A szegények jól járnak az áfacsökkentéssel, de a gazdagok jobban

2017-ben 27 ezer forint megtakarítást jelent az élelmiszeráfa-csökkentés a leggazdagabbaknak. A legszegényebbek csak 10 ezer forint körül nyerhetnek, ideális esetben. A leggazdagabbak két és félszer annyit költenek élelmiszerre, mint a legszegényebbek, és másfélszer annyit esznek. Egyetlen élelmiszer van, amiből a szegények többet esznek a gazdagoknál: a kenyér. A legszegényebbek fogyasztásában nagy aránya van még a krumplinak, a rizsnek, a tésztaféléknek. Ha az áfacsökkentéssel a társadalmi különbségek csökkentése lenne az elsődleges cél, e termékek áfájához kellene hozzányúlni.

A legszegényebbek bő 10 ezer forintot takaríthatnak meg egy évben az élelmiszerek áfájának csökkentésén 2017-től, míg a leggazdagabbak körülbelül 27 ezer forintot. Ideális esetben, vagyis ha a teljes csökkentés átmegy a fogyasztói árakba, ami azért nem valószínű.

Szegények és gazdagok

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évről évre vizsgálja, hogy jövedelmi tizedek szerint mennyi élelmiszert fogyaszt a lakosság, illetve mennyit költ élelmiszerre. A tizedeket úgy képzik, hogy a jövedelmük alapján sorba állítják az embereket (tulajdonképpen a háztartásokat, abból számolják vissza az egyéneket), és tíz egyenlő részre osztják őket.

A KSH jövedelmi tizedek szerint vizsgálja, hogy milyen forrásból mennyi bevételük van az embereknek, és azt is, hogy mire költenek. A legfrissebb statisztika 2014-es, azokból az adatokból számoltuk ki, hogy az egyes jövedelmi tizedek tagjai mennyit spórolhatnak évente 2017-től a sertés-, a baromfihús, a tej és a tojás áfájának csökkentésén. A számok ebből adódóan nem pontosak, 2014 óta emelkedtek az árak és a jövedelmek is, ráadásul lehetetlen előre megmondani, hogy az áfacsökkentés mekkora árcsökkenést okoz majd. Viszont a számok elég jól mutatják, nagyságrendileg mire számíthatunk, az arányok pedig tisztán látszanak:

A gazdagok többet költenek ételre

Az áfacsökkentés hatásában mutatkozó különbséget egyértelműen az okozza, hogy a szegényebb rétegek tagjai összességében sokkal kevesebbet költenek élelmiszerre, mint a gazdagabb rétegek tagja. Ezáltal sokkal kevesebb áfát fizetnek az államnak, vagyis az áfacsökkentésen kevesebbet nyernek.

A legszegényebb tizedben egy ember évente összesen 110 ezer forintot költ élelmiszerre, miközben a leggazdagabb tizedben 288 ezer forintot.

Ha a fontosabb kategóriákat nézzük (például az édességeket és az üdítőitalokat kihagyjuk), a legszegényebbek kevesebb mint évi 100 ezret költenek, a leggazdagabbak évi 250 ezret:

A különbség önmagában nézve is hatalmas, de különösen az, ha figyelembe vesszük a jövedelmeket.

Az alsóbb rétegek tagjai az összjövedelmük harmadát élelmiszerre költik,

míg a felsőbb rétegek tagjainál az arány csak 20 százalék körül van. Mindez úgy, hogy a leggazdagabbak két és félszer annyit költenek élelmiszerre, mint a legszegényebbek.

A gazdagok többet esznek

Nem egyszerűen arról van szó, hogy a szegényebbek spórolnak, ezért olcsóbban veszik meg ugyanazokat az élelmiszereket, vagy más, olcsóbb élelmiszereket vesznek, mint a gazdagok (bár a statisztikákból az látszik, mindkét állítás igaz).

A legszegényebbek egy év alatt valamivel több, mint 200 kiló élelmiszert fogyasztanak,

ebben benne van minden, kenyér, rizs, tészta, krumpli, zöldség, gyümölcs, hús, de még a főzéshez használt zsiradék is.

Ehhez képest a leggazdagabb tized tagjai évente több mint 300 kiló élelmiszert fogyasztanak:

Szegény ember nem költ gyümölcsre

A fenti grafikonból az is jól látszik, mennyire más a szegényebb és a gazdagabb rétegek élelmiszer-fogyasztásának szerkezete. A szegényebbek fogyasztásának nagy részét teszik ki a gabonatermékek, vagyis a kenyér, az egyéb pékáruk, a rizs, a liszt, a tésztafélék. A cereáliák aránya a tehetősebb rétegek fogyasztásában sokkal kisebb, sőt ami azt illeti,

a gazdagabbak alig valamivel esznek több cereáliát, mint a szegények, holott összességében másfélszer annyi élelmiszert fogyasztanak.

