Láttak már szívalakú cseresznyét? Pedig létezik, csak Olaszországban. Amikor a magyar termelők meglátták, csak két szóra futotta: NA ILYET. Aztán megnézték a fát. Szabad szemmel talig találtak rajta szemeket. A világon mindenhol sokba fáj a gazdáknak az igazi innováció. De attól még szükség van rá.

Időjárásnak kitett iparág

A magyar meggy száz százalékban itthon nemesített fajta. A cseresznyével együtt a gyümölcstermesztés 15-16 százalékát teszi ki. Az elmúlt évek hektikusan teltek, nagyon szép számok libikókáztak együtt nagyon rosszakkal, de nem lehetetlen a jelenleginél határozottabban szabályozni, időjárásfüggő iparág ide vagy oda.

Az Elvira majorban a rázógép 1975-ös, de zakatol, ahogy kellFotó: Polyák Attila - Origo

Nem a számok teszik fontossá

Mint azt dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár az Elvira majorban, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft.  kísérleti telepén szervezett konferenciáján elmondta, Magyarországon a meggy- (13-15 százalék) és a cseresznye- (2-3 százalék) termelés ágazati jövedelmezősége nem kimagasló, de azért az alma utáni legfontosabb kultúra. A közvetlen feladat, hogy a piaci zavarokat, amennyire lehet, kiküszöböljék a szereplők. Ebben pedig alapvető a jól áramló és megfelelő mennyiségű információ, hiszen anélkül nincs reális árképzés. Idén például a termelés mennyisége biztosan nem éri el a 65 ezer tonnát az április végi fagyok miatt, pedig Európa egyik fontos meggytermelő országa vagyunk.

Már elindult a meggy szezonja isFotó: Polyák Attila - Origo

Vannak hiányosságok

A versenyképességet növelő tényezők közül a legfontosabbak

  • a fogyasztói kereslet,
  • a gazdaságos termelés,
  • az önköltség szintje,
  • a támogatások kihasználása.

A termelői döntés alapja a helyes piaci információ. Itt bizony vannak hiányosságok, mondta a szakember. Ám orvosolhatja mindezt

  • az együttműködés,
  • a kockázatcsökkentés,
  • a beruházások,
  • az innováció.

A helyettes államtitkár szent biztosan növelni, de legalábbis stabilizálni kell

  • a termelést,
  • a piacot,
  • a jövedelmezőséget.

Támogatási dömping

Az új ciklusban az egységes területalapú támogatásra, a SAPS-ra 174 ezernél több igénylő érkezett. Most a fiatal gazdák élveznek kiemelt támogatást, ők – ha megfelelnek a paramétereknek – 