Még mindig az egészségügyben keresnek a legkevesebbet

Márciusban a bruttó átlagkeresetek 6,6, a nettó 8,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 7,2, illetve 8,8 százalékos volt a bruttó és a nettó keresetnövekedés az egy hónappal korábbi 6,6 és 8,2 százalék után – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A vállalkozásoknál a bruttó kerestek 6 százalékkal, a nettó keresetek 7,7 százalékkal, a költségvetési szerveknél 10,1, és 11,8 százalékos volt a bérnövekedés a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.

A keresetek emelkedésre a minimálbér és a garantált bérminimum idei 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt. A nettó keresetek emelkedése

a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt nagyobb a bruttóénál

- fűzte hozzá a KSH jelentése.

Egészségügy vs. biztosítósok

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 253 800 forint volt.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak 511 100 forint, a humán-egészségügyi,

szociális ellátás területén a legalacsonyabbak 150 700 forint.

Az iparban 284, az építőiparban 194, a mezőgazdaságban 193 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset márciusban. A pénzügyi, biztosítási szektorban 569 ezer, az infokommunikációban 516 ezer forint volt a bruttó kereset, a szálláshely szolgáltatásban viszont csak 166 ezer forint. A humán egészségügyben 227, az oktatásban 263 ezer forint volt a bruttó átlagbér, a közigazgatásban és a védelmi szolgálatoknál 288 ezer forint.

Lesz béremelés

A jövő évi költségvetésben 167 milliárd forint pluszforrás jut az egészségügyre. Már azt is tudni lehet, hogy a megalázóan alacsony orvosi és ápolói bérek emelésére ennek az összegnek a felét, vagyis 80-85 milliárd forintot szánnak.
Az egészségügyben dolgozók bérfejlesztéséről már hónapok óta tartanak az egyeztetések a szakszervezetek és a kormányzat között. A legutóbbi egyeztetés csütörtökön volt, amiről csak annyit lehet tudni, hogy jelentős előrelépésként értékelték a felek az orvosi bérekre vonatkozó államtitkársági ajánlatot. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkársága az orvosi bérekre új ajánlatot tett, ami jelentős előremozdulást jelent. A cél továbbra is a többlépcsős bérmegállapodás.

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 141 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 10 100, illetve 9900 forint.

Jót tett az családi kedvezmény

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 168 800 forint volt. 2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai – elsősorban a kétgyermekes családok esetében – jelentősen módosultak, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását.

A családi adókedvezmények miatt akár havi 15 ezer forinttal több pénz maradhat a családoknál Forrás: Dreamstime

A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 176 000 forintra becsülhető.

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 265 800 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,5 százalék volt.

Pörög a közmunkaprogram

A versenyszférában 65 ezerrel - 3,4 százalékkal - nőtt egy év alatt az alkalmazásban állók létszáma a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A közfoglalkoztatottak száma tavaly márciushoz viszonyítva 20 ezerrel (13,3 százalékkal) 171 ezerre nőtt márciusban, ami viszont kevesebb az első két hónapban foglalkoztatott 194-197 ezer embernél.

A márciusi bruttó keresetük 78 847 forint volt, 932 forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál.