Ósdi és káros: rossz brand Kelet-Európa

2016.06.06. 14:25

Idejétmúlt, hamis és káros az, ahogy a Kelet-Európa-kifejezést nyugaton használják – véli az Economist. A hétvégén újra közzétett videó szerint Európa országait újfajta módokon kellene felosztani, beszélhetnénk például Dunai-Európáról, vagy az oroszoktól tartó tengelyről.

Kelet-Európa fogalma, ahogy azt nyugaton használják, idejétmúlt és káros – hallható az Economist hétvégén közzétett videóján. A gazdasági portál szerint a „kelet-európai” egy rossz brand, az egykori szovjet blokk országait Nyugat-Európában és Amerikában hajlamosak egy kalap alá venni az emberek, a régióról egyöntetűen a gazdasági elmaradottság és a perifériális jelleg jut eszükbe.

A valóságtól azonban távol állnak ezek az előítéletek – mondta az Economist szerzője. A keleti blokk már a hidegháború idején sem volt egységes, Jugoszlávia és Románia is fekete báránynak számított a régióban, de más tagországai is különböző gazdasági szinten álltak már 1989 előtt is, nem beszélve nagyon jelentős kulturális különbségektől. A videó hozzáteszi: földrajzi értelemben sem állja meg a helyét a fogalom: Finnországot és Görögországot nem szokás kelet-európai országként emlegetni, mivel nem voltak a szovjet blokk részei. Ausztriát szintén nem tekintik kelet-európai államnak, pedig Bécs keletebbre van, mint Prága.

A videó szerint a régió kapcsán már nem beszélhetünk perifériáról: a volt szovjet blokk országainak többsége már az EU tagja, többen közülük az eurozóna tagjai (mivel a kisfilm több éve készült, itt szerepel benne egy elavult információ: azóta két másik ország, Litvánia és Lettország is bevezette az eurót), a balkáni országok jó része pedig az Unió előszobájában áll. Emellett a régió országainak nagy része a NATO tagja.

Nagy különbségek a volt szovjet blokkban

A volt keleti blokk leggazdagabb országai már kezdenek felzárkózni egyes nyugat-európai államokhoz. Az egy főre eső nominális GDP-t tekintve Szlovénia például már megelőzte Portugáliát (frissebb adatok szerint Szlovénia hazai összterméke népessége arányában 18 279 euró, Portugáliáé 16 859), Csehország szintén közelít olyan országokat, mint Görögország vagy Spanyolország. Sőt, a gazdálkodásban az egyik kelet-európai állam még le is iskolázta a teljes EU-t: Észtország volt 2012-ben az egyetlen EU-tag volt, ami mind az EU által előírt költségvetési hiányt, mind a NATO felé vállalt védelmi kiadásokat teljesíteni tudta.

Kelet-Európai országok növekedése 2010 és 2013 között

Az Economist szerint ezért, és mert a régió országai között is hatalmas különbségek vannak, új kategóriákat kellene bevezetni. Gazdasági értelemben a keleti blokkon belül is felvázolható egy észak-déli felosztás: az északi államoknak általában kevesebb problémájuk van az államadóssággal, mint a délieknek (Magyarország ide tartozik). Külön fogalom lehetne a „Dunai-Európa” is, azaz a Duna-medence országai (a volt Osztrák-Magyar Monarchia és Jugoszlávia területe, valamint Dél-Németország, Románia, Moldávia és Bulgária), amelyek között igen sok a közös kulturális vonás.

Felveti a „romák lakta európai országok” fogalmát is: ez alatt értenénk a posztszovjet államok jó részét, kivéve Lengyelországot és a balti államokat, kiegészítve Törökországgal, Görögországgal, Franciaországgal, Írországgal és Spanyolországgal. Külön régiót alkotnak azOroszországtól tartó európai országok.” Ide nemcsak az oroszokkal határos államok tartoznak, de a skandináv országok és Moldávia is.

Még mindig közelebb egymáshoz

Bár valóban vannak jelentős különbségek Kelet-Európán belül, gazdasági teljesítményben a régió országai még mindig közelebb állnak egymáshoz, mint a legtöbb nyugati országhoz. A régió leggazdagabb állama egyértelműen Szlovénia, azonban még a szlovén egy főre jutó nemzeti össztermék is alig több, mint fele a németnek vagy az osztráknak. A hasonló fejlettségi szinten álló Észtország és Csehország egy főre jutó GDP-je szintén több tízezer euróval kevesebb, mint Franciaország vagy Svédország azonos mutatója.

Szlovénia fővárosa, Ljubljana: a volt jugoszláv tagköztársaság ma a posztkommunista régió legfejlettebb államaForrás: Bóna Gergely

Elhúznak mellettünk a szomszédaink

Magyarország az egy főre jutó GDP-t tekintve (12 240 amerikai dollár) leszakadó országnak tekinthető: az IMF adatai alapján a régióban bőven előttünk jár Csehország (17 257 dollár) Szlovákia (15 992 dollár), Lengyelország (12 495 dollár) valamint az összes balti állam. Elemzők már tavaly egyöntetűen a magyar GDP-növekedés lassulását jósolták. 2015-ben a magyar GDP a várakozásokon alul 2,9 százalékkal nőtt, az Európai Bizottság előrejelzése szerint jövőre még szerényebb, 2,2 százalékos növekedés várható.

Miután májusban, negyedéves összehasonlításban évek óta először zsugorodott a magyar GDP, elemzők tovább csökkentették az előrejelzéseiket. A japán Nomura 2016-ra már csak 1,5 százalékos növekedést vár, sőt, rövid távon a recessziót sem tartja kizártnak.

A spektrum másik végén található Románia, ahol gyorsuló ütemű GDP-növekedésre számítanak a piaci megfigyelők. A román pénzügyminisztérium az év végére 3,3, 2017-re 4,2 százalékos gazdasági növekedésre számít, 2019-ben pedig akár 4,7 százalékos bővülést sem tartanak kizártnak. A már említett Nomura becslése ennél is optimistább, szerintük már az év végén meglehet a 4,5 százalékos bővülés Romániában.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK