Mindent elborít a kínai adósságlavina

A woman talks on a phone at a shop counter in Beijing on June 18, 2009 with a huge logo saying "Made in China" on the wall. The World Bank raised its forecast for 2009 growth in China, citing a massive public spending drive that offset weak exports, but warned it was too soon to declare an end to the crisis. AFP PHOTO / LIU Jin / AFP / LIU JIN

Kína teljes adóssága rekord szintre, a GDP 237 százalékára emelkedett az első negyedévben, messze lehagyva ezzel más feltörekvő piacokat. Egyre nő ezzel a kockázata egy gazdasági válságnak, illetve a hosszan tartó lassú növekedésnek.

Peking masszív hitelezéssel igyekszik pörgetni a kínai gazdaságot, amivel 163 ezermilliárd jüanra (25 ezermilliárd dollár) bővítette a teljes nettó adósságot március végére. Ebben benne vannak hazai és a külföldi hitelek is – írja a Financial Times elemzése.

Ez a szint messze meghaladja más feltörekvő piacok GDP-arányos adósságát, de nem is a puszta mérték igazán aggasztó, hanem

a bővülés léptéke.

A kínai adósság ugyanis 2007-ben még csupán a GDP 148 százalékán állt. Ráadásul az idei év első három hónapjában az új hitelezés 6,2 ezermilliárd jüannal emelkedett, ami amellett, hogy rekordnak számít negyedéves szinten, több mint 50 százalékkal haladja meg a tavalyi ütemet.

Közgazdászok szerint az ilyen gyors ütemű adósságfelvétel gyakran vált ki gazdasági válságot vagy hosszan tartó lassú növekedést. Az egyik legnagyobb probléma ugyanis az, hogy korlátozott a nyereséges beruházások száma egy adott időszakban, ezért rendkívül nehéz ilyen hatalmas tőkét rövid idő alatt produktívan kihasználni.

Egyre fokozódik a nyomás a kínai gazdaságon Forrás: Imaginechina/Xie zhengyi - Imaginechina/Xie Zhengyi

Összevetésképpen, a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) tavalyi harmadik negyedéves adatai szerint a feltörekvő piacok, mint csoport, teljes adósságállománya csupán a GDP 175 százaléka volt.

A BIS, melynek számításai hasonlóak a Financial Times módszertanához, a GDP 249 százalékára tette a kínai adósságot. Ez pedig az eurózóna 270, illetve az USA 248 százalékos szintjeivel vethető össze.

Sokan azért aggódnak, hogy

a kínai adóssághegy úgynevezett mérlegrecesszióhoz vezet,

melyet Richard Koo a Nomurától használt az 1990-es és 2000-es években jelentkező japán stagnálás leírására. Ennek lényege, hogy amikor a vállalati adósságok elérnek egy bizonyos nagyon magas szintet, megfigyelhető, hogy a hagyományos monetáris politikai eszközök működésképtelenné válnak. A cégek ugyanis minden erejükkel a hitelek leépítésén kezdenek el dolgozni, és még rendkívül alacsony kamatok mellett sem akarnak hitelt felvenni.