Több mint 800 milliárdnyi pályázat agrárcégeknek

2016.04.25. 11:34

A Növekedési áll a magyar mezőgazdaság növekedése mögött, derül ki az Atradius hitelbiztosító piacelemzéséből.  A tanulmány szerint 2009 óta kizárólag a mezőgazdasági hitelállomány tudott nőni, a gazdaság más szektorainak finanszírozása stagnált vagy romlott. A mezőgazdaság részesedése NHP második fázisára a kezdeti 14 százalékról 28 százalékra nőtt.

Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója szerint az agrárium a súlyához képest nagy mértékben részesült a Növekedési Hitelprogramból, a legfrissebb adatok szerint 3,7 százalékkal járult hozzá a magyar GDP-hez: a mezőgazdaságban a kockázatmentesség miatt olcsók a refinanszírozási források és kedvezőek a hitelkockázati mutatók.  A kihelyezett források legnagyobb része új hitel, és ezen belül is sok a beruházási hitel, a második fázisban 62 százalék. A tanulmány kiemeli, hogy az idei évtől a forgóeszköz-hitel megszűnik, mert az MNB immár kizárólag beruházási célra teszi elérhetővé a konstrukciót. 

A programban eddig 650 agrárvállalkozás 65 milliárd forint értékű fejlesztést valósíthatott meg, amihez 30 milliárd forint fejlesztési hitelt használtak fel.  Ez hozzájárult ahhoz, hogy 2014-ben az agrár-beruházások növekedése 16,8 százalék volt az előző évihez képest.  A hitelbiztosító elemzése szerint a mezőgazdasági cégek összes kötelezettségállománya jóval meghaladja az 1000 milliárd forintot, amelyből a bankok az integrátorokon, lízing- és faktorcégeken illetve szállítókon keresztül 61 százalékban finanszírozzák a mezőgazdasági cégeket.  Az integrátori hitelek egy része a szállítók körébe sorolható, így az összes szállítói finanszírozás 26 százalékot tesz ki. A hitelbiztosító éppen ebben a beszállítói szegmensben képes átvállalni a halasztott fizetés kockázatát a biztosított ügyfelektől, és ez a szolgáltatás a mezőgazdaságban ma már igen elterjedtnek számít.

Az Atradius azt várja, hogy az idén tavalyhoz képest 4 százalékkal nő a kötelezettségek állománya.  Ezen belül a rövid lejáratú kötelezettségek 5,7 milliárd forinttal (alig több mint 2 százalékkal) csökkennek, a hosszú lejáratú kötelezettségek pedig 19 milliárd forinttal, azaz 18,6 százalékkal nőnek 2016-ban.

„Lényeges, hogy itt nem csak az eddigi jó teljesítményről beszélhetünk, hanem a jó kilátásokról is. 2020-ig az élelmiszeriparban és a mezőgazdasági termelésben is jelentős, 10 és 20 százalék közötti növekedést várunk. Ráadásul a refinanszírozás idei szabályai új lehetőségeket nyújtanak az exportban is” – mondta Vanek Balázs.

A 2016-os szabályok között megjelent a mezőgazdasági és erdőgazdasági célú finanszírozás a haszonbérleti jog megszerzéséhez kapcsolódóan, ami szintén az agrárium stratégiai mivoltát jelzi, mondta még el a vezető.  Emellett fontos tudni, hogy a mezőgazdaság a 2015–2020-as időszakban 2715 milliárd Ft közvetlen, illetve 1250 milliárd Ft agrár- és vidékfejlesztési támogatásban részesül, amelyből 2016-ban több mint 800 milliárd forintnyi pályázatot hirdetnek meg.  Ezért érdemes most pályázniuk az agrárcégeknek, mert nem biztos, hogy 2020 után lehetőségük lesz EU-támogatásokhoz jutni a jelenlegi feltételekkel.