Kihunyhatnak az egykori csillagok

2016.04.15. 15:17

Míg néhány éve még a Nemzetközi Valutaalap is optimistán szemlélte Afrika jövőjét, és a befektetők is szerették a szubszaharai országokat, mára a nyersanyagok beszakadása és a magas adósságszintek egyre nagyobb aggodalmat keltenek. Az egykori sztárok így újra nemzetközi segítségért folyamodnak.

Úgy tűnik, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igencsak elszámolta magát Afrikával kapcsolatban, amikor Christine Lagarde, a szervezet vezérigazgatója kevesebb mint két éve még „figyelemreméltó rugalmassága” miatt dicsérte a kontinenst. Afrika ragyogó csillagai közül ugyanis többen már tavaly segítségért folyamodtak – írja a Bloomberg.

Az elmúlt évben Ghána és Angola csakúgy, mint Mozambik az IMF-hez fordult segítségért, noha Lagarde éppen ez utóbbit emelte ki mint új pozitív példát a kontinensen. Hamarosan Zambia is követheti a példájukat, Kenya pedig már meg is kapott egy 1,5 milliárd dollár értékű rendelkezésre álló tartalékot. Az Afrika legnagyobb gazdaságának számító Nigéria emellett egy 1 milliárd dolláros hitelről tárgyal a Világbankkal, de Zimbabwe is friss kölcsönt próbál kapni a washingtoni szervezettől.

A nagy fordulat

A probléma abban rejlik, hogy a magas hozamok számos államot elzárnak a nemzetközi tőkepiacoktól, miközben igen komoly költségvetési és folyó fizetési mérleg hiánnyal küzdenek. Annak következtében pedig, hogy a nyersanyagárak januárban 17 éves mélypontra szakadtak, Afrika szubszaharai térségének gazdasági növekedése 2016-ban 3 százalékra csökkenhet, ami a legalacsonyabb szint lenne több mint egy évtizede, és alulmúlnál az IMF által kedden prognosztizált 3,2 százalékot is. Négy évvel ezelőtt a régió még 5 százalékot meghaladó mértékben bővült.

Az IMF segíthet AfrikánForrás: AFP/Brendan Smialowski

Éppen a korábbi lendületest növekedést használták ki az afrikai kormányok annak érdekében, hogy elszakadhassanak az IMF-től és a Világbanktól, és a nemzetközi piacokról vonjanak be tőkét. Ennek következtében 2012 óta olyan országok bocsátottak ki először dollárkötvényeket, mint Zambia, Angola, Kamerun, Mozambik vagy Etiópia, ráadásul igen alacsony hozamok, és jelentős kereslet mellett.

A világ azonban fordult egyet, és a hitelfelvételi költségek megugrottak, ahogy a befektetők elkezdtek aggódni az afrikai országok eladósodottsága és a nyersanyagárak beszakadásának kockázatos következményei miatt. Ennek fényében a szubszaharai szuverén dollárkötvények átlagos hozama 7,61 százalékos volt márciusban, ami majdnem 3 százalékponttal haladja meg a három évvel ezelőtti szintet.

Amíg ugyanis a jegybankok által pumpált olcsó pénz elvarázsolta a befektetőket, a hozamvadászaton nem igazán számítottak a mögöttes gazdaságpolitikai tényezők Afrikában. Mára azonban beállt a fordulat a ciklusban, és a gazdaságvezetés minősége is lényeges szempont lett – indokolja a befektetői félelmeket Razia Khan, a Standard Chartered Afrikával foglalkozó szakértője.

Kínai segítség

Jóllehet a befektetőket általában nyugalommal tölti el, ha egy kormány az IMF-hez fordul, hiszen ezzel valószínűleg kordában kell tartania a kiadásait, más út is lehetséges. Kína ugyanis már egy ideje komolyan növeli az érdekeltségeit Afrikában, és néhány ország, mint Nigéria vagy Angola tárgyal is a kínai finanszírozásokról.

Kína is érdekelt a kontinensenForrás: AFP/Liu Jin

Az ázsiai óriás azonban sokkal inkább specifikus infrastrukturális projektekbe fektetne, mint mentőcsomagokba – hangsúlyozta John Ashbourne, a Capital Economics közgazdásza. Mindez pedig azt jelentheti, hogy amennyiben az afrikai vezetők tovább úsznak az adósságárral szemben, addig feltehetően egyre többen fordulnak majd nemzetközi segítségért.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK