Megvesztegették? Telefonáljon Panamába

Reykjavík, 2016. április 5. Tüntetők követelik Sigmundur David Gunnlaugsson izlandi miniszterelnök lemondását a parlament épülete előtt Rekjavíkban 2016. április 4-én, miután nyilvánosságra került, hogy a kormányfő érintett lehet az eltitkolt offshore ügyletekben. A Süddeutsche Zeitung német lapnak több százezer offshore cég titkos adatát szivárogtatta ki egy titkos forrás a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától, amely névtelen offshore vállalatokat ad el ügyfelei számára a világ számos részén. A kiszivárgott listán számos politikus, üzletember, híresség és neves sportoló neve szerepel. (MTI/EPA/Birgir Por Hardarson)

Az offshore nem illegális, de alkalmas adóelkerülésre és nagyon gázos ügyekből szerzett pénzek elrejtésére. Ezért érdemes azzal foglalkozni, miért van szüksége valakinek egy Panamában bejegyzett cégre. Legfőképp azért, mert a megvesztegetésből származó pénz így válhat offshore vagyonná, majd végül baráti kölcsönné. 

Hogyan hoztak létre offshore cégeket drogbárók, csalók, királyok, elnökök, politikusok és maffiatagok, FIFA-döntéshozók, stricik? Mindez valószínűleg kiderül abból a 11,5 milliónyi oldalból álló dokumentumhalmazból, amely egy panamai ügyvédi irodától került ki. Ezek az iratok rávilágítanak arra, hogyan moshatják tisztára a mocskosul gazdag emberek a piszkos pénzeiket. Az is kiderülhet, miképpen károsították meg országuk költségvetését a leggazdagabbak.

A Mossack Fonseca ügyvédi irodától szivárogtak ki a dokumentumok Forrás: AFP/Eduardo Grimaldo

Miért lesz gázos, ha valakinek van egy offshore cége?

Nem illegális offshore céget alapítani, de nagyon gázos. Kérdéseket vet fel ugyanis, hogy valaki miért fizet azért egy panamai ügyvédnek, hogy ugyan hozzon már létre egy céget, amelyben könnyen el lehet rejteni az illegális bevételeket, vagy meg lehet úszni egy rakás adó megfizetését.

Ez a cég a legtöbbször csak papíron csinál bármit is,

a gyakorlatban csak Dagobert bácsi pénzestornya, amit szinte lehetetlen konkrét személyhez kötni. Sok esetben ugyanis a cégalapítók is csak eljárnak az igazán befolyásos nagykutyák nevében. Arról már nem beszélve, hogy olyan botrányra, mint amilyen most látszik kirobbanni, emberemlékezet óta nem volt példa.

Pénz van, de sose jövünk rá, hogy kié Forrás: ONLY FRANCE/Bernard Jaubert

Az offshore-országok semmilyen információt nem adtak ki a náluk alapított cégekről. A tulajdonosok így simán megúszhatják az adófizetést a saját országukban.

Miért kell egy politikusnak offshore cég?

Tegyük fel, hogy egy politikus havi nettó 1,5 milliót keres. Tehát évi 18 millióról tud elszámolni. De közben vesztegetésekből, zűrös üzletekből összejön még neki 100 millió forint. Ha ezt a pénzt akár a panamai ügyvédek segítségével egy offshore cégbe teszi, akkor szinte bármikor hozzáférhet úgy, hogy azért soha nem kell adóznia a saját hazájában. És a lényeg, hogy nagyon kevés offshore cégről derül ki, hogy ki a valódi tulajdonosa. Ha le is bukik a cég, akkor is a legtöbbször csak egy megbízottat találnak, aki csak közvetve köthető egy-egy nagyobb névhez.

Hogyan mozog a pénz?

Az offshore cégek nagy része soha semmilyen valós üzleti tevékenységet nem végez. Csak úgy tesz, mintha üzletelne. A most kiszivárgott dokumentumban is rengeteg megjátszott adásvételre van bizonyíték.

Milliókat fizetnek ki a cégek például tanácsadásért vagy egy-egy meghiúsult üzlet kompenzációjaként.

Ezek persze kamuüzletek. Tényleges gazdasági tevékenység nincs, a pénz azonban mozog. Ritkábban a politikus számlájára, már mint legálisnak tűnő bevétel, gyakrabban egy strómanhoz.

Izlandi tüntetés az offshore-érdekeltségű kormányfő ellen Forrás: MTI/EPA//Birgir Por Hardarson

Így lehet, hogy a példánkban szereplő politikus hozzá sem nyúl a pénzhez, az más nevén szereplő ingatlanokba, földekbe vagy bankszámlákra kerülhet.

Baráti kölcsönök miből lesznek?

Magyarországon már a 90-es évek óta nyújtanak be vagyonnyilatkozatokat a politikusok. Ezek valóságtartalmát viszont elég nehéz ellenőrizni.

Sok esetben szerepelnek bennük baráti kölcsönök,

családi összefogással vásárolt ingatlanok. A közbeszerzéseknél szigorúan szabályozzák a tulajdonosi kör megismerhetőségét, ugyanakkor olyan sokmilliárdos üzleteket is offshore cégek kapnak, mint a letelepedési kötvények értékesítése. A fenti módszerek miatt pedig mi, adófizetők sose tudjuk meg, hogy a befolyó pénz valójában kihez kerül.

Innentől pedig a pénzek eredetére rábukkanni szinte lehetetlen.

Magyar ügyek pedig vannak. A most hírbe hozott két politikus mellett már a kétezres években is voltak offshore-ügyek, például a jegybank korábbi vezetőjét, Simor Andrást is összehozták eggyel.

Az olyan kiszivárogtatás, mint a mostani panamai dokumentumok, lehet az egyetlen esély arra, hogy valamivel világosabban lássuk, hogyan hatja át a korrupció a politikát. Hogyan váltják hatalmukat nem apróra, hanem súlyos milliókra, milliárdokra a vezetők.

(A Vice cikke alapján.)