Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Érdekes módon szerez be a MÁV-Start száz vasúti kocsit. Nem vásárolja őket, hanem
legyártja magának.
A Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány 2016 és 2019 között összesen harmincmilliárd forintot biztosít erre.
Ebből is látszik, hogy az IC+ fantázianevű kocsiknak
2019-ig kell elkészülniük.
A kormányhatározat szövegéből kihámozható, hogy a személyvagonokra leginkább azért van égető szükség, mert az EU-s pénzből felújított vasútvonalak bizonyos szakaszain akár 160 kilométer per órával is lehet vagy lehet majd haladni, de egyszerűen nincs elég olyan járműve a MÁV-csoportnak, amely mehet ennyivel.
Az IC+ kocsik legfontosabb tulajdonsága tehát, hogy 200-zal is vontathatják őket. (Ez a külföldre: nyugatra menő vonatok esetében is fontos.)
Milyenek lesznek az új kocsik?
A prototípusként elkészült két másodosztályú jármű alapján tudhatjuk, hogy a hagyományos, magas padlós vagonokban nyolcvanan ülhetnek majd. A mai szokásoknak megfelelően nincsenek benne fülkék (termes elrendezés), az ülések többsége sorosan, néhány azonban négyes páholyokat alkotva helyezkedik el. A 200 km/h végsebességű kocsikba légkondicionáló berendezés és két-két zárt rendszerű, de kerekesszékkel nem használható vécé is kerül. Az utasok időtöltését konnektorok és wifi, tájékoztatását bemondás és GPS-alapú kijelző is segíti.
A hírt észrevevő Iho.hu közlekedési szakportál megjegyzi, hogy az IC+ projekt hosszú múltra tekint vissza: A MÁV-csoportban
öt éve határozták el,
hogy a MÁV-Starthoz tartozó szolnoki járműjavítóban fejlesszenek ki, és gyártsanak egy korszerű IC-kocsit.
Az Origo információi szerint az eredeti elképzelések alapján a prototípusnak már négy éve el kellett volna készülnie, 2013 tavaszán pedig már a sorozatgyártásnak is be kellett volna indulnia.
A kocsijavítással igen, de gyártással azelőtt soha sem foglalkozó üzemben végül 2014-ben készült el az első két jármű, amelyek
csak tavaly nyárra kapták meg az összes szükséges engedélyt.
A kifejlesztés 1,4 milliárd forintba került, ebből 462 millió volt EU-s támogatás.
Dunakeszi-Szolnok: oda-vissza
A magyar gyártású IC-kocsi története régebbre nyúlik. A dunakeszi járműjavítóban is kifejlesztettek 2008-ra egy 3G IC fantázianevű terméket. Igaz, ez hivatalosan csak felújítás volt, de az utas valójában egy új kocsiban érezheti magát, ha ezzel utazik. A 140-es tempóra képes vagonokból mindössze tíz készült. Hogy a MÁV-csoport nem ezekből rendelt többet, annak az az oka, hogy Dunakeszi többségi tulajdonosa egy multi, a Bombardier volt, így inkább a saját kézben lévő Szolnok fejleszthetett ki egy új járművet. Csakhogy azóta államosították Dunakeszit, így már az ő munkához juttatásuk is fontos szempont lett. Nem véletlen, hogy a Magyar Idők nemrég kijelentő módban írt arról, hogy az IC+ kocsikat közösen gyártja majd Szolnok és Dunakeszi.
Speciális a száz IC+ kocsi gyártásának finanszírozása is. A célra szánt 30 milliárd forint nagyobbik fele a kormányhatározat szerint amúgy is járna a MÁV-Startnak a közszolgáltatás költségtérítéseként. (E pénz egy részét már megkapták, a többit meg fogják kapni.)
14,77 milliárd forint direkt állami pénz, ezt a 2018-as és 2019-es költségvetésből kívánják biztosítani.
