Törvény írhatja elő a fenntartható fejlődést Romániában

Csomád, vulkán, Erdély, Románia, Hargita megye, potenciálisan aktív magmatározóval rendelkező vulkán
A Csomád észak felől. A hegység a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja. Kettős kráterében terül el a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp
Vágólapra másolva!
Az RMDSZ által kidolgozott programról szavaz a román parlament.
Vágólapra másolva!

A RMDSZ-politikus annak a kétnapos szemináriumnak a megnyitóján beszélt erről, amelyet az Interparlamentáris Unióval (IPU) közösen szerveztek Bukarestben. A 15 ország részvételével zajló tanácskozás nyitónapján a román parlament két kamarája együttes ülésen emlékezik meg arról, hogy 125 éve tagja az IPU-nak, és nyilatkozatot fogad el arról, milyen lépéseket kíván tenni Románia az ENSZ következő, 15 évre szóló, tavaly elfogadott fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításáért.

Kormányrendelet volt

A parlament a 2008-as kormányhatározat felülvizsgálata, kiegészítése és törvényerőre emelése mellett a bukaresti kormánynak is azt javasolja, alakítson ki a miniszterelnökségen olyan szakértői bizottságot, amely össze tudja hangolni a fenntartható fejlesztési szakpolitikákat a különböző tárcáknál és intézményeknél.

A román parlament harmadik alkalommal rendez az IPU égisze alatt a közép-kelet-európai térség törvényhozói számára tematikus tanácskozást Bukarestben. Az IPU-val közösen szervezett szemináriumok kezdeményezőjeként Borbély László elmondta: büszke arra, hogy egy romániai magyar politikus tudatosította a román kollégákban, hogy Románia 125 éve tagja az 1889-ben alapított IPU-nak. Úgy vélte: az évfordulóhoz méltó gesztus az, hogy a parlament

amelyet az ENSZ fenntartható fejlesztési programja próbál megalapozni a következő másfél évtizedben.

Önkéntes program

Borbély László hozzátette: az interparlamentáris találkozó után Erdélyben is tervez a civil társadalmat és privát szférát megszólító, a fenntartható fejlesztési célokat és az ezekben rejlő lehetőségeket ismertető rendezvényeket, arra is alapozva, hogy

az erdélyi magyar közösség élen jár az országban a környezettudatos életmódra történő áttérés terén.

Az ENSZ 193 tagországának képviselői tavaly augusztusban egyeztek meg arról a fenntartható fejlesztési akciótervről, amelynek célja a mélyszegénység felszámolása, az egészségügyi ellátás, az oktatás és a nők helyzetének javítása, valamint a klímaváltozás elleni harc. A program megvalósítása önkéntes, és minden állam maga dönt a célok elérése érdekében alkalmazandó intézkedésekről.