Hatalmas tejfakasztó buli volt Budapesten

2016.04.10. 12:41

A héten robban az offshore bomba, aminek magyar érintettjei is vannak. Utcára vonultak a tejes gazdák, öt tehénnel jöttek-mentek Budapest-szerte. Kiderült, hogy a láthatatlan munkával sokkal több időt töltünk, mint a fizetettel. Évente 11 milliárd óra nem fizetett munkát teljesítenek magyarok. A kis postákat beköltöztetnék a takarékokba. A hétre is jutott egy történelmi bejelentés Varga Mihálytól ezután Orbán Viktor minden magyar családot arra buzdított nyisson ki egy üveg vörösbort a jó hírre. Új pályázatok nyílnak a Kádár-kockák felújítására. És Venezuelában mostantól háromnapos a hétvége. Ez történt a héten a gazdaságban.

Két magyar érintettje van az offshore-botránynak. Az offshore-lovagok világának tagja Horváth Zsolt kecskeméti fideszes politikus, aki több Seychelle-szigeteki offshore cégben is érintett – írja a Direkt36.hu. És felfüggesztette párttagságát az offshore-botrányban érintett Boldvai László, az MSZP egykori pártpénztárnoka. Nem akarta terhelni ügyével a pártot, ezért felfüggesztette tagságát, de állítása szerint jogsértő dolgot nem művelt.

Konti Csilla offshore-érintettsége is abból a hatalmas, eddig titkos nemzetközi dokumentumcsomagból derült ki, amit a német Süddeutsche Zeitung újság szerzett meg, és az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezet koordinálásával 76 ország közel 380 újságírója dolgozott fel.

Nem minden offshore-lovag állt át a sötét oldalra

Önmagában egyébként nem törvénytelen, ha valakinek offshore cége van, de lehetőséget adhat adóelkerülésre vagy illegális tevékenységek eltitkolására. A panamai offshore-botrányban a cégalapításokért felelős ügyvédi iroda az ártatlanságát hangsúlyozta, és jogi lépéseket helyezett kilátásba az ügyet kirobbantó újságírókkal szemben. A botrányban számos politikus érintett az orosz elnöktől kezdve az izlandi miniszterelnökig.

Új rekord

Tavaly már 3,1 milliárd eurót (több mint 950 milliárd forintot) kerestek azok a magyarok, akik csak nemrég kezdtek el külföldön dolgozni, vagy naponta ingáznak a határ menti településekről. Az összeg új rekordnak számít.

A jegybank adatai szerint a világgazdasági válság kitörése előtt még 1,5 milliárd eurót kerestek a magyar munkavállalók külföldön, 2013-ban azonban már ennek majdnem a dupláját. 

Tavaly már 3,1 milliárd eurót kerestek azok a magyarok, akik csak nemrég kezdtek el külföldön dolgozniForrás: AFP/Matthieu Colin

A válság előtt még 1,5 milliárd eurót kerestek a magyar munkavállalók külföldön. Miközben 2010-ben még csak átlagosan 50 ezren, addig 2013-ban már majdnem százezren vállaltak munkát külföldi telephelyen egy éven belül. Azóta további 15 ezerrel nőtt a létszámuk, és tavaly év végére már 118 ezer viszonylag rövid ideje külföldön dolgozó honfitársat regisztráltak.

Tejfakasztó buli

Hétfőn az utcára vonultak a tejes gazdák. Öt tehénnel meneteltek, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól a NAV székháza felé a Batthyány téren és a Lánchídon keresztül.

A tejtermelők demonstrációja BudapestenFotó: Polyák Attila - Origo

A tejtermelők szerint az unió és a magyar állam által nyújtott támogatások nem elegendőek. „A tej előállítási ára literenként 90-110 forintba kerül. Ehhez képest jelenleg 60-70 forintos literenkénti áron vásárolják fel a termelőktől a kereskedők. Ki lehet számolni, hogy mennyit bukunk!” – mondta az Origónak az egyik gazdálkodó, aki 30 embert foglalkoztat. Szerinte most az ő munkahelyük, megélhetésük is veszélybe került.

25 év börtönt is kaphatnak a Buda-Cash vádlottjai

A Buda-Cash ügyben a Fővárosi Főügyészség összesen öt személlyel szemben emelt vádat bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt. A vádlottak akár negyed évszázadnyi büntetést is kaphatnak.

A vádirat szerint V. Péter és társai – valamennyien a tulajdonosi körből - a Buda-Cash Brókerház működtetése során, bizonyíthatóan 2007. évtől kezdődően olyan bűnszervezetet hoztak létre, aminek keretében az ügyfelek befektetéseivel, értékpapírjaival részben sajátjukként rendelkeztek, részben azokat eltulajdonították.

Öt ember ellen emeltek vádatForrás: MTI/Sallmayer Gábor

Kezdetben céljuk a csőd elkerülése, illetve a befektetési szolgáltató fizetőképességének fenntartása volt, később azonban az ügyfelek befektetéseit már nem csak a veszteségek leplezésére használták fel, hanem az ügyfélpénz egy részét különböző offshore cégekbe menekítették. A vádlottak 2009 áprilisa és 2014 áprilisa között a DRB bankcsoportnak összesen, több mint 66 milliárd forint kárt okoztak.

200 milliárd forintos uniós büntetés lóg a levegőben

Magyarország az aktuális uniós fejlesztési ciklusban eddig még nem kapott Brüsszeltől pénzt, ezért a költségvetésből fizettek ki 23 milliárd forintot a győztes pályázóknak. A forrásokhoz csak a második fél évben jut hozzá a kormány. Ami ennél is nagyobb tétel: hat ügyben folyik uniós vizsgálat a korábbi uniós pénzek költése miatt, ami után 201,7 milliárd forintos büntetés jöhet. A projektek olyan szakaszban tartanak, hogy még nem tudnak teljesítésalapú számlákat hozni - indokolta a kifizetéseket a Miniszterelnökség.

A kabinetnek az előző, 2007–2013-as ciklushoz kötődő vitákat legkésőbb a jövő év közepéig le kell zárnia az Európai Unióval. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint hat ügy vár rendezésre. Ezek összesen 201,7 milliárd forintos büntetést jelenthetnek, a melyből a legnagyobb tétel a 125 milliárdos korrekcióval fenyegető aszfaltkeverőügy. Itt a brüsszeli testület versenykorlátozásra gyanakszik.

Végrehajtás indulhat a Bankszövetség ellen

A Bankszövetség részletekben fizeti ki azt a négymilliárd forintos büntetést, amit a versenyhivatal adatkartellezés miatt rótt ki rá.A Bankszövetség reméli, hogy a bíróság felfüggeszti a büntetést. A bírság sokszorosan felülmúlja a szövetség büdzséjét, ha nem tudják kifizetni, a versenyhivatal végrehajtást indíthat, és a pénzt a szövetség tagjainak kell kifizetniük.

Jön az ingyen wifi

2018-ra minden magyar településen lesz ingyenes wifi. Azokon a területeken, ahol a szolgáltatók szélessávú hálózatot fejlesztenek, ott vállalniuk kellett, hogy ingyenwifit is biztosítanak.

2018-ra mindenhol lesz ingyen wifiForrás: Flickr/Charleston's TheDigitel

A Digitális Jólét Program keretében most zárult le az állami és önkormányzati intézmények által biztosított nyilvános wifipontok felmérése. A távközlési cégek a közelmúltban nyújtották be ajánlatukat, vagyis azt, hogy az ország mely területén fejlesztenék a szélessávú hálózatot. A pályázati kiírásnak feltétele volt, hogy a nyertes pályázóknak vállalniuk kell, hogy az adott járásban fejlesztéssel érintett minden településen ingyenesen elérhető, vezeték nélküli internetszolgáltatást biztosítanak a település központi helyszínén.

"Apa mosdik, anya főz"

Április első keddje a láthatatlan munka napja. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint Magyarországon minden ember a csecsemőktől a felnőttekig évente 130 napot tölt fizetetlen munkával. Évente 11 milliárd óra nem fizetett munkát teljesítenek magyarok. A magyar bruttó hazai termékbe, ha beleszámítana a láthatatlan munka az 23 százalékkal növelné a magyar GDP-t. Évi 11 milliárd óra, az a munka, amiért senki nem kap semmilyen fizetést Magyarországon. Szép Katalin a KSH módszertani főosztályának nyugalmazott vezetője szerint a 80-as évekhez képest 9 százalékkal nőtt a fizetetlen munka Magyarországon. KSH-adat szerint napi 214 percet láthatatlan munkát végzünk szemben azzal a napi 164 perccel, amiért fizetést vagy fizetséget is kapunk. Ezen az óriási különbségen még a KSH szakemberei is meglepődtek.

A gyerekneveléssel, a főzéssel, na meg a házi munkával rengeteg időt töltünkForrás: Ács Bori

A magyar láthatatlan munka nemzetközi összehasonlításban a középmezőnyben van. Az OECD 2011-es kutatása szerint - amiben 27 országot vizsgáltak – Magyarországon, Ausztriában, Belgiumban és Spanyolországban is naponta valamivel több, mint 3,5 óra házimunkát végeznek a család tagjai. A legtöbb láthatatlan munkát Mexikóban, Törökországban és Ausztráliában mérték. Ott több mint napi 4 órát mosnak, főznek, takarítanak, bevásárolnak és gyereket nevelnek a családok.

Bemutattuk Panamát

Nem véletlen, hogy a nagy offshore-balhé Panamában alakult ki. Panamában nem kell bejelenteni, ki egy cég tulajdonosa, és korlátlanul lehet pénzt mozgatni az országba és onnan el. Panama semmiféle adózási információkat nem oszt meg más országokkal. A botrány középpontjában álló ügyvédi iroda akár kamuügyvezetővel is felszerelte az általa gründolt cégeket, ha az ügyfél kérte, az igazi tulajdonos aztán névtelenül, a kamuügyvezető által jó előre aláírt papírokkal igazgathatta a cégét. Panama a nyolcvanas években lett a drogkartellek pénzügyi központja, azóta a szabályok szigorodtak, de nem tartatják be őket.

Panama madártávlatbólForrás: AFP/Rodrigo Arangua

Panamával nem az a legnagyobb baj, hogy adóparadicsom. Pedig, tegyük hozzá, nagyon is az: a cégeknek a Panamán kívülről származó bevételeik után semmiféle adót nem kell fizetniük, a kormány csak évi 300 dollár (körülbelül 83 ezer forint) éves díjat szed be tőlük.

Természetesen a saját országukban magasabb kulccsal adózó cégeket joggal háborítja fel, ha a konkurenciájuk a bevételük kisebb-nagyobb részét Panamában adómentesen könyveli el. Ahogy a világ valamely országának szavazópolgárát is joggal háborítja fel, ha a politikusáról kiderül, hogy a jövedelme egy részét adómentesen parkoltatja Panamában vagy valamelyik másik adóparadicsomban. Az adóoptimalizálás viszont nem bűncselekmény, legfeljebb nem túl erkölcsös.

Panamával a legnagyobb baj az, hogy a területén bejegyzett offshore cégek átláthatatlanul működnek. A panamai cégek tulajdonosait és tulajdonosváltásait nem kell bejelenteni, sőt a cégeknek egyáltalán nem kötelességük senkivel sem közölni, ki vagy kik tulajdonában állnak. Egy kivétel van, panamai bíróság büntetőjogi eljárás keretében kötelezheti őket erre.

Takarékokba költöztetnék a kis postákat

A takarékszövetkezetek bevonásával ésszerűsítené a Magyar Postát a Miniszterelnökség, a terv szerint milliárdokkal vágnák meg a költségeket. A takarékszövetkezetek vihetik tovább azokat a postákat, amelyek nem működnek elég hatékonyan, mondta a keddi egyeztetés után Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára. Az egyeztetésre meghívott öt parlamenti pártból képviseltette magát a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP frakciója, nem volt jelen az MSZP képviselője.

Történelmi bejelentés tett Varga Mihály

Magyarország teljesen visszafizette a 2008-ban felvett 14,3 milliárd eurós IMF-EU hitelt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a hét közepén az Origónak azt mondta, bízik benne, hogy a korábbi hitelcsomag visszafizetése jó pont lesz a hitelminősítőknél.

Varga Mihály történelmi sikerről számolt be szerdánFotó: Polyák Attila - Origo

Szerdán utalta át Magyarország az utolsó másfél milliárd eurós részletet, ezzel teljes egészében Orbán Viktor azt mondta: minden magyar családnak jó oka van arra, hogy kinyisson egy jó üveg vörösbort és koccintson a haza egészségére.”

Átszervezés a Tescónál

A csoportos létszámleépítés miatt 145 alkalmazott izgulhat a Tescónál – tudta meg az Origo. A Tesco azt közölte, az átszervezés után 110 kollégát tudnak majd foglalkoztatni, de a többieknek is ajánlanak majd állásokat. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke az Origónak azt mondta, Debrecenben, Pécsen, Tatabányán, Szekszárdon, Szolnokon, Egerben, Győrben, Szegeden, Kecskeméten, Veszprémben és Zalaegerszegen dolgozó kollégákat érint az átszervezés.

Újabb átszerzezést jelentett be a TescoFotó: Bielik István - Origo

A döntést azért hozta meg a Tesco, mert egy országos személyügyi adminisztrációs központot hoznak létre Budapesten az eddigi regionális központok helyett. Az átalakítás miatt a Tesco csoportos létszámcsökkentést hajt végre, ami kiterjed a fővárosra és 9 megyére.

Új pályázatok, most a Kádár-kockáknak

Akár 2,5 millió forintra is lehet pályázni a családi házak korszerűsítésére az Otthon melege programban. A fejlesztésekkel 5–25 ezer forint megtakarítás érhető el minden hónapban.

2021-re az építőiparon belül megvalósítjuk a nulla energiafelhasználású épületek építésének rendszerét” - jelentette be Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár. Az NFM pályázatot ír ki kizárólag családi házak energiahatékonysági korszerűsítésére a 135 négyzetméternél kisebb, 1995-ben, illetve az az előtt épült családi házakra vonatkozóan.

Pályázni az alábbiakra lehet:

  • külső szigetelés, nyílászárók cseréje, 
  • fűtéskorszerűsítés (kazáncsere), illetve
  • megújuló energia bevezetése (például napkollektor telepítése).

A pályázatokat július elejétől, régiónként írják majd ki. „Reméljük, hogy minél több Kádár-kocka tud majd megújulni” – jelentette ki Szabó Zsolt, aki szerint ezekkel a fejlesztésekkel 5–25 ezer forint megtakarítás érhető el minden hónapban.

Már csak négynapos a munkahét

Háromnapos hétvégék lesznek Venezuelában, pedig az ország gazdasága az összeomlás szélén áll. A kormány szerint azonban csak így tudnak spórolni az árammal, ugyanis az erőművek teljesítménye sem elegendő.

A szárazság miatt vezették be a négynapos munkahetetForrás: AFP/Luis Robayo

Péntekre is pihenőnapot vezetnek be Venezuelában, de nem azért, mert a gazdaság ennyire megengedheti magának a termelés csökkenését. A háromnapos hétvégével éppen spórolni próbálnak, az intézkedés egy energetikai vészterv része: a dél-amerikai országban nem termelnek elég áramot az erőművek, és a kormány azzal spórolna, hogy péntekenként bezáratják a munkahelyek nagy részét, hogy azok ne fogyasszanak.

Nem mondtak le az egyszámjegyű szja-ról

Egyelőre nem tudni, mikor és mennyivel csökken a jövedelemadó, de Tállai András szerint a kormány célkitűzése továbbra is az egy számjegyű szja elérése. A NAV nem végez különvizsgálatokat az offshore-botrány miatt.

Még mindig terítéken az egyszámjegyű szjaForrás: Thinkstock

A NAV vezetője szerint 2010 óta az szja-rendszer átalakítása miatt 3600 milliárd forint maradt a lakosságnál, ennek harmada a családi adókedvezmény miatt. Tállai András szerint az alacsony jövedelemadó hozzájárul a foglalkoztatás növekedéséhez és a vállalkozások versenyképességének javulásához.

A panamai offshore-botrányról Tállai András elmondta, hogy az adóhatóság azzal kapcsolatban egyelőre nem végez különvizsgálatokat. Nem vizsgálják azokat a személyeket, akiknek az érintettségére már fény derült.

A robotok nem tudják pótolni a menekülteket

Európa gazdaságilag rövid és hosszú távon is jól jár a menekültválsággal. Rövid távon a menekültek miatt a kormányok többet költenek, ezzel jobban pörgetik a gazdaságot. Hosszú távon Európának friss munkaerőre van szüksége, annak ellenére, hogy a következő évtizedekben a robotok és a mesterséges intelligenciák miatt sok munkahely szűnik majd meg.

Tudom, hogy ez kicsit szívtelenül hangzik, de Európának gazdaságilag szüksége van a menekültekre"– mondta Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza. Arra gondolt, hogy a menekültválság kapcsán természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberi tragédiákat és a válság okozta társadalmi feszültségeket, de ha csak pusztán a számokat nézzük, az unió jól jár a menekültekkel.
Munka a menekültek miatt. 

Csökkentek az árak

Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ezen időszak alatt jelentősen csökkent az üzemanyagok ára. Jóval olcsóbb lett a sertéshús, viszont jóval drágább a krumpli, a zöldség és a gyümölcs. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, a dohányáruk és a tartós fogyasztási cikkek drágultak.

Hajszálnyival de olcsóbb lett a bevásárlásForrás: Ács Bori

Tizenkét hónap alatt, 2015. márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődtek. Az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a cukoré 18,9, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 18,4, az étolajé 9,1 százalékkal. A sertéshús ára 19,3 százalékkal csökkent, a tejé 10,5, a sajté 7,4 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 2,4, a tartós fogyasztási cikkek 1,7, a szolgáltatások 1,4, a ruházkodási cikkek 0,4 százalékkal drágultak – írja jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Olcsóbb lett az üzemanyag is 14,8 százalékkal.

Térképen mutatjuk, hol veszi át a kéményeket az állam

Július 1-étől a katasztrófavédelem az ország jelentős részében átveszi a lakossági kémények ellenőrzését az önkormányzatoktól és a kéményseprő-cégektől. A katasztrófavédelem térképet készített róla, hol fogja söpörni a kéményeket. A katasztrófavédelem július 1-jétől minden olyan helyen átveszi a lakossági kéményseprést, ahol ezt a feladatot a megyei jogú város önkormányzata nem vállalta, közölte az Origóval Mukics Dániel, a katasztrófavédelem helyettes szóvivője.

Mutatjuk, hol veszi át a kéményeket az államForrás: Katasztrófavédelem

A katasztrófavédelem Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém megye egészén, míg Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Győr-Moson-Sopron és Pest megye egy-egy részén jelenik meg kéményseprőipari szolgáltatóként. A többi megyében továbbra is a jelenlegi szolgáltató végzi a sormunkát.

Olcsóbb is lehetne a gáz

A világpiacon a gázárak alakulása engedné, hogy ismét csökkenjenek a lakossági tarifák, elhozva ezzel az újabb rezsicsökkentést. A kormány most nem ezt szeretné. Elviekben lenne arra lehetőség, hogy csökkenjenek a lakossági gázárak”- mondta az Origónak Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója. A piaci árak ugyanis ezt lehetővé tennék, elég csak a környező országokra gondolni: például Bulgáriában és Horvátországban is mérséklődtek az árak, mert az importált gáz ára is csökkent.

A kormánynak most nem fontos, hogy olcsóbb legyen a gázForrás: Thinkstock

Barta Judit szerint, ha csak a piaci tendenciákat vesszük figyelembe, akkor lenne tér az árak csökkentésére. Ugyanakkor azt nem tudjuk, hogy milyen árakat és mennyiségeket tartalmaz az orosz-magyar gázszerződés, így ezeket a kijelentéseket a szakértő szerint mindig óvatosan kell megtenni.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára szerint üzleti titok, hogy Oroszország mennyiért ad el gázt Magyarországnak, az információ nyilvánosságra hozása nemzetgazdasági érdekeket is sértene.