Bevásárolt aranyból Soros György

2016.05.18. 13:57

Nemcsak Soros György, az orosz és a kínai jegybank, de a megtakarításukat féltő magánszemélyek is egyre több pénzt fektetnek aranyba. A Bloomberg elemzői szerint az alacsony kamatok miatt vonzó lehet a stabilnak vélt nemesfémben tartani a megtakarítást.

264 millió dolláros tulajdonrészt vásárolt a világ legnagyobb aranykitermelő vállalatában a napokban Soros György.  A Barrick Goldban szerzett tulajdonrész jelenleg  Soros alapjának legnagyobb befektetése. Soros ráadásul nemcsak ebből az egy aranyrészvényből vásárolna be, az SPDR Gold Trust ETF-re 1,05 millió részvényre vonatkozó vételi ajánlatot tett. A részvény az arany világpiaci árfolyamának mozgását követi. A múlt héten a nemesfém világpiaci árfolyama 0,12 százalékkal emelkedett.

Nem Soros György volt az egyetlen nagy befektető, aki fantáziát lát az aranyban: az Eton Park Capital Management 3,6 milliót vett a már említett aranykövető eszközből 422 millió dollárért, míg a Bessemer Group 64 millió dollárnyit vásárolt ugyanebből.

Soros György jelenleg legnagyobb befektetése a Barrick Goldban szerzett részesedésForrás: AFP/Thomas Peter

Nincs jegybank, nincs probléma

Kenneth Hoffmann, a Bloomberg elemzője szerint Soros és más befektetők azért vásárolhatnak aranyrészvényeket, mert arra számítanak, hogy a jegybankoknak hamarosan gondokat okoz majd az alacsony kamatszint, ez pedig a valuták leértékelődéséhez vezethet.

Az arany egy olyan valuta, amely nem kötődik jegybankhoz. A befektetőket akkor kezdi érdekelni az arany, amikor a jegybankokba vetett bizalom megbomlik” – mondta.

A jegybankokkal, azaz a valutákkal szembeni bizalmatlanság az eddig a legbiztosabbnak tartott fizetőeszközt, az amerikai dollárt és kibocsátóját, a Federal Reserve-t is elérte. Az orosz állami lap, a Pravda szerint az orosz és a kínai államkincstár is a dollár gyengülésére spekulál, ezért dollártartalékaikat aranyra váltják. Az elmúlt évben Oroszország 21, Kína 70 százalékkal növelte aranytartalékát.

Nem baj, ha nem kamatozik

Kenneth Hoffmann szerint a negatív kamat lehet az  arany iránti kereslet növekedésének másik oka, illetve az a jelenség, hogy a bankokban betétként elhelyezett pénz az alacsony kamatok miatt, az inflációval és a számlavezetési díjjal együtt valójában csak veszít az értékéből. „Az aranyról hagyományosan azt mondják, nem kamatozik – manapság viszont már a nullaszázalékos kamat is vonzó a negatívhoz képest” – mondta.

Az arany a jegybank nélküli valuta a Bloomberg elemzője szerintForrás: ANP/AFP/Koen Suyk

Ahogy korábban írtuk, hiába vannak a pozitív tartományban a nominális kamatok, a bankbetétek reálértéke csökken: az infláció, a számlavezetési díjak és az adók többet vonnak le a bankbetétek értékéből, mint amit a kamatok hozzátesznek. Magyarországon például az elemzők 2016-ban 0,8 százalék körüli inflációra számítanak, ami már önmagában meghaladja a legtöbb betéti kamatot. Ehhez jön még hozzá a 15 százalékos kamatadó és a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás is: ezek 1 százalékos kamatnál már 0,79 százalékra viszik le a hozamot, ami a megtakarítás után felvehető. Egy 0,80 százalékos kamattal kínált terméknél 0,63 százalék éves kamat marad.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK