Ma lehet vége a drogmentes világnak

Április 20-án tárgyal az ENSZ a nemzetközi drogstratégiáról. Hivatalosan eddig a drogmentes világért küzdöttek a tagállamok, de a szemlélet most gyökeresen megváltozhat. Sokan a legális drogkereskedelem világméretűvé válásának első lépését látják a jelenlegi szemléletváltásban. Erről azonban szó sincs, valójában a cél az, hogy egyre kevesebb ember életét nyomorítsa meg a kábítószer. Mára elég tapasztalat van ahhoz, hogy kimondjuk, a drogfogyasztók büntetése az egész társadalomra veszélyes.

Még 2015-ben szivárgott ki egy ENSZ-dokumentum, amiben már látni lehetett a jelét annak, hogy változik az 1961 óta élő szemlélet, amely szerint alapvetően minden drog rossz, káros, és ezért üldözni kell. A fű például a heroinhoz hasonló megítélés alá esett. A büntethetőség nem korlátozódott a terjesztőkre vagy a termelőkre,

és a fogyasztókat is kriminalizálta a narkotikumokról szóló első nemzetközi megállapodás.

Szerdán ülnek össze az ENSZ-ben, hogy elkezdjék a vitát az új drogstratégiáról Forrás: Anadolu Agency/2015 Anadolu Agency/Bilgin S. Sasmaz

A tavaly kiszivárgott ENSZ-dokumentum szerint azonban

az eddigi alapelveket felül kell vizsgálni.

A megjegyzések között olvasható, hogy a fogyasztók üldözése segíti a HIV, a hepatitisz-C terjedését. Ezek a betegségek nem maradnak a drogfogyasztók között, így a teljes társadalomra veszélyesek. A szerhasználók sokkal gyakrabban lesznek túladagolás áldozatai az olyan országokban, ahol a terjesztés mellett a droghasználatot is büntetik. Az eddig kitűzött cél helyett, miszerint drogmentes világot kell teremteni, arra koncentrálhatnak az országok, hogy

egyre kevesebb embert nyomorítsanak meg a narkotikumok.

Rengeteg pénz elment már a semmire

Ötvenöt év kellett ahhoz, hogy

a világ vezetői belássák: elvesztették a drogháborút.

Az évek alatt elment csak az Egyesült Államokban 121 milliárd dollár a drogfogyasztással vádolt emberek bebörtönzésesére és üldözésére. 37 millió embert pecsételtek meg ezzel úgy, hogy nem terjesztettek drogot, vagy nem vettek részt más bűncselekményben, csak fogyasztók voltak.

Az amerikai börtönöket megtöltik a droggal kapcsolatos bűncselekmények miatt fogvatartottak Forrás: AFP/Inp

A stratégia eredményei ennek ellenére elkeserítőek. Az Egyesült Államokban az 1975-ös középiskolai végzős évfolyam megközelítőleg 55 százaléka fogyasztott valamilyen drogot, az 1981-es végzős évfolyam tagjainál már 66 százalék volt ez az arány. Ez mára 49 százalékra csökkent, de a legveszélyesebb drogfogyasztói szokásokban sincs javulás.

A politikusok tehát rájöttek, hogy

hatalmas összegeket költenek valamire, ami nem hozza a várt eredményeket.

Sőt, rengeteg ember életét teszi tönkre, és árt a társadalomnak is. A drogfogyasztók börtönbüntetése egy életen át tartó stigmát jelent.

A drogterjesztésre specializálódott maffiaszervezetek meggazdagodtak, miközben rengeteg embert megöltek.

Változtatni kell

Nem tehetnek mást a világ vezetői, mint hogy változtatnak az alapelveken. És ezt azért tehetik meg, mert a világon már egyre többen elfogadják, hogy a használókat nem kell üldözni.

A marihuánával a világ nagy részén már van tapasztalatuk az embereknek. Vagyis maguk is fogyasztottak már, így tudják, hogy nem hozza el a világvégét, ha nem csukják le azt, aki elszív egy spanglit. Több országban már részlegesen vagy teljesen legálissá tették. Ilyen országok az Egyesült Államok, Hollandia, Uruguay.

A fű több helyen legális, az ENSZ stratégiaváltásával egyre több ország indulhat el ebbe az irányba Forrás: AFP/Marc Piscotty

Nyomós érvek

Nem az a cél, hogy ezt más drogokra is kiterjesszék. A kokain- vagy az amfetaminfogyasztók legfeljebb arra számíthatnak, hogy nem kell börtönbe menniük, ha elkapják őket egy kisebb adaggal.

A marihuána, vagyis a fű azonban már a legalizálás irányába tart. Colorado, ahol Amerikában elsőként legalizálták a marihuána rekreációs célú használatát,

2014-ben 76 millió dollárt szedett be a fűből adóként.

És ebben nincs benne a marihuánához kapcsolódó egyéb kiegészítők árusításából származó bevétel és a turisták költései. Coloradóban a bűnügyi statisztikák is javultak a legalizálás óta.

Csökkent az emberölések, fegyveres támadások, nemi erőszakok, betörések száma a teljes államban.

A gyilkosságok száma 41-ről 31-re, míg a szexuális támadásoké 444-ről 433-ra csökkent, az autófeltörések száma 6572-ről 5139-re esett, de szinte minden területen javultak a mutatók.

Coloradóban megváltozott az élet a legalizálás óta, nincsenek rossz tapasztalataik Forrás: AFP/Theo Stroomer

A felmérések szerint a fiatalok nem szívnak többet, mint a legalizálás előtt. Ami annak lehet köszönhető, hogy a dealerek kiszorultak, és az állami szervek is keményen ellenőriznek.

A drogmentes világ a múlté

Az április 20-i ENSZ-ülésen kialakuló vitákban ezek a tapasztalatok lehetnek a legnyomósabb érvek. A tagállamok lakossága is egyre inkább amellett áll, hogy a droghasználat büntetése nem célszerű. Persze lassan juthat el a világ addig, hogy a fűvel is úgy kereskedjenek az országok farmerei, mint most a dohánnyal vagy a teafűvel, de ez a jövő sem elképzelhetetlen többé.

Ha beindul az üzlet...

Idén 6,7 milliárdos piaca lehet az amerikai legális marihuánának, 2020-ra pedig már 22 milliárd közelébe kerülhet egy piackutatás szerint. Ez már nagyobb, mint az ugyancsak hatalmas összegeket megmozgató amerikai fociliga.

Erre a hatalmas összegre már ráugranak a nagyobb cégek is. Amerikában épp ezért a befektetések, még ha óvatosan is, de megindultak a fű irányába. Ezzel párhuzamosan a világ egyre inkább megváltozhat. Kinek jó, kinek rossz irányba.

Lesznek, akik pórul járnak

Mexikóban például már most sem nagyon tudnak megélni a fű termesztéséből a gazdák, de a világ más, szegényebb országaiban élő termelők is pórul járhatnak a legalizálási hullámmal. Ezzel sokan az egyetlen lehetőséget veszítik el, hogy ruhát vagy ételt vegyenek a családjuknak.

A szegényebb országok farmerei rosszul járhatnak rövid távon Forrás: AFP/Ivan Couronne

A termelők ugyanakkor csak kis részét kapták meg a fűterjesztésből származó teljes profitnak. A legtöbbet a drogbárók, a kereskedők tették zsebre. Szerdán tehetik le az ENSZ-ben annak az új drogstratégiának az alapkövét, aminek eredményeként az állam lehet az, aki lehúzza a fogyasztókat. De az adókat már nem fegyverekre, hanem rehabilitációra és a függőség gyógyítására költhetik.