát érintették. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján csökkent a jogsértési arány, mivel 2014-ben az ellenőrzött foglalkoztatók 73 százalékánál állapítottak meg a munkaügyi felügyelők valamilyen szabálytalanságot és az ellenőrzés alá vont munkavállalóknak a 71 százalékát foglalkoztatták szabálytalanul - derül ki az NHM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentéséből.

Nem csökkent a feketefoglalkoztatás

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint még mindig kiemelkedő szabálytalanság a feketefoglalkoztatás. A főbb munkaügyi jogsértések 15 százaléka a munkaszerződés és bejelentés nélküli szabálytalanság volt. Ez 10 659 főt jelentett 2015-ben, mely nagyságrendileg megegyezik a 2014. évben érintettek számával.

Forrás: Image Source/Image Source/db2stock/Db2stock

A leginkább érintett ágazatok egyike továbbra is az építőipar, ahol a munkaügyi hatóság növelte
az ellenőrzések arányát (a megelőző évi 18 százalék helyett 23 százalékra. A helyzet az ágazatban nem javult: a 2014. év végéhez képest a „feketemunkások" aránya alig változott: 36 százalékról 37 százalékra nőtt. A korábbi tapasztalatokkal megegyezően az építőipar jelenleg is a legtöbb bejelentés nélküli foglalkoztatott munkavállalót adja.

Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalók 70 százalékát érintette valamilyen jogsértés. A jelentés külön kiemelte, hogy az építőipari vállalkozások egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munkavállalók 78 százalékát foglalkoztatják szabálytalanul.

Szabálytalan bérmegállapodások

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések (19 253 fő) száma szinte azonos volt az előző évivel. Ezen jogsértések jellemzően a kereskedelem, vendéglátás és a feldolgozóipar (beleértve a gépipart is), valamint személy- és vagyonvédelem területén foglalkoztatott munkavállalókat érintették a legnagyobb számban.

A munkabérrel kapcsolatos jogsértések (kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum szabályainak megsértése, a határidőben történő bérkifizetéssel összefüggésben megállapított jogsértés, az írásba foglalt és visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás biztosításával kapcsolatos hiányosságok) mértékét jól mutatja, hogy az összes főbb szabálytalansággal érintett foglalkoztatott közel ötödét (11 658 fő) érintették.

Ezen belül a legjelentősebb a munkabér védelmére vonatkozó szabályok, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt, azon belül is jelentős számú munkavállaló szenvedte el a vasárnapi munkavégzés ellentételezésének elmaradását. 2014-ben 15 775 főt érintettek a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok, így ezzel kapcsolatosan kedvező tendencia figyelhető meg a 2015. évben.

Több volt a panasz

A 2015. évben a jogsértéseket elkövető 12 071 munkáltató közül 1 367 vállalkozással szemben alkalmaztak az elsőfokú munkaügyi hatóságok munkaügyi bírságot, összesen 222,519 millió forint összegben. A munkaügyi hatóság a Kúria döntése értelmében a kis és középvállalkozások fejlődése támogatása érdekében munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetést 2744 esetben alkalmazott. Több ízben szabálytalanság megszüntetésére kötelezést (2385), valamint szabálytalanságot megállapító határozatot (4488) hoztak. Az érdemi döntések 90 százaléka tehát anyagi szankció nélküli intézkedés volt.

Az előző évhez képest 2015-ben a munkaügyi hatósághoz érkezett bejelentések száma csökkent. Míg 2014. év végéig a közérdekű bejelentések és a panaszok száma 7503 volt, addig 2015-ben ez a szám 6685. A bejelentések 52 százaléka közérdekű bejelentés, 48 százaléka panasz volt, a névtelen bejelentések aránya 27 százalékot tett ki. A 2014. esztendő hasonló időszakához képest csökkent a közérdekű bejelentések aránya míg a panaszoké nőtt, a névtelen jelzések aránya pedig három százalékponttal alacsonyabb a tavalyi év egyező időszakában mértektől.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK