Csillogó bányák a platina piacán

platinabánya, Anglo American Platinum
A view of barbed wire setup at the entrance of Lonmin's platinum mine in Marikana on January 23, 2014, ahead a of a workers' strike. Tens of thousands of workers at the world's three top platinum producers were set to down tools today in a pay strike that could have a devastating impact in Africa's largest economy. Up to 80,000 workers at Impala Platinum, Anglo American Platinum and Lonmin mines will embark on an indefinite strike from early Thursday, after their demand to double the minimum monthly wage to $1,150 was rejected. AFP PHOTO / ALEXANDER JOE / AFP PHOTO / ALEXANDER JOE
Vágólapra másolva!
Hatalmasat meneteltek a bányarészvények, miután januárban bekövetkezett a korrekció a nemesfém árfolyamában. Az érdekesség azonban az, hogy a felíveléseket nem a keresleti-kínálati tényezők mozgatták.
Vágólapra másolva!

Tavaly nyáron a bányrészvények árfolyama még jelentős eső trendben volt, éppúgy, mint a nemesfémeké, de az akkori esés csak idén januárban érte el a mélypontját. A bányapapírok árfolyama az augusztusi szintekről pár hónapos időtávon újra lefeleződött-lenegyedelődött, miközben a platina is további 20 százalékot esett.

Az első (tavaly augusztusig tartó) zuhanás után a platinabányákat birtokló cégek még mindig prémiummal forogtak a többi nyersanyag-kitermelőhöz képest és a nemesfémek visszapattanása nélkül nem szólt fundamentális érv az emelkedésük mellett – derül ki a Fundman blogbejegyzéséből.

A bányák helyreállíthatnák az egyensúlyt a piacon Forrás: AFP/Alexander Joe

Január közepén viszont megérkezett a korrekció a platina piacán, melynek hatására szó szerint kilőttek a bányák is és alig egy hónap alatt megduplázták értéküket. A platina emelkedése mögött viszont nem a keresleti-kínálati tényezők változása állt, hanem

inkább az arannyal való együttmozgás,

annak ellenére, hogy a platina felhasználásának több mint 50 százaléka az ipari kereslethez köthető, és nem az aranyra jellemző biztonságos menedék szerep dominál a vásárlásánál. Ami pedig a bánya-ralit illeti, még kevésbé tűnik indokoltnak a 90 százalékos átlagos emelkedés, ugyanis a fundamentumok egyáltalán nem javultak, mivel a strukturális változások elmaradtak a szektorban, a kereslet nem erősödött, a kínálat viszont folyamatosan nő.

Összpontosuló piac

Alapvetően a platina szektor legnagyobb problémája, hogy

a termelés 80 százaléka Dél-Afrikában összpontosul,

ahol a ZAR (dél-afrikai deviza) gyengülése konzerválta a marzsokat és nem valósult meg a szektor racionalizálódása. ZAR-ban mérve ugyanis majdnem all-time-high-on vannak a platinaárak, de a cégek casf-flow termelő képessége mégis sivár az egyre növekvő kamatköltségek miatt (ugyanis a kevésbé vonzó kilátásokkal rendelkező bányák már nem tudják olyan jó szinteken megújítani a hiteleiket, ezért nőnek a finanszírozási költségeik).

A bányák jó része a saját devizában számolt magas platinaárak mellett is égeti a pénzt, de amíg egy bánya eleget tud ahhoz termelni, hogy fedezze a fenntartási költségeit és teljesítse a hitelszolgálatot, addig

a tulajdonosoknak nem érdekük bezárni.

Ez működő stratégia egy ciklikus iparágban, de káros lehet, ha a nyersanyagok árai tartósan visszaesnek (dollárban számolva).

Haladék

Az elemzés szerint amennyiben a 3 legnagyobb piaci szereplő (Anglo American Platinum, Impala, Lonmin) közül bármelyik hajlandó lenne nem csak a saját, hanem a szektor érdekeit is szem előtt tartani és bezárni a magas kitermelési költséggel működő bányáit, akkor a visszafogott kitermeléssel lenne arra esély, hogy helyreálljon a kereslet-kínálat egyensúlya, reális és szilárd alapot szolgáltatva a platina árfolyam emelkedésének.

Ennek megvalósulása azonban távolabbinak tűnik, mint tavaly nyáron vélhető volt, ugyanis novemberben a Lonmin, amely a legesélyesebb szereplő lett volna a kifeszített anyagi helyzete miatt, hogy áldozatul essen a szektor konszolidálódásának, sikeresen tőkét emelt és hitelei meghosszabbításával pár évvel elodázta a problémát. Viszont így még kevésbé lehet bízni a szektor átalakulásában, ugyanis annak gátat szab:

  • a gyenge deviza, amely lehetővé teszi, hogy nyomott nyersanyagár környezetben is tudjanak annyit termelni a bányák, ami elég a költségeik fedezéséhez
  • a kormány és a szakszervezetek, akik szeretnék elkerülni az újabb sztrájkokat és a leépítések miatt növekvő munkanélküliséget
  • a bányabezárások költségvonzata, amely sokkal magasabb tud lenni, mint akár rossz feltételekkel is, de üzemeltetni az adott bányát
  • a „Miért pont én?” hozzáállás, ugyanis ha valamelyik jelentős kitermeléssel rendelkező bánya meglépi a bezárásokat, akkor a versenytársaknak nem kell és ugyanakkora termeléssel élvezhetik a magasabb árakat.

Feszített értékek

Összességében úgy tűnik, hogy

fundamentálisan nem volt indokolt, hogy ennyit emelkedjenek a platinarészvények,

hisz a platina piaca továbbra is túlkínálatos és a bányászsztrájkok alkalmával bezárt bányák mostanság térnek vissza teljes kínálatukkal a piacra, nem beszélve a következő 3-4 évben érkező új kapacitásokról, melyekkel szemben csak egy alig észrevehetően növekvő kereslet áll.

Forrás: Getty Images/2004 Getty Images/Justin Sullivan

A jelenlegi szinteken a bányák értékeltsége önmagukhoz és a más nyersanyag-kitermelőkhöz viszonyítva is elég feszített, nem beszélve arról, hogy rövid távon semmilyen trigger nem maradt, amely az árfolyam emelkedést támogathatná. A szektor konszolidálódása elkerülhetetlen, melyet a ZAR erősödése gyorsíthat.