Mindenki kaphatna cafeteriát

2016.05.09. 06:01

Pár hete van már csak a kormánynak arra, hogy - az Európai Uniónak is megfelelve - nyilvánosságra hozza, hogyan alakul át a cafeteria-rendszer 2017 januárjától. Mivel a költségvetést ez nagyban érinti, a nyáron erről dönteni kell.

A parlamenthez benyújtott adótörvényekből nem sok minden derül ki a jövő évi cafeteriaváltozásokból, mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Nekem csak vágyaim vannak a cafeteriaátalakítással kapcsolatban. Az szeretnénk, ha a Szép kártya és az Erzsébet-utalvány megmaradna. Mivel a Szép kártya a belföldi turizmus mozgatórugója, abba a turizmus belebetegedne, ha nem lenne 2017-től.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkáraForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A mi javaslatunk az volt, vonják össze az Erzsébet-kártyát és a Szép kártyát, és az továbbra is célzottan költhető, béren kívül adható elem legyen. Létrehozhatnának benne egy új fület, és mindenki oda kérné a pénzt, amelyik számára a legjobban felhasználható. Mi már a nevét is kitaláltuk, Széchenyi Élelmiszer- és Pihenőkártya lehetne az új kártyaalapú béren kívüli juttatás neve - mondta Dávid Ferenc.

A forintosítással kevesebb lesz a nyugdíj

Az sem lenne jó, a magyar nyugdíjrendszert ismerve, ha az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási öngondoskodást is eltörölnék – érvelt a VOSZ főtitkára. A forintosítást rendkívül rossz ötletnek tartom  – mondta Dávid Ferenc. Gondoljon csak bele, húsz év múlva csak arra fog emlékezni, hogy a fizetéséhez havonta hozzátettek 20 ezer forintot, de ez a rész a forintosítási tervek tükrében járulék és adómentes maradna, vagyis nem számítana bele sem a nyugdíjba, sem a gyesbe, mivel nem vonnának belőle semmilyen járulékot.

Még nincs döntés

A kormány még nem döntött a cafeteriáról, június 15-ig kell  az Európai Bizottságnak elküldeni a javaslatokat – mondta a Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A cafeteria készpénzesítését márciusban jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó ülésén. A döntés mögött az áll, hogy az Európai Unió Bírósága szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal a Szép kártya és az Erzsébet étkezési utalvány rendszere, mivel külföldi vállalatok magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki ilyen elemeket. Másrészt az alacsony béreket így próbálják meg felfelé húzni.

A javasaltok között a forintosítás és a régi rendszer bizonyos elemeinek megtartása is szerepelFotó: Hajdú D. András [origo]

A Munkástanácsok javaslattervezetet készített a cafeteria-rendszer átalakításáról. Ezt Palkovics Imre az Origónak is elküldte. A javaslatból kiderül, hogy szerintük a jelenlegi cafeteria-rendszer csökkenti a társadalmi és vállalaton belüli jövedelmi egyenlőtlenségeket. A juttatások elköltése a hazai szállodaipart, vendéglátást és a turizmust támogatta. Az cafeteriaszabályok változtatásának kockázatairól azt írják, hogy ha elveszik a Szép kártyát, akkor a dolgozók sokkal kevesebb időt töltenek majd rekreációval.  Ha elveszik az öngondoskodást szolgáló elemeket, akkor kevesebb lesz a nyugdíjuk.

Javaslataik között szerepel: 

  • a kiemelt társadalmi célokhoz kötött juttatási elemek, mint betegség- és életbiztosítás megkötése legyen kötelező minden munkáltató számára
  • maradjon meg a nyugdíjpénztári és egészségpénztári cafeteriaelem
  • minden munkavállaló részesüljön cafeteriajuttatásban
  • a kiegészítő bér az alapbér része legyen, azaz utólag - a cafeteriajuttatástól eltérően - ne legyen visszavonható

Úgy tudom, májusban lesz kormányzati döntés az új cafeteriáról, és ez kerül majd a parlament elé. A szakmai szervezeteknek egy hónapjuk lesz arra, hogy véleményezzék a tervezetet - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

Minden maradna a régiben?

A jelenlegi törvénytervezet egyetlen korábbi elemet sem törölne.  E szerint az idei közterhekkel adhatnánk a népszerű cafeteriaelemeket, és még megjelenne adómentesen a mobilitási célú lakhatási támogatás, vagyis az albérlettérítés a munkahely miatt költözők számára - mondta Fata László cafeteria-szakértő.

Pillanatnyilag nincs más információm a cafeteria készpénzesítésről – mondta. A szakember szerint egy úgynevezett vegyes rendszert is kialakíthat a kormány, vagyis elképzelhető, hogy egyes elemek megmaradnak kedvező adózással, míg másoknál növekszik a közteher, miközben megjelenik a kedvezőbb adózású pénzkifizetés lehetősége is.

Drága volt a korábbi rendszer

A cafeteriaátalakítás egyik fontos része, hogy Magyarországnak ne kerüljön sok pénzbe  – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. 

Az MKIK a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos álláspontját már hetekkel ezelőtt átadta a kormánynak. A javaslataink a kormánynál vannak – mondta az Origónak Parragh László.
Azt emeltük ki, hogy komoly problémák vannak a magyar cafeteria-rendszerrel. Egyrészt drága, sokba kerül, másrészt bonyolult, harmadrészt pedig nem jár mindenkinek  – mondta az MKIK elnöke.

Parragh László, az MKIK elnökeFotó: Polyák Attila - Origo

Fontos, hogy az Európai Uniónak is megfeleljen a béren kívüli juttatások átalakított rendszere. A magyar munkavállalók közül 1,2 millióan kapnak ma cafeteriát, ez a munkavállalók szűk körét jelenti. Főleg azok a nagyvállalatok ösztönzik ezzel dolgozóikat, amelyek kellően szofisztikáltak és nagyok. Az új rendszer akkor lenne korrekt, ha mindenkit érintene, és a cégek számára elérhető lenne – mondta Parragh László.

Egyetértünk azzal, hogy vannak olyan makrogazdasági célok, amelyeket ennek a cafeteria-rendszernek támogatnia kell. Parragh László példaként említette a belföldi vidéki turizmust. Ebben szakmai konszenzus van, ezzel a szállodások, az éttermesek és a turizmussal foglalkozók is egyetértenek.

A Szép kártya tarolt

A Cafeteria TREND Magazin 2015 tavaszi felmérése szerint az átlagos béren kívüli juttatási keret 2015-ben 312 ezer forint volt. A cafeteria elterjedtsége szorosan összefügg a vállalatok nagyságával. Az ezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek 88 százaléka ad béren kívüli juttatást,  míg a tíz főnél kevesebb dolgozót alkalmazó mikrovállalkozásoknak csak 39 százaléka használ ilyen ösztönzési rendszert.

A Szép kártya a legnépszerűbb cafeteriaelemForrás: Thinkstock

A legnépszerűbb cafeteriaelem 2015-ben is a Szép kártya volt, amit a válaszadó cégek 64 százaléka kínált dolgozóinak. Erzsébet-utalványt a cégek 61 százaléka kínált, és 59 százalékban fordul elő az egészségpénztári hozzájárulás.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK