Átszervezik a kisebb postákat

Átfogó átalakításról beszélt a Magyar Posta vezérigazgatója és a postaügyi államtitkár. Postahivatalokat vonnak össze takarékszövetkezetekkel, átalakítják az informatikai rendszert. Leépítésekre is lehet számítani, de azt ígérik, akit lehet, átképeznek, és alkalmazásban tartanak.

A negyedik negyedévre már lehetnek olyan pénzintézetek, amelyekben a hálózatracionalizálás keretében postai szolgáltatásokat nyújtanak – mondta Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója egy háttérbeszélgetésen. Mint mondta, 300-500 településen lehetnek olyan kisebb posták, amelyeket pénzintézetekbe, főleg takarékszövetkezetekbe költöztetnének. Szarka Zsolt beszélt arról is, hogy a posta mintegy 30 ezres munkavállalói létszámából körülbelül ezer személyt érint, de nem biztos, hogy mindannyian elbocsátásra számíthatnak, az igazgató

az így érintett létszám egy részének a továbbfoglalkoztatását”

ígérte.

Németh Lászlóné postaügyi államtitkár és Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója Forrás: MTI/Marjai János

Németh Lászlóné, a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár elmondta: szeretnék elérni, hogy a korszerű pénzügyi szolgáltatásokat bárhol, lehetőleg azonos színvonalon igénybe lehessen venni. Szarka Zsolt hangsúlyozta: az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás megköveteli, hogy

a nagyobb ügyfélforgalmú postákat korszerűsítsék,

a kisebbek működtetésére pedig költséghatékony megoldást találjanak.

Naponta kevesebb mint öt levél

A Portfólió szerint a posta vezetése azzal indokolta a döntést, hogy kiderült, egyes kistelepüléseken a postákban napi átlag 5 órában egyáltalán nincs munkavégzés. 121 postán

a naponta feladott levelek száma nem éri el az ötöt sem,

a csomagok még ritkábbbak, 412 postán hetente átlagosan egyet adnak fel. Mindezek miatt ezek a posták rendkívül veszteségesek.

A pénzintézetekbe integrált postákat egy közös informatikai rendszerrel is összekötik. Bár ez a nagyobb postákkal már megtörtént, a kisebb hivatalok közül mintegy 600 még mindig offline működik.

A Portfólió tudósítása szerint Szarka Zsolt beszélt arról is, hogy a postát is erősen érinti az elvándorlás: 2011-ben ugyanis 34 ezer főt foglalkoztattak, jelenleg csak 30 400 fő áll alkalmazásban, különösen a magasan kvalifikált alkalmazottak mentek el, de csaknem ezer fővel (10 500-ról 9800 főre) csökkent a kézbesítők száma is.

Kézbesítő a kerékpárjához megy a nagykanizsai 1-es posta udvarán Forrás: MTI/Varga György

Még a hónapban tárgyalnak a szakszervezetekkel

Szarka Zsolt beszélt a szakszervezetek által követelt bérkorrekcióról is. Mint mondta, a Magyar Posta Zrt. a szakszervezetekkel folytatott csütörtöki egyeztetésen vállalta, hogy április végéig újra leülnek az érdekképviseletekkel, és az első negyedévi üzleti eredmények alapján megvizsgálják, milyen lehetőséget látnak év közben a bérkorrekcióra.

Mint mondta, az 500 ezer forint feletti sávban csak egyedi bérkorrekciók voltak, amire a menedzsmentnek joga van. Ezeken túl a

bérfejlesztés az elmúlt években csak az 500 ezer forint alatt keresőket érintette,

minden évben. Arról is beszámolt, hogy 2012–2016. között 35 százalékos keresetnövekedés volt az 500 ezer forint alatt keresőknél, amiből 21,3 százalék alapbérfejlesztés volt, a többi emelés egyéb jogcímen történt.

Kézbesítők a járásokba érkező leveleket kézbesítési sorrendbe rendezik az ország legnagyobb forgalmú postájának kézbesítőtermében Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A konkurencia miatt kell titkosítani

Újságírói kérdésre Németh Lászlóné beszélt a Magyar Posta Zrt. pénzügyeinek titkosításáról is. „A kötelezően előírt postai szolgáltatás esetében jogos az információigény a közérdekű adatok iránt, de a versenypiacon működő tevékenységekről kikért adatok a konkurenciának segítenek” – mondta. Szerinte a postának több területen vannak versenytársai, például a pénzszállítás vagy a pénzügyi szolgáltatások területén.

A közvélemény számára ezek az adatok, információk nem jelentenek semmit,

a konkurencia viszont ezzel megismerné a posta terveit, árazását, üzletpolitikáját, és ez méltánytalan lenne a posta számára, és versenyhátrányt okozna” – mondta.

A háttérbeszélgetésen szó esett az FHB és a posta együttműködéséről, Szarka Zsolt azt mondta, az együttműködéshez vezető folyamatot az indította el, amikor a Díjbeszedő Csoport eladóvá vált, és a Postának „létkérdés volt a DBH megszerzése”. Az FHB Nyrt. kizárólagos jogot szerzett korábban a DBH Csoport megvásárlására, ezért a Posta becsatlakozott az akvizíciós folyamatba, ami 2013 novemberében zárult le.