A többi kategóriát tekintve a fogyasztás tizedről tizedre nő, különösen nagy a különbség a gyümölcsfogyasztásban: a legszegényebbek évi szűk 20 kilót fogyasztanak, a leggazdagabbak 60 kilót. Ugyanez igaz a tojásra és a tejre is, amiket a fenti grafikonra nem vettünk fel, mert nem kilóban, hanem darabban és literben számolják. A legszegényebb tized tagjai évi 97 tojást esznek, a leggazdagabb tized tagjai 142-t. A legszegényebbek évi 34 liter tejet isznak, míg a leggazdagabbak évi 56 litert.

A kenyér a szegények eledele

A cereáliákra visszatérve, a KSH statisztikáját átbogarászva kiderül: tulajdonképpen egyetlenegy olyan élelmiszer van, amiből a szegényebbek többet fogyasztanak, mint a gazdagabbak: a kenyér:

Az alapvető élelmiszerek közül a krumpli fogyasztása a középső tizedekben magasabb. Azokra az élelmiszerekre, amiknek az áfája csökkenni fog vagy már csökkent, mind igaz, hogy a tehetősebb rétegek többet fogyasztanak belőle, mint a szegényebbek.

A kenyér túl bonyolult?

Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, a kormány miért pont azoknak az élelmiszereknek az áfáját csökkenti, amelyekét, illetve tervezik-e csökkenteni a kenyér, a rizs, a tésztafélék áfáját, más szóval azon termékekét, amik dominálnak a szegényebb háztartások fogyasztásában. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Viszont Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár április 22-én azt nyilatkozta, a kenyér áfájának csökkentése bonyolult kérdés, mert

Magyarországon mintegy 250-féle kenyér van, és nagy az eltérés az árak között,

ezért döntött úgy a kormány, hogy nem ezzel kezdi az áfacsökkentést. Az államtitkár nem fejtette ki, miért bonyolítja a kérdést, hogy sokféle kenyér van a piacon, és miért nem bonyolítja, hogy a farhát különbözik a melltől.

Egy dolog van, amiből a szegények többet esznek, mint a gazdagok: a kenyér Forrás: Ács Bori

Mindenki jól jár, csak egyesek jobban

Ha a fogyasztást nem kilóra, hanem forintra nézzük, akkor persze a teljes lakosság a húsfélék áfájának csökkentésével jár a legjobban, beleértve a legszegényebbeket is. Az első tizedben súlyra ugyan jóval több cereáliát esznek az emberek, mint húst, húsra mégis többet költenek (nyilván azért, mert a hús jóval drágább). Anyagilag

a legszegényebbek is jobban járnak, ha a húsfélék áfája csökken, mint ha a cereáliáké.

Különösen, hogy a pékáruk áfakulcsa 18 százalék, nem pedig 27, mint a húsé, így többet lehet belőle csökkenteni.

Ugyanez már nem igaz a tejtermékekre és a tojásra, azokra csak a negyedik tizedtől felfelé költenek többet az emberek, mint cereáliákra. Egyébként jelenleg a tejtermékek is a 18 százalékos áfakulcs alá esnek.

Egyszóval,

ha a kormány célja az, hogy mindenkinél minél több pénzt hagyjon egy korlátozott áfacsökkentéssel, akkor logikus lépés a húsfélék áfáját csökkenteni

(különösen a sertés- és a baromfihúsét, azokhoz képest minden más húsféle fogyasztása elhanyagolható). A húsfélék áfájának csökkentésével a szegényebbek jól járnak, csak éppen a gazdagabbak még jobban.

A szegények is a húsok áfájának csökkentésével járnak a legjobban, de közben a gazdagok még jobban járnak Forrás: AFP/Pavel Lisitsyn

Máshogy is lehetett volna osztani

Viszont ha a cél a társadalmi különbségek csökkentése volna, akkor érdemesebb lenne olyan termékek áfáját csökkenteni, amik fogyasztása nagyobb hányadot képvisel a szegényebbek kosarában. Tehát elsősorban a kenyérét, a cereáliákét általában és a zöldségek közül a krumpliét.

Mivel ezekre a termékekre a gazdagabbak kevesebbet költenek, mint húsra, ugyanekkora áfacsökkentés kevesebb kiesést jelentene a költségvetésnek.

A különbséget a kormány költhetné nagyobb áfacsökkentésre, például a kenyér áfája lemehetne nullára, vagy más, szociális csatornákon keresztül irányíthatnák a pénzt a szegényebb rétegekhez.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt mondta, az áfacsökkentés 2017-ben 100 milliárd forint körüli kiesést jelent a büdzsének. Elnézve a jövedelmi tizedek fogyasztása közti arányokat,

ennek a pénznek a nagy része a gazdagabb rétegeknél fog maradni.

Az áfacsalások miatt

Az áfacsökkentés megtervezésénél feltételezhetően az is szempont volt, hogy az áfacsalás inkább a húsiparban elterjedt jelenség, és minél alacsonyabb az áfa, annál kevésbé éri meg csalni vele. A tejágazat szintén az áfacsalások miatt küzd jó ideje az áfacsökkentésért.