Orbán Viktor ráküldte a NAV-ot az offshore-botrányra

Budapest, 2016. április 8. Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádió stúdiójában, mielőtt interjút adott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának 2016. április 8-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Orbán Viktor miniszterelnök kérésére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elrendelte a magyarországi offshore-szálak azonnali, egyenkénti kivizsgálását a NAV-nál. Az offshore-ügyek felgöngyölítésével külön szakértői munkacsoport foglalkozik.

A NAV megkezdte a Panama-papírok dokumentumaiban érintett magyar állampolgárok és cégek vizsgálatát, tájékoztat közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az offshore-ügyek felgöngyölítése érdekében

a NAV-on belül szakértői munkacsoport kezdte meg a magyar vonatkozású információk elemzését.

Az adó- és vámhivatal teljes eszközrendszerével szisztematikusan, a magánszemélyeket és cégeiket is érintően vizsgálja, történt-e Magyarországon adóeltitkolás, állítja az NGM.

Orbán bankárokat gyanít

Orbán Viktor miniszterelnök április 8-án reggel, a Kossuth rádióban beszélt arról, hogy meg fogja kérni a magyar hatóságokat, derítsék fel a panamai offshore-botrány magyar vonatkozásait. A miniszterelnök azt mondta, szerinte a politikusok kívül vannak a botrányon, hiszen vagyonbevallást készítenek.

Orbán Viktor szerint viszont vannak olyan szálak, amelyek bankárokhoz köthetők.

Április 7-én Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára és a NAV vezetője még azt mondta, az adóhatóságnál nem foglalkoznak kiemelten az offshore-botránnyal.

Orbán Viktor szerint politikusok nem, bankárok érintettek lehetnek az offshore-botrányban Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Három magyar szál

A botrány kirobbanása óta egyébként három magyar szál került nyilvánosságra. Érdekes, hogy a miniszterelnök szerint politikusok nem, bankárok viszont érintettek lehetnek az ügyben: az eddigi három érintettből ketten politikusok.

• Az első magyar érintett Horváth Zsolt kecskeméti fideszes politikus volt. A miniszterelnök szerint a politikusok gyanú fölött állnak a vagyonnyilatkozataik miatt, ezzel szemben Horváth Zsolt például nem írta bele a korábbi vagyonnyilatkozatába a kifogásolt offshore cégeket.
• Boldvai László, az MSZP egykori pártpénztárnoka a felesége révén érintett az ügyben. Boldvai azt nyilatkozta, hogy nem követett el jogsértést, de párttagságáról lemondott.
• A harmadik érintett Erős János, aki 2002 és 2010 között vezette az állami Magyar Fejlesztési Bankot.

A panamai botrány dokumentumai egyelőre részben sem nyilvánosak, vagyis

elvileg Orbán Viktor vagy a magyar hatóságok nem tudhatnak olyan érintettről, akiről a sajtó még nem írt.

Büntetőeljárás is lehet a vége

A hatályos előírások szabályozzák, ha egy Magyarországon ténylegesen tevékenykedő cég azért, hogy kevesebbet vagy egyáltalán ne adózzék, a nyereségét egy másik országba, adott esetben egy adóparadicsomba csoportosítja át, majd onnan – osztalék formájában – Magyarországra visszahozza, emlékeztet közleményében az NGM.

A magánszemélyek ilyen cégektől szerzett jövedelmeinek adózását is szigorúan rögzíti a törvény.

Az így szerzett jövedelem után nemcsak 15 százalékos szja-t, hanem 27 százalék ehót (egészségügyi hozzájárulás) is fizetni kell.

Ha valaki nem tartja be a szabályokat, és nem fizeti meg az adót, vagy bizonyíthatóan kizárólag adóelkerülés céljából végez bizonyos tevékenységeket,

az adóhatóság ellenőrzés keretében állapítja meg a be nem fizetett, eltitkolt adót.

Az eltitkolt adó (adóhiány) megfizetésén túl komoly szankciókkal is számolhat a jogszabályokat kijátszó cég vagy magánszemély: az adóhiány 200 százalékára rúgó adóbírsággal sújtható, és nem kizárt, hogy tettét büntetőeljárásban is megvizsgálják a NAV pénzügyi nyomozói.