A jegybank geopolitikai alapítványa 0,8 milliárd forintért vette meg a Várban azt az épületet, aminek pincerendszere a jegybank óvóhelye volt a II. világháború alatt, aztán az országos villamos teherelosztó otthona lett. A teherelosztó a nyolcvanas években költözött ki a föld alól, a házat az utolsó lakó 2010-ben hagyta el. Az alapítvány felújítja és átalakítja az épületet és a pincerendszert, közösségi tereket és kutatóközpontot hoznak létre.
A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) a jegybank alapítványainak támogatási szerződései körül kialakult vita nyomán úgy döntött, megmutatja a sajtónak és a világnak, micsoda elhanyagolt kincs az Úri utca 72. alatti épület, amit 2015 elején 0,8 milliárd forintért megvásárolt, és minek most a felújítására készül – mondta Csizmadia Norbert, a PAGEO elnöke. Csizmadia Norbert az épület történetét kutató szakemberek és építészek segítségével mutatta be az épületet.
Pályáztatják a kivitelezőket
A PAGEO elnöke az alapítványok támogatási szerződéseiről nem mondott sokat, azt hangsúlyozta, hogy ezúttal az Úri utcai épület múltjára, jelenére és jövőjére szeretne koncentrálni.
Ami az épületet illeti, a PAGEO hat felújítási-átalakítási tervezetből választott ki hármat, e három tervből állítják össze, milyen lesz a ház és az alatta lévő pincerendszer végleges képe. A tervpályázat meghívásos volt, a kivitelezés még nem kezdődött el, a kivitelezést végző cégeket pályázaton fogják kiválasztani, mondta Csizmadia Norbert.
Nem wellness bunker
A PAGEO vezetője ismét cáfolta, hogy az alapítvány „wellness funkciókkal bővített bunkerrendszert” építene a Várban, azt mondta, a tervtanácshoz beadott tervekben semmi ilyesmi nem szerepel. Azt viszont elismerte, hogy a tervek nem véglegesek, az Úri utca alatt (ahogy a Várban nagyon sok helyen) termálvíz található, lehetséges, hogy ezt valamilyen formában ki fogják használni.
Közösségi tér és kutatóközpont lesz
Az alapítvány amúgy geopolitikai és geostratégiai központot, mindenki számára nyílt közösségi teret szeretne létrehozni az Úri utcában. Az épületben és a pincerendszerben lesz könyvtár, irattár, irodák, kiállítóterek és rendezvényterem, az épületet ahol lehet, szeretnék visszaállítani eredeti állapotába.
Titkos jegybanki projekt volt
A ház sokat változott az elmúlt évszázadokban, többször átépítették. Első változata a XVIII. század második felében épült. Az épület hivatalosan 1942-ben került a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába, bár nem hivatalosan az igazgatóhelyettesen, Scossa Gézán keresztül már 1936-ban.
A harmincas évek közepén a Nemzeti Bank (ahogy minden állami intézmény) a közelgő háborútól tartva olyan épületet keresett, ami óvóhelynek is alkalmas pincerendszerrel rendelkezett. Funkciója miatt nem hozták nyilvánosságra, hogy megszerezték az épületet és a pincerendszert, ahogy a tervezett átalakításokat sem.
A Nemzeti Bank aranykészlete
A pincerendszerben az építkezések első üteme 1942-ben fejeződött be. A kialakított tér viszont kevés volt, ezért lefelé tovább bővítették. Itt tartották a Nemzeti Bank aranykészletének egy részét, sok készpénzt és más értékeket. Budapest bombázásakor óvóhelyként is működött.
Villamos teherelosztó
A háború után az óvóhely funkciója és felépítése, elrendezése már közismert volt, ezért a Nemzeti Bank kiköltözött. 1951-ben az Országos és Budapesti Villamos Teherelosztó költözött be, innen irányították az egész ország villamosenergia-ellátását. A felszínen az épületet helyreállították és szolgálati lakásokat alakítottak ki benne.
Rom lett
A teherelosztó a nyolcvanas évekre elavult, és kicsi is lett neki a hely az Úri utca földalatti létesítményében, ezért kiköltözött. A pincerendszer azóta elhanyagoltan és kihasználatlanul áll, állaga folyamatosan romlik. Ahogy fölötte az épületé is, amiből 2010-ben költözött ki az utolsó lakó.