Napi 300 forint pluszból megmenthető egy beteg élete

2016.04.11. 08:46

Magyarországon évente 2-3 ezer beteg hal meg valamilyen kórházi fertőzés miatt. Az óriási emberveszteség szakértők szerint elkerülhető lenne, ha a kórházak betegenként napi 300 forinttal többet költenének levegőfertőtlenítésre. A Társaság a Szabadságjogokért bíróságra mert, mert az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megtagadta a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban indított közérdekű adatigénylésüket.

A magyar kórházi fertőzések listavezetője egy súlyos bélfertőzést okozó baktérium. Évente 2-3 ezer ember hal bele abba, hogy a műtét után valamilyen baktérium megtámadja a szervezetét. A magyar büdzsének a szepszises betegek gyógyítása, elkülönítése, gyógyszerezése közel évi egymilliárd forintba kerül.  Egy kórházi fertőzés miatt a betegek izolálása az intézményeknek 100 napos kórházi ellátás esetén betegenként akár 3 millió forintba is kerülhet.

Az OECD adatai szerint Európában operáció után Spanyolországban van a legtöbb szepszises (sebfertőzés miatti) beteg a hasi műtétek során. 2011-ben közel háromezer embert kezeltek sebfertőzéssel. Írországban is hasonló a szepszises betegek száma. A legkevesebb kórházi sebfertőzést Izraelben, Németországban és az Egyesült Királyságban mérték  a hasi operációk után.

Napi 300 forint

A kórházi eredetű fertőzések száma akár a felére is csökkenhetne, ha az intézmények megfelelő technológiával folyamatosan tisztítanák a kórtermek és más kockázatos, jelenleg nem védett légterek például kezelők, ágytálmosók, szennyes tárolók levegőjét – mondta az Origónak a Novaerus plazmatechnológiás levegőfertőtlenítők magyarországi képviselője. Ez betegágyanként naponta átlagosan 300 forint többletköltséget jelentene a kórházaknak.

A levegőfertőtlenítés jelentőségét a kutatások szerint az adja, hogy minden fontos kórházi kórokozó képes a levegőn keresztül terjedni és fertőzni.

A levegőben tovább élnek a baktériumok, kevés az eszközöket fertőtleníteniForrás: MTI/Ujvári Sándor

Ez azt jelenti, hogy a kórházi fertőzések elkerülése érdekében hiába fertőtlenítik a kórtermek padlóját és egyéb felületeit, hiába húznak sűrűn ágyat, hiába használnak gumikesztyűt, a baktériumok részben e tevékenységek eredményeképpen folyamatosan újra és újra a levegőbe kerülnek.

Félnek adatot szolgáltatni

A Semmelweis Egyetemen dolgozik egy munkacsoport, ami már évekkel ezelőtt kidolgozta, hogyan lehet a betegbiztonságot beépíteni a kórházi ellátórendszerbe. Az intézmények egyelőre csak önkéntes alapon szolgáltatnak adatokat. Sok kórház azért nem mer adatot küldeni, mert eddig nem mérték ezeket a mutatókat, és attól félnek, hogy most hatalmas számokról kell beszámolniuk.

Orvosok szerint összehangolt kormányzati intézkedésekre van szükség, mert az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések emelkedése súlyos járványügyi veszélyhelyzetre utal – írja a Medicalonline.hu orvosi szaklap.

Önkéntes alapon szolgáltatnak adatot az intézmények a kórházi fertőzésekrőlForrás: AFP/Science Photo Library

A TASZ-os orvosok sem igazodnak ki az adatokon

A napokban fordult a bírósághoz a Társaság a Szabadságjogokért, mert az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megtagadta a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban indított közérdekű adatigénylésüket.

Az ÁNTSZ azt állítja, hogy az adatok nyilvánosak és elérhetők.  A TASZ betegjogi szakértői és gyakorló orvosai szerint azonban a lekérhető adatok tele vannak szakkifejezésekkel, rövidítésekkel és mozaikszavakkal, ami még számukra is nehezen érthető. Az ellentmondás feloldása érdekében a TASZ közérdekűadat-igénylésben kérdezett rá a pontos számokra, amelyekből kiderülhet, hogy - kórházankénti bontásban - hány kórházi fertőzés történt 2014-ben és 2015-ben.

Nem vagyunk droidok

A kórház veszélyes üzem - hangzott el a II. Betegbiztonsági Konferencián. Ezt mindenkinek - betegnek, orvosnak, nővérnek - tudomásul kell vennie.

A betegbiztonságnak nagyon nagy ára van, a fedezete mégis szűkös – mondta Tamás László János, a győri Petz Aladár Kórház főigazgató főorvosa. De nem vagyunk droidok, és a hiba a mi életünkben is benne van. Meg kell óvnunk a betegeket a kórházban történő nem várt eseményektől. Az orvos-igazgató azt mondta, a kórházakban a nemkívánatos esemény mindig sokkal több, mint az ellátási hiba. A hibalehetőségek tárháza óriási, a figyelmetlenség, fegyelmezetlenség, képzettség hiánya is nemkívánatos eseményekhez vezethetnek.

Forrás: Varga Zsuzsanna Anna
Mi az a nemkívánatos esemény?

A WHO adatai szerint minden tizedik beteggel történik egy nem várt esemény a kórházban. Nemkívánatos esemény például, ha egy beteg elesik a kórházban, vagy ha az alkalmazott gyógyszer valamilyen mellékhatást okoz, vagy például ha a vérátömlesztés során lép fel szövődmény. A műtéti sebfertőzések vagy a betegek összecserélése is ilyen nemkívánatos esemény. Sőt ha a műtét során egy idegen test marad a betegben, az is.

Egy másik, a betegbiztonság körébe tartozó OECD-adat szerint a belga kórházakban 200 ezerből egy betegben felejtenek benne idegen tárgyat az orvosok. Svájci kórházakban 100 ezer betegből 11-nél marad bent a műtét után műszer vagy törlőkendő a betegben.  Németországban ez a szám 100 ezerből öt.

A plazmatechnológiás levegőfertőtlenítőt egyébként az Uzsoki Utcai Kórházban a sürgősségi osztályon, a tüdőbelgyógyászaton és a műveseosztályon is használják.

A Novaerus által közzétett klinikai eredmények szerint

akár 70 százalékkal is csökkent a felületi baktériumcsíra-szám azokban a kórtermekben,  ahol ezeket a készülékeket használták. A megfelelő hatásfok eléréséhez az kell, hogy a készülék óránként 2-4-szer lecserélje az adott légtér levegőjét. 

 

Betegágyanként napi 300 forint többletkiadással jelentősen csökkennének a kórházi fertőzésekForrás: MTI/Varga György

Csoportos babahalál 

Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgató főorvosa a szeptember 11-i terrortámadáshoz hasonlította azt az időszakot, amit 2013 szeptemberében élt át kórházigazgatóként. 2013-ban nagyon rövid időn belül 9 koraszülött meghalt a miskolci kórház baba-intenzívosztályán.  A 9 babából 8 az élettel össze nem egyeztethető születési rendellenességgel jött a világra – mondta Csiba Gábor a betegbiztonsági konferencián. Elmondta, amit még soha, hogy az osztályon az elhunyt babákon túl még hét olyan csecsemőt ápoltak, akik szintén nagyon betegen születtek.

A szülő anyákon végzett vizsgálatok baktériumtengerről számoltak be. A higiénés viszonyok, a várandósgondozás nemcsak az egészségügy feladata, hanem a várandós anyáé is. Egy hónap alatt 11 hatóság 27 alkalommal végzett ellenőrzést az intézményben. Ilyen mértékű egészségügyi vizsgálat egészségügyi intézményt még biztosan nem ért – mondta Csiba Gábor.

Csiba GáborForrás: MTI/Vajda János

"Normál körülmények között havonta 1,5 millió forintot költünk egyszer használatos eszközökre, fertőtlenítőszerekre, gyógyszerekre. Amikor a kórházban a sorozatos vizsgálatok miatt rengeteg ember fordult meg havonta 25 millió forintra rúgtak a betegbiztonságra szánt kiadásaink."

Panaszkodunk rendesen

Míg 2012-ben 9959, 2014-ben már 12 198 panasz érkezett a betegektől az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központhoz, mondta Novák Krisztina az intézmény főigazgatója. 2015-ben pedig már több mint 14 ezren panaszkodtak.

A legtöbben a fekvőbeteg ellátással elégedetlenek. Mivel a közép-magyarországi régióban van a legtöbb egészségügyi intézmény Magyarországon, ezért a panaszok többsége is onnan érkezik.

Van, ahol CT-vizsgálatokra hónapokat kell várni, pedig egyes betegségcsoportoknál a többhetes várakozás a vizsgálatokra akár a beteg életébe is kerülhetForrás: AFP/PhotoAlto/Frédéric Cirou

Leginkább a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog sérült. Novák Krisztina példaként említette a várólisták hosszúságát, és azt is, hogy egy diagnosztikai vizsgálatra hónapokkal későbbre kapnak időpontot a betegek.

Az égési sérülteket nem a megfelelő helyen kezelték

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke és a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója azt mondta, a betegbiztonság szervezési kérdés. Tavaly az égési sérült betegek több mint 65 százalékát látták el égési centrumokban, 20 százalékát pedig olyan kórházban, ahol van égési központ.

Velkey György szerint át kell szervezni a betegbiztonság területétForrás: MTI/Kovács Attila

De hat olyan betegről is tudnak, akiket hosszú hónapokig láttak el olyan helyen, ami nem kifejezetten égési centrum volt.

A betegbiztonság terén mindenképpen szükség lenne átalakításra, mégpedig azért, hogy a betegeket a megfelelő helyen, megfelelő szakorvos és ápoló személyzet lássa el.

Szakemberek szerint az egészségügyben a humán erőforrás hiánya miatt is jelentősen csorbul a betegbiztonság.  Több hiba van, sok a konfliktus és a per, mindenki ingerült - mondta Velkey György.

Nem ismert pontos adat arról, hányan halnak meg kórházi fertőzések miattForrás: Dreamstime

Eltűnik háromezer orvos

Magyarországon ma körülbelül 49 ezer ápoló és 39 ezer orvos dolgozik. 2015-ben 700 szakdolgozó kért bizonyítványt ahhoz, hogy külföldön vállalhasson munkát. Az elvándorló orvosok többsége 30-35 év közötti. Hamarosan mintegy háromezer orvos megy nyugdíjba, ezért még nagyobb veszélybe kerülhet a betegek biztonságos ellátása – hangzott el a konferencián.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK