Teljesen új dolog jöhet a cafeteriában

2016.06.06. 13:43

Jól jön a 100 ezer forint készpénz cafeteria mindenkinek, az önkéntes nyugdíjpénztárak viszont aggódnak a cafeteriaátalakítások miatt. Újdonság, hogy jöhet az egészségügyi cafeteria is.

Adómentesen fizethet a munkáltató a dolgozóinak egészségügyi szolgáltatásokat, ha megszavazza az Országgyűlés a törvényalkotási bizottság által javasoltakat – írja a Munkajog.hu. 

Mindennél jobb lehet

A közszféra kapcsán emlegetett 200 ezer forintos éves limit nem vonatkozna az állami cégek alkalmazottaira, a munkáltatói befizetések az önkéntes pénztárba béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások lesznek. 

Új adómentes juttatás lenne a törvényalkotási bizottság javaslata szerint a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás. Adómentes, tehát sokkal kedvezőbb a Szép-kártyánál és az évi százezer forintnál, hiszen azok után szja-t és ehót is fizetni kell (az 1,19 századdal felszorzott adóalapra jön rá a 15 százalék szja és 14 százalék eho). Éppen úgy adómentes lesz, mint a munkáltatói lakáscélú támogatás vagy a sportrendezvényre szóló belépők – ezek adómentessége megmaradna egyébként jövőre is – írja a Munkajog.hu. 

Adómentes lenne az egészségügyi cafeteriaForrás: Dreamstime

Hogy milyen típusú egészségügyi ellátások nyújthatók adómentesen, azt később határozná meg az egészségügyért felelős miniszter „az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben”. Ezek olyan nem pénzben kapott juttatások lennének, amelyeket nem lehet majd utalvány formában teljesíteni. A javaslatban nem szerepel felső összeghatár. 

A boltok örülnek a készpénz-cafeteriának

Az eddigi ismeretek szerint az Erzsébet-utalvány megszűnne, ugyanakkor évi 100 ezer forint cafeteria készpénzben lenne adható. Ezenfelül a közszféra alkalmazottjainak 100 ezer forintot, a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató évente. 

Az Erzsébet-utalványt jelenleg élelmiszerboltban és vendéglátóhelyen egyaránt be lehet váltani. Az adózási szabályok alapján havi nyolcezer forint értékhatárig adhatja ezt a munkaadó kedvezményes közteherfizetés mellett. A 2017-től kapható 100 ezer forintos készpénzkeretösszeg nagyságrendjét nézve az Erzsébet-utalvány éves 96 ezer forintos felső határának felel meg. 

A készpénzes juttatásban részesülő alkalmazottak természetesen szabadon költhetik el ezt az összeget, gyakorlatilag bármilyen árura vagy szolgáltatásra, ez számukra mindenképpen kedvező. Az új rendszernek a boltok is örülnek – írja az Országos Kereskedelmi Szövetség. 

A készpénz-cafeteriát bárhol el lehetne költeniForrás: Thinkstock

Az Erzsébet-utalvány négy kézen fordul meg, ami nem kevés költséggel és adminisztrációval párosul. Az utalvány kibocsátója az első és az utolsó állomás, a munkáltató megrendeli, átadja az alkalmazottnak, aki beváltja, majd az utalványt elfogadó boltos, vendéglős az elszámolás során visszajuttatja a kibocsátónak. 

Az Erzsébet-utalvány szabályai szerint a munkáltató 2 százalékos díjat fizet, ha az alkalmazottnak juttatni akar belőle. Az elfogadóhelyek, boltok, vendéglők a kibocsátó honlapja szerint 5 százalék elfogadóhelyi jutalékot fizetnek (a nagyobb vállalkozások ennél kevesebbet). 

Ez áfával együtt közel 9 százalékos terhet  jelent az utalványértékhez képest, a gyakorlatban 7 százalék körüli mértéket. 

Jelenleg az étkezési utalványok piaca 10 milliárdos nagyságrendű költséget jelent a munkaadóknak és a beváltóhelyeknek. Ehhez még hozzá lehet számítani a beváltatlan utalványokat is, több milliárd forint értékben. Ezek a költségek és veszteségek a készpénzes rendszerben megszűnnek – írta az OKSZ.

Több százezer munkavállaló jövője a tét 

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) azt kéri, hogy 
az öngondoskodás a cafeteria-rendszer várható átalakítása során önálló jogcímen kapjon támogatást, a munkáltatók ösztönzésének csökkenése, esetleges megszüntetése dolgozók százezreit érintené hátrányosan. 

Kravalik Gábor, az egészség- és nyugdíjpénztárakat tömörítő érdekvédelmi szervezet elnöke szerint, ha például adókedvezmény formájában bevezetnék az önálló jogcímen adott, cafeteria-rendszeren kívüli támogatást, az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak még nagyobb mértékben hozzájárulhatnának az öngondoskodási piac bővüléséhez. 

A cafeteria-rendszer átalakításáról kiszivárgott hírek aggodalomra adnak okot” – mondta Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárának ügyvezető igazgatója. 

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások 35 százaléka munkáltatói tagdíjbefizetésként érkezik. Ha csak a Szép-kártya és készpénz marad a béren kívüli juttatások rendszerében, akkor a munkáltatói befizetések jelentős része eltűnhet. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK