Maradt még erő a magyar gazdaságban

FEOR 9, járulékcsökkentés, építőipari munkás
Vágólapra másolva!
A 2 százalékos gazdasági növekedést idén még könnyedén megugorhatja Magyarország, viszont azzal számolni kell, hogy uniós források nélkül, gyengélkedő építőiparral nagyon nehéz tartani a növekedési ütemet. A lakosság támogatásában még maradt potenciál, ahogy a járműgyártásban is, így az Origo által megkérdezett elemzők szerint még nem kell aggódni.
Vágólapra másolva!

A tavalyi év első negyedévéhez képest 0,9 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2016 első negyedévében, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva ugyanakkor már csak 0,5 százalékos volt a bővülés. Ráadásul

2015 utolsó negyedévéhez képest 0,8 százalékkal csökkent a GDP,

ilyenre pedig 2012 óta nem volt példa.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a piaci szolgáltatások emelték, az ipar kissé, az építőipar jelentősen csökkentette a növekedési ütemet.

Nem várt sokkal magasabb adatot Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, viszont az már őt is meglepte, hogy éves összevetésben a növekedés még az 1 százalékot sem érte el.

Amit lehetett tudni, hogy az ipar gyengélkedett, míg az építőipar beszakadt az első negyedévben – a mezőgazdasági adatokról egyelőre nem sok minden látszik még.

– mondta az Origónak Török Zoltán, ugyanis az nem újdonság, hogy az idén lassul a növekedés üteme. Szerinte inkább a 2 százalékhoz lesz közelebb a GDP-bővülés, nem pedig a 3-hoz. Ehhez azonban a következő negyedévekben jelentősen gyorsulnia kell a növekedésnek, amire Török szerint megvan a lehetőség.

Az ipari növekedés zöme az autóiparból jött az elmúlt években,

ami azonban 2016 első negyedévében kicsit visszaesett. Az elemző szerint nincs különösebb oka annak, hogy ez így maradjon az év hátralévő részében is, így szerinte a magára találó járműgyártással az ipar teljesítménye is pozitív lehet a következő negyedévekben.

Az építőiparnál a brutális visszaesés valószínűleg negyedévről negyedévre enyhülhet az év hátralévő részében, hiszen az új megrendelések száma biztató, és talán már a csok hatásai is érezhetőek lesznek.

Csak az építőipari visszaesés önmagában körülbelül 1 százalékponttal húzta lejjebb a GDP-t,

mondta az Origónak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Szerinte az látszódik, hogy az uniós források és az állami költekezés nélkül, egy döglődő építőiparral a GDP nem tud jelentősebben bővülni. Ehhez hozzájött még a gyengélkedő autóipari termelés is. Az elemző szerint ezeket a lakossági fogyasztás messze nem tudta kárpótolni.

Az építőipar beszakadását már nem bírta el a GDP Fotó: Hirling Bálint - Origo

– mondta Németh Dávid. Szerinte a következő negyedévek javulásával körülbelül 2 százalékkal bővülhet 2016-ban a gazdaság, ugyanis úgy látja, hogy a lakossági fogyasztás bővülésében még van potenciál, mert

  • csökken a munkanélküliség,
  • nőnek a bérek,
  • valamint alacsony a kamatkörnyezet.

A fogyasztásban bízva

Jelenleg munkaerőpiaci szűkösség van Magyarországon, így a cégek béreket emelnek, a magasabb bérek és a több munkahely (a versenyszférában is egyre több a munkahely a statisztikák szerint) egyre robusztusabbá, egyre stabilabbá teszi a lakossági fogyasztásbővülést, ami

tolja a gazdasági növekedést is.

Török Zoltán szerint ez a folyamat következő negyedévekben még markánsabbá válhat.

A kormány is besegít

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint lazul a fiskális fegyelem: 2017-re több növekedésösztönző tétel jut, és

a kormány már az idei évre is betervezett extra kiadásokat,

Török szerint ezek hatásának is érződnie kell majd a GDP statisztikákban az év második felében.

Az elemző 2016-ra 2,2 százalékos GDP-növekedést várt eddig is, ezen pedig a pénteken közölt gyengébb adat után sem kívánt változtatni. Szerinte ha a második negyedévről megjelenő statisztikai adatok (ipar, építőipar) nem mutat javulást, akkor nem biztos, hogy tartható lesz a 2 százalékos növekedés.

Lazul a fiskális fegyelem Forrás: Marton Szilvia - Origo

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint

átmeneti lehetett a GDP első negyedéves fékeződése,

a következő negyedévekben újra gyorsul a növekedés. Az ipari termelés növekedésének visszaesését átmenetinek tartja, amit két, hazánkban gyártott modell frissítése okozott, a frissített modellek piaci bevezetése után jelentősen élénkülhet az ipari termelés. A Takarékbanknál 2016-ban 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számítanak.

Az EU is csak döcög

A német gazdaságban is gyengélkedett az ipar, így ez nem csak Magyarországra volt jellemző. Ez összefügg a nemzetközi környezettel is, ami Németh Dávid szerint kevésbé volt támogató az elmúlt negyedévben. Mindezek ellenére az Európai Unióban a rendelkezésre álló adatok szerint

csak Görögországban volt kisebb a növekedés

az előző év azonos időszakához mérten.

Az Európai Unió egészében, negyedéves összevetésben, 0,5 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 1,7 százalékkal bővült a gazdaság az idei első negyedévben az EU statisztikai hivatalának második becslése szerint. Az Eurostat friss adatsorában a 28 uniós tagállamból nyolcé – Csehország, Dánia, Írország, Horvátország, Luxembourg, Málta, Szlovénia és Svédország – még nem szerepel.

A húsz uniós tagállamból éves összehasonlításban a legnagyobb ütemben Románia (4,2 százalék) és Szlovákia (3,6 százalék) gazdasága bővült, Spanyolország a harmadik 3,4 százalékkal. Németország gazdasága 1,6 százalékkal, Franciaországé 1,3 százalékkal, Olaszországé 1,0 százalékkal, Nagy-Britanniáé pedig 2,1 százalékkal növekedett.

A sor végére került a magyar gazdaság

Csak Görögországban csökkent a GDP, 1,3 százalékkal. Ezt követően az Eurostat adatai szerint

a legszerényebb mértékben, 0,5 százalékkal a magyar gazdaság bővült,

majd Portugália következik 0,8 százalékkal és Finnország 0,9 százalékkal.