A parlament a tőzsdére lépést fontolgató vállalkozások támogatása érdekében bővítette a tőzsde tevékenységi körét, lehetővé téve
új kereskedelmi platformok működtetését,
valamint kibocsátóknak szóló szakmai tanácsadások szervezését.
Ugyanezt a célt szolgálja
az időközi vezetőségi beszámolókészítési kötelezettség eltörlése,
amivel csökkennek a kibocsátók költségei és adminisztratív terhei. A kormány a változtatásoktól azt reméli, hogy
a kis- és közepes vállalkozások is könnyebben tehetnek szert tőkepiaci forrásokra.
A kabinet emellett a befektetők védelme érdekében még jobban fel kívánja hívni a figyelmet a kockázatos befektetésekre, ezért "fokozottan kockázatos" és "kiemelten kockázatos" kategóriákra módosították a jelenleg "szokásostól eltérő kockázatúnak" nevezett termékek megjelölését.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a
károsult ügyfél a saját biztosítójától kaphassa meg a károkozó felelősségbiztosítójának a nevét
és a biztosítási szerződés kötvényszámát. Az adatkérés azonban csak a károsult meghatalmazása alapján, és csak a kárrendezés érdekében valósulhat meg.
A biztosítási törvény változtatásai az ügyfélvédelem erősítését célozzák a befektetéshez kapcsolódó életbiztosítás esetén minimum befektetési összegek meghatározásával, a költségek átláthatóságának követelményeivel, valamint a közvetítők biztonságosabb működését célzó rendelkezésekkel.
A módosítások másik köre azt szolgálja, hogy a közlekedési igazgatási hatóság és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) közvetlenül lekérdezhesse a biztosítóknál található kötvényadatokat, továbbá a mezőgazdasági biztosításokkal kapcsolatban megteremti a biztosítási titok kiadásának a lehetőségét a hatáskörrel rendelkező szerveknek.
Az elfogadott javaslat a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával egyebek mellett előírja, hogy a jegybank bírságot szabhat ki, ha a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában a szolgáltató nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvényt is módosították. A magánpénztárak a jövőben - a vagyonkezelési tevékenység ellenértékével együttesen -
a tagok egyéni számlája előző év utolsó napi egyenlegének 0,3 százalékát számolhatják el költségként.
Újdonság az is, hogy a hitelintézeteknek legalább kétévente felülvizsgált stratégiával kell rendelkezniük arról, hogy a fogyatékos személyek is egyenlő eséllyel férjenek hozzá a pénzügyi szolgáltatásokhoz.