Törvény garantálná: nem kap pénzt Spéder bankja

2016.06.06. 17:29

Az egyik kezével elutasított minden, a takarékok integrációját ért kritikát Orbán Viktor miniszterelnök. A másik kezével ugyanakkor igazat adott Patai Mihálynak, így a kormány változtat a takarékok felügyeletén, és igazat adott Demján Sándornak is, azaz a kormány megakadályozná, hogy a takarékok tovább finanszírozzák Spéder Zoltán FHB-ját. 

Orbán Viktor miniszterelnök válaszolt Demján Sándor nyílt levelére, amiben az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke azt kérte tőle, hogy vizsgálja ki, hogyan érvényesültek a takarékszövetkezeti integráció által kitűzött célok. Demján azt írta, a kormányt és a miniszterelnököt félretájékoztatták a szektor számairól, Spéder Zoltán FHB-ja kiszipolyozza a takarékokat.

Azt az Origo írta meg elsőként, hogy a Takarékbank június 15-i közgyűlésén arról dönthetnek a részvényesek, hogy többségi részesedést vásároljanak az FHB-ban (épp ez az, amire Demján Sándor figyelmeztetett).

A Bankszövetség elnöke is levelet írt 

Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke pedig Varga Mihályhoz fordult, szerinte az integrációval többek közt az a probléma, hogy a jegybank nem kizárólagosan felügyeli a takarékokat (ahogyan más pénzintézeteket). Illetve azt is kifogásolta, hogy takarékszövetkezeti múlttal nem rendelkező pénzintézetek is beléphetnek az integrációba (jelenleg egy ilyen van, az FHB).

Patai Mihály is kritizálta a takarékok integrációjátFotó: Hajdú D. András [origo]

Orbán jobb és bal keze 

Válaszlevelében Orbán Viktor lényegében három dolgot közölt:

  • Szerinte a takarékok integrációja sikeres volt, a kormány az ügyet lezártnak tekinti. Ezzel a miniszterelnök elutasította Demján és Patai kritikáit.
  • Ugyanakkor Orbán Viktor szerint a takarékokat ugyanúgy kell felügyelni, mint minden más pénzintézetet, az erre vonatkozó törvénymódosítást a kormány már be is nyújtotta. Ezzel a miniszterelnök elfogadta Patai Mihály egyik legsúlyosabb kritikáját.
  • Ráadásul Orbán azt írta, a kormány ellenzi, hogy a takarékszövetkezetek további FHB-részvényeket vásároljanak (vagyis finanszírozzák az FHB-t), megteszik a szükséges lépéseket ennek megakadályozására. Ezzel a miniszterelnök elfogadta Demján Sándor egyik legsúlyosabb kritikáját.

Orbán Viktor tehát a felszínen kiállt a takarékok integrációja mellett. Ez nem meglepő: az integrációt az Orbán-kormány indította és vezényelte le még 2012 és 2014 között. És az FHB-t is a kormány engedte be az integrációba, a belépést lehetővé tevő törvénymódosítást konkrétan Lázár János terjesztette be.

Ugyanakkor úgy látszik, a miniszterelnök és a kormány meghallotta a kritikákat, és a továbbiakban nem hunynak szemet a takarékok integrációja körüli problémák fölött.

A Bankszövetség örül

Kérdeztük az érintettektől (Demján Sándortól, Patai Mihálytól és a Takarékbanktól), hogyan értékelik a fejleményeket, amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.

A Bankszövetség azt közölte, hogy "egyetért a kormány és a MNB mai bejelentéseivel, valamint a benyújtott törvényi szabályozás alapelveivel. Meggyőződésünk, hogy a törvényjavaslat jelen formában történő elfogadásával meg tud szilárdulni az európai színvonalú, egységes, a törvényes és az etikai elvárásoknak mindenben megfelelő magyar hitelintézeti szektor".

A szervezet szerint tervezett szabályozás nem egy bank- vagy egy integrációs csoporton belüli üzletpolitikát és szabályokat határoz meg, hanem a szektor egységes felügyeletét biztosítja. A Bankszövetség szerint az egységes felügyelet a szektor kiszámítható és biztonságos működését garantálja, épp ezért elengedhetetlen a megteremtése.

Kremlinológia 

Csak találgatni lehet, milyen okok állnak a változások mögött. Mindenesetre az FHB nem akarta, hogy az állam is vegyen a kibocsátás alatt álló új részvényekből (ezzel csökkent volna az állam tulajdonrésze a pénzintézetben). A Nemzeti Vagyonkezelő már bírósághoz fordult az ügyben, végül az FHB beadta a derekát. Az kérdéses, hogy ez az ügy vezetett-e a viszony megromlásához, vagy már a megromlott viszony tünete volt-e.

Annyi biztos, hogy Spéder Zoltán, az FHB és a Takarékbank 2016 júniusáig minden támogatást megkaptak a kormánytól.

Csak találgatni lehet, a kormány miért fordult Spéder Zoltán (a képen ballra Lázár János mellett) ellenForrás: MTI/Soós Lajos

Demján már 2013-ban írt Orbánnak

A takarékok államosítása és integrációja 2012-ben kezdődött, Demján Sándor 2013-ban már írt emiatt két nyílt levelet Orbán Viktornak. A folyamatot államtitkárként Vojnits Tamás vezényelte le. Vojnits 2010 és 2012 között az FHB Jelzálogbank igazgatótanácsának tagja volt, az integráció létrejötte után, 2013 és 2014 között a Takarékbank igazgatóságának tagja lett, 2014 óta vezérigazgató-helyettes.

Az FHB bevásárolt a Takarékbankba

Az FHB Jelzálogbank 2014 februárjában vásárolta be magát 25 százalékkal a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-be, a vállalat tulajdonosai között 2014-ben még olyan cég is volt, amelynek Vojnits Tamás volt az ügyvezetője. 

A Magyar Takarék vásárolta meg a Takarékbankot, a takarékszövetkezetek központi bankját 2014 augusztusában az államtól, egészen pontosan a Magyar Postától és a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB). Az MFB a maga részesedését a német DZ Banktól vásárolta, a Posta részesedésszerzését a parlament lényegében törvényben írta elő, kiszorítva az addig többségben lévő takarékokat a Takarékbank tulajdonosai közül (erről itt írtunk részletesen).

Az állam passzolta le a Takarékbankot az FHB-nakForrás: MTI/Máthé Zoltán

A Posta bevásárolt az FHB-ba

A Magyar Posta, az FHB és a Takarékbank tangója ezzel még nem ért véget. A Posta és az FHB Kereskedelmi Bank sokáig stratégiai partnerségben működtek együtt, 2014 szeptemberében aztán bejelentették, hogy a Posta 49 százalékos tulajdonrészt szerez a bankban. 

Vagyis a Posta (állami cég) gyakorlatilag részesedést adott a Takarékbankból az FHB-csoportnak, aztán bevásárolta magát az FHB-ba. 

Az FHB a Takarékbank alá került

Az FHB (a Jelzálogbank és a Kereskedelmi Bank) 2015 szeptemberében lépett be a takarékszövetkezeti integrációba. 

A belépéssel az FHB-bankok lemondtak önállóságukról, mivel a Takarékbank és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) a tagokra kötelező szabályokat határozhatnak meg.

Az FHB az integrációban a Takarékbank alá került, de a Takarékbankban is Spéder Zoltán (képünkön) emberei ülnekForrás: MTI/Bruzák Noémi

Az FHB emberei

Adva, hogy az FHB-nak viszont tulajdonrésze van a Takarékbankban, és hogy a Takarékbankot is Spéder Zoltánhoz és az FHB-hoz köthető emberek vezetik (például Vojnits Tamás), ez valószínűleg nem volt nagy áldozat. 

A belépéssel az FHB-bankoknak már nem kell önállóan elég tőkét felmutatniuk, mert az integráció pénzintézeteit egybe számolják. Az integrációban pedig bőven van tőke, a takarékok nem használták fel azt a 136 milliárd forint szavatolótőkét, amit az államosítás után arra kaptak, hogy legyen miből rendbe tenni a bajba jutott takarékokat.

Az FHB-nál nem szépek a számok

Az FHB-csoportnak a cégadatok tanúsága szerint igencsak jól jön az integráció tőkéje. Az FHB Jelzálogbank 2014-et 19 milliárd forint veszteséggel zárta (a megelőző két évben 127 millió, illetve 1,8 milliárd nyereséggel zárt). Az FHB Kereskedelmi Bank vesztesége 2012-ben 3,8 milliárd forint volt, 2013-ban 0,9 milliárd, 2014-ben pedig 11 milliárd forint.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK