Leginkább bénítaná az üzletet

2016.04.26. 14:06

Az online kereskedelembe bekapcsolódó kis- és középvállalkozások, startupok működésük elején általában beleütköznek a problémába, hogyan gazdálkodják ki az amúgy is szűkös induló tőkéből a nélkülözhetetlen jogi dokumentumokat.

Olcsónak és kézenfekvőnek tűnik ilyenkor az internetről meríteni. Gyakori elv a „ha másnak megfelelt, nekünk is jó lesz”, az általános szerződési feltételektől az adatvédelmi szabályzaton át addig, hogyan kell kezelni a cookie-kat.

Érvényes-e ilyenkor a szerzői jogi védelem?

Az általános szerződési feltételekről, a bankkártyás fizetés feltételeiről, a vásárlási tájékoztatóról, a szabályzatokról szóló dokumentáció elkészítéséhez alapos és széles körű jogi ismeretekre van szükség. Nem egyszerűen a jogszabályok, paragrafusok bemásolásáról van szó, hanem azok adaptálásáról a lehető legpontosabb jogi megfogalmazásban annak érdekben, hogy védelmet nyújtsanak a webáruház üzemeltetőjének. Az ilyen szellemi tevékenység eredményeként létrejövő jogi dokumentumok, szabályzatok, szerződések vajon szerzői jogi védelem alá tartoznak-e? Jogsértésnek számít-e, ha egy webshop a konkurenciától veszi át szó szerint ezeket a szabályzatokat?

A legfontosabb szempont az eredetiség

A kérdést az dönti el, hogy ezek a szerződések, szabályzatok megfelelnek-e a szerzői jogi védelem alapvető kritériumának, vagyis egyéni, eredeti jelleggel bírnak-e – véli dr. Horváth Katalint, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partner ügyvédje. A szerzői jogi törvény alapján ugyanis a szerzői jogi védelem egyetlen feltétele, hogy a mű eredeti legyen. A jogszabály azt is rögzíti, hogy a védelem nem függ esztétikai, minőségi, mennyiségi jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. A ronda, a tartalmilag hibás alkotást is megilletheti a szerzői jogi védelem, ha egyéni jellegű.

Az innovatív jogi megoldás

Nem él a védelem, ha a szerződés vagy szabályzat valami újat tartalmaz. Ilyen például a vegyes, atipikus szerződéses viszonyok, külföldi jogból átvett új ügylettípusok szabályozása, és ilyen volt a nyolcvanas évek végén a korlátolt felelősségű társaságok, gazdasági társaságok belső szabályzataik elkészítése is. Nem volt rá minta. A dokumentumok tartalmát a nulláról kellett kialakítani. Az ilyen innovatív, újszerű jogi megoldások szabályzatokba, szerződésbe foglalása azonban nem lehet tárgya a szerzői jogi oltalomnak: bár jelentős szellemi teljesítményt igényelnek, a tartalmuk nem eredeti.

A szerzői jog ugyanis a szabályzat kifejezését védi, ha az egyéni, eredeti jellegű. Dr. Horváth Katalin szerint hiába igényelnek sok időt és jelentős szellemi ráfordítást az általános szerződési feltételekben kidolgozott bonyolult jogi megoldások. Önmagukban ötletnek, elvnek, elgondolásnak, eljárásnak, módszernek minősülnek, és így kiesnek a szerzői jogi védelem alól. Ugyanezt mondta ki a Szerzői Jogi Szakértő Testület is számos szervezeti és működési szabályzatról, üzleti dokumentációról, szerződésről szóló szakvéleményében (7/91, 10/91, 15/93 és 38/95. számú szakvélemények).

Mitől lenne egyedi egy ÁSZF?

A szerzői jogi védelem másik lehetséges iránya a szabályzatok, szerződések nyelvezetének finomsága, stílusa, a használt kifejezések, mondatszerkezetek, szóösszetételek, azaz a megfogalmazás tartalomtól független egyéni, eredeti jellege.

Ha novellaként is megállná a helyét

A szerzői jogi védelem abban az általánosnak nem mondható esetben illetheti meg a nyelvezete, megfogalmazása alapján a szabályzatokat, ÁSZF-eket, ha azok nyilvánvalóan és jól érzékelhetően eltérnek, különböznek a hagyományosan alkalmazott szerződési jogi nyelvezettől. Az egyéni, elbeszélő, elmesélő, humoros stílusban íródott dokumentumok esetleg beletartozhatnak ebbe a körbe. Ám erre Magyarországon valószínűleg nem találunk példát, a vállalkozások a jogi dokumentumaikban már csak a kellő komolyság biztosítása érdekében is ragaszkodnak a tényszerű, tárgyilagos jogi nyelvezethez és stílushoz. Kivételek azonban mindig vannak, mint például az USA-ban az AFLAC (American Family Life Assurance Company of Columbus) nevű életbiztosítási vállalkozás, amely mesélő stílusban készítette el a biztosítási szabályzatait a fogyaszthatóság érdekében.

Ha még ilyen mesélős lenne a jogi dokumentum hangneme -- de Magyarországon erre nem találunk példátForrás: Origo

Egy másik vállalkozás, az Assurant Inc. átvette ezeket a szabályzatokat az egyedi stílusukkal együtt, az amerikai bíróság pedig az ügyben kimondta, hogy a szabályzatok szövegén, megfogalmazásán azok egyéni, eredeti elmesélő stílusa miatt fennáll a szerzői jogi védelem. Ezt a vállalkozás megsértette. Ezen nagyon ritka eseteket leszámítva azonban egy átlagos, jogász vagy hozzáértő szakértő (vagy esetleg laikus) által írt szabályzatban vagy ÁSZF-ben nem találunk olyan fordulatokkal, amelyek a kifejezésmód egyéni, eredeti jellegét biztosítanák. Azt mondhatjuk, hogy szinte biztosan nem minősülnek szerzői műnek. Ebből eredően pedig az ilyen nem védett szabályzatok, ÁSZF-ek lemásolása, átvétele sem tekinthető szerzői jogsértésnek.

Megbénítaná az üzletet

Ha végiggondoljuk, hogy mit okozna egy esetleges szerzői jogi védelem, akkor belátható, hogy sem a jogalkotónak, sem a joggyakorlatnak nem lehet a célja a nyilvánosan elérhető és kötelezően a honlapon megjelenítendő tartalom szerzői jogi védelme. Rögtön felmerülne ugyanis a kérdés, ki a szerző? Az ügyvédi iroda, aki a szabályzatot elkészítette? Vagy az ügyvédi irodában dolgozó ügyvéd, ügyvédjelölt, jogász maga? Vagy talán a jogi munkát megrendelő vállalkozás, aki azt kiteszi a honlapjára? A szerzői jogi törvény alapján az, aki megalkotta. Tehát az ügyvédi irodában dolgozó jogász, vagy a vállalkozás valamelyik alkalmazottja, akitől, ha munkaviszonyban áll, az ügyvédi iroda, illetve vállalkozás a törvény alapján megszerezte az összes szerzői jogot, ha pedig külső tanácsadó, alvállalkozó vagy munkaviszonyban nem álló partner ügyvéd készítette azokat, akkor ők minősülnek szerzőnek, akitől pedig az ügyvédi iroda vagy megszerezte írásbeli szerződéssel a szerzői jogokat, vagy ezt elmulasztotta.

Az ügyfél a szerzői jogokat legfeljebb az ügyvédi irodával, a vállalkozás partnere, tagja készített szabályzat esetén a taggal kötött írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhetné meg. Ilyen írott szerződés nélkül még arra sem lenne feljogosítva az ügyfél, hogy a megkapott és kifizetett szabályzatokat közzétegye a honlapján – annak ellenére, hogy ezt más jogszabály neki előírja –, vagy hogy azt kinyomtassa, lemásolja, számítógépen, szerveren tárolja. Az ügyfél szerződés híján nem is módosíthatná a dokumentumot. Más ügyvédet sem bízhatna meg a feladattal, mert ahhoz is az eredetileg a szerzőként fellépő jogász, ügyvédi iroda vagy esetleg a vállalkozótól azóta már kilépett tag, partner írásbeli engedélye kellene. Mindez pedig jelentősen megnehezítene minden módosítást, végső soron a jogszerű működést.

Visszaüthet-e később mások szabályzatainak a használata?

Természetesen ettől még jogilag nem biztonságos és követendő a másolás. Mások szabályzatainak átvétele jelentős jogi és üzleti kockázatokkal jár:

a)      egyáltalán nem biztos, hogy amit a konkurencia vagy más vállalkozás használ, az megfelel a jogszabályoknak;

b)      hiába végez két vállalkozás hasonló tevékenységet, nincs két egyformán működő vállalkozás, webáruház, a vásárlási, fizetési folyamatok, a működés, a termékkör, a szállítási, elállási feltételek jelentősen eltérhetnek, amelyet a szabályzatoknak, szerződéseknek is pontosan követniük kell;

c)      ami kívánatos szabály egy másik webshopban, nem biztos, hogy előnyös a miénkben is, lehet, hogy kifejezetten hátrányos rendelkezéseket húzunk magunkra, ha a konkurencia dokumentumait használjuk,

d)      az sem zárható ki, hogy a versenytárs szabályzatai felületesek, hiányosak voltak, jogi csapdák, hézagok vannak benne,

e)      benne maradhatnak az előző vállalkozásról adatok, információk, amelyek kínosak ránk nézve és rontják az üzleti reputációt (térkép, adatok, a konkurencia címe, elérhetősége, cégneve, stb.).

A fenti jogi kockázatok egy része a sablonokra is igaz. Dr. Horváth Katalin szerint ezek a hibák, hiányosságok végül nagyobb kárt, veszteséget, és jogi költségeket okozhatnak, mint amennyibe az eredeti tartalom megrendelése került volna. Ő mindenképp a testreszabott, egyedi megoldásokat javasolja: „Nincs két egyforma webáruház, ezért azok szabályzatai sem lehetnek tökéletesen egyformák” – zárta a szakértő.