A 40-59 éves korosztály teljesítette a legtöbb befizetést 2015-ben – derült ki az EOS Csoport kutatásából. A magyarok legnagyobb darabszámban a banki tartozásaikat törlesztették – az összes törlesztés csaknem 60 százalékát, míg a közüzemi tartozások és a telekommunikációs díjtartozások a befizetések 20-20 százalékát tették ki az egésznek.

Összegeket vizsgálva viszont a banki tartozások törlesztése adta a befizetések 67 százalékát, míg a közüzemi tartozások 17,5 százalékát, a telekommunikációs díjtartozások pedig 15,5 százalékát tették ki.

Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja, az EOS Csoport összesen több mint 600 ezer, 2015-ben Magyarországon kezelt ügyet vizsgált meg kutatásában.

A legtöbb tartozást a 40 és 59 éves korcsoport törlesztette 2015-ben,az ő befizetéseik adták a teljes összeg 48 százalékát, a 60 évnél idősebben az összes törlesztés 29 százalékát, míg a 20 és 39 év közöttiek pedig a 23 százalékát tették ki.

A banki tartozásokat fizetik meg hamarabb a magyarokForrás: dreamstime

Az adósok kapcsolatfelvételi hajlandósága is javult és a banki kintlévőségek törlesztésének száma 8 százalékkal erősödött az elszámolást követően, továbbá az átlagos befizetési érték 19 387 forintra nőtt, ami 17 százalékos növekedést jelent.

Egyre többen írnak levelet

Kiss Nikoletta az EOS Faktor Zrt. jogi és compliance igazgatója szerint a technológiai fejlődés erősen befolyásolja a kintlévőség-kezelés folyamatát is. Évről-évre növekszik az e-mailben történő kommunikáció aránya, amivel párhuzamosan csökken a kimenő telefonhívások száma. Az e-mailek elsősorban az X és Y generáció tagjainál számítanak preferált kapcsolattartási formának, az idősebbek továbbra is a telefonos és postai kommunikációt részesítik előnyben – mondta az igazgató.

Költségeket lehet spórolni azzal, ha minél előbb jelezzük a bankoknak, hogy nem tudunk fizetniForrás: Thinkstock

A korai kapcsolatfelvétel és a részletfizetési megállapodások miatt a jogi költségek csökkenhetnek. Ha korai szakaszban sikerül megállapodást kötni, akkor az ügyek nem kerülnek jogi szakaszba és nem merülnek fel vele kapcsolatban jogi többletköltségek sem.

A vizsgált 600 ezer ügy esetében átlagosan mintegy 48 ezer forintot tesz ki ez a többletköltség, ami abban az esetben elkerülhető, ha sikerül megállapodni a tartozás rendezésében – akár részletekben is – mondta ki Kiss Nikoletta.