A menekültek összesen 69 milliárd euróba (22 ezer milliárd forintba) fognak kerülni Európának 2015 és 2020 között az Európai Bizottság elnökének volt gazdasági tanácsadója, Philippe Legrain szerint. Ugyanezen öt év alatt a menekültek miatt Európa GDP-je Legrain szerint 126,6 milliárd euró többletnövekedést fog mutatni, vagyis
a menekültek kétszer annyi pluszpénzt jelentenek, mint amennyibe kerülnek,
írja a Guardian.
„Az a legnagyobb tévképzet, hogy a menekültek terhet jelentenek. Ráadásul ezt a tévképzetet azok az emberek is osztják, akik szerint sok pénzbe kerülnek, de erkölcsileg helyes őket beengedni” – mondta Legrain egy interjúban.
„De ez nem igaz. Természetesen
a menekültek beengedése melletti elsődleges érv az, hogy az életveszély elől menekülnek, ugyanakkor érkezésük után hozzájárulnak a gazdasághoz
– mondta a közgazdász.
Legrain szerint a menekültek befogadása és beillesztése rövid távon természetesen kiadásokkal jár, de már rövid távon is keresletnövekedést jelent (hiszen ők is fogyasztanak), ami pénzügyi élénkítést jelent a befogadó országokban.
Hosszabb távon
a menekültek egyre nagyobb mértékben járulnak majd hozzá az államok adóbevételeihez
(a fogyasztásukkal és a munkájukkal), illetve annak, hogy hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez, munkahelyteremtő hatása lesz, nagyobb, mint ahány munkahelyet a menekültek elfoglalnak.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy
Európa lakossága rohamosan öregszik, 2030-ra a dolgozó korú népesség a hatodával fog zsugorodni,
míg a nyugdíjas korú a negyedével nő majd. A beáramló friss munkaerő enyhítheti a szociális ellátórendszerre nehezedő nyomást a közgazdász szerint.
Legrain szerint a történelmi példák is azt bizonyítják, hogy a menekültek betelepülése egy államba sikeres lehet.
Az újkori történelem legnagyobb és legsikeresebb áttelepülése a vietnami háború után volt, amikor 800 ezer vietnami vándorolt be az Egyesült Államokba.
Kezdetben terhet jelentettek az államnak, néhány évtized elteltével a vietnami-amerikai háztartások tagjai magasabb jövedelemmel rendelkeznek, és kisebb körükben a munkanélküliség, mint a született amerikaiak közt.