Magyarország az EU sereghajtói között áll a részmunkaidős foglalkoztatásban.  A 4 millió magyar munkavállaló 6 százaléka dolgozik csak részmunkaidőben.

A régiós országokban is hasonló a helyzet: Csehországban és Szlovákiában is alig haladja meg a 6 százalékot a részmunkaidősök aránya az összes foglalkoztatotton belül – derül ki az Eurostat adataiból. Ennél alacsonyabb arányt csak Bulgáriában mértek.

Habár sokan ezt a foglalkoztatási formát tartják a munkanélküliség csökkentése egyik nagy lehetőségének, a részmunkaidő sem megoldás mindenre. Főképp azért, mert a részmunkaidős foglalkoztatottak egy jó része többet szeretne dolgozni annál, mint amennyire lehetősége van –írja a vg.hu.

Az EU-ban tízmillió alulfoglalkoztatott volt tavaly, a többségük nő. Magyarországon közel 70 ezer ilyen dolgozót számlált az Eurostat, ami azt jelenti, hogy minden negyedik részmunkaidős foglalkoztatott szeretett volna többet dolgozni.

A kisgyerekeseknek örülnének a legjobban a részmunkaidős állásoknakForrás: MTI/Ujvári Sándor

Az Eurostat szerint a legtöbb országban érdemben növelni lehetne a munkaerő-kínálatot. Az EU-ban nagyjából 9,2 millió ember számít reményvesztett munkanélkülinek – ők azok, akik dolgoznának, de már nem keresnek munkát, döntő többségük feladta a reményt, hogy állást találjon. Magyarországon a számuk 145 ezerre tehető, és további 8 ezer olyan ember volt, aki keres állást, de most éppen nem tudna munkába állni.

A közmunkások torzítják az adatokat

Ez az összesen 153 ezer fő a munkaképes korú lakosság 3,4 százaléka, ami elmarad az EU-átlagtól, ahol ez az 5 százalékot közelíti. Minden bizonnyal azonban nem azért maradunk el az uniós átlagtól, mert annyira jól teljesítene a magyar munkaerőpiac, hanem azért, mert tavaly majdnem 200 ezer közfoglalkoztatott torzította az adatokat, s azoknak a zöme minden bizonnyal munkanélküli lenne (nélkülük nem 6-7 százalékos, hanem 10 százalék feletti lenne a munkanélküliség ráta), és nincs kizárva, hogy nagy részük reményvesztett volna.