Felmérték, mi áll a fejlesztés útjába Magyarországon

2016-ban már több vállalat tervez többet költeni kutatás-fejlesztésre, mint amennyi ugyanannyit, mint korábban. A vállalkozások 40 százaléka szerint a támogatási rendszer legnagyobb gyengéje az átláthatatlanság és a bizonytalanság.

A Deloitte hatodik alkalommal elkészített vállalati K+F felmérése szerint Magyarországon idén először

többen tervezik a K+F ráfordítások növelését, mint ahányan a szinten tartását.

A 2016-os eredmények alapján, az előző évekhez képest, a válaszadók között jelentősen kisebb arányt képviselnek azok a vállalatok, amelyek egyáltalán nem költöttek kutatás-fejlesztésre 2015-ben (11,5 százalék). Ezzel szemben növekedett azoknak a száma, akik árbevételük 3 és 10 százalék közötti értékét fordították K+F-re. Középtávon, vagyis a következő 3-5 évben, a válaszadók közel 60 százaléka a tervezi a K+F ráfordítások növelését 2015-höz képest.

Nem egyértelműek a jogszabályok

2016-ban már a válaszadók 73 százaléka jelezte, hogy ismeri a K+F adókedvezményeket, ráadásul közülük bő 40 százalék hangsúlyozta, hogy tökéletesen tisztában van velük – ennek ellenére a válaszadók alig 50 százaléka veszi igénybe őket.

Azon válaszadók közül, akik szerint a cégük folytat K+F adókedvezmények igénybevételére jogosító K+F tevékenységet,

a legtöbb válaszadó (23,9 százalék) számára a kapcsolódó adójogszabályok egyértelműségének a hiánya jelenti a legnagyobb kockázatot.

Ezt követi szorosan az adóhatóság K+F adókedvezményekre vonatkozó álláspontjával kapcsolatos bizonytalanság (19,6 százalék), illetve a K+F tevékenységekhez kapcsolódó költségeket alátámasztó belső elszámolások (17,4 százalék) kialakítása.

Nagy a bizonytalanság

A felmérés alapján közel 40 százalékra növekedett azon válaszadók aránya, akik szerint a K+F támogatások jelenlegi rendszerében

a legnagyobb probléma a támogatások és adókedvezmények adóhatóság és más hatóság általi elbírálása körüli bizonytalanság.

A K+F támogatásokra és adókedvezményre jogosító tevékenységek beazonosítása (34 százalék) szintén kiugróan magas arányt képvisel a válaszadók szerint, és e két probléma adja a válaszadók által megjelölt nehézségek közel 75 százalékát.

Több gyakorlati oktatás kellene

A Deloitte idén először arra is rákérdezett, hogy miként lehetne a vállalatok és felsőoktatási intézmények közötti K+F együttműködést tovább fejleszteni. A válaszadók legfontosabb tényezőként a felsőoktatási hallgatók gyakorlatorientáltabb oktatását nevezték meg (33,9 százalék), továbbá kiemelték a felsőoktatási intézményi döntéshozatal felgyorsításának fontosságát (16,1 százalék), illetve egyforma arányban (14,3 százalék) szorgalmaznák a felsőoktatási intézmények kutató-, illetve laborkapacitásainak fejlesztését és a rendszeres egyeztetésre, a kapacitások és igények jobb felmérésére lehetőséget nyújtó platform kialakítását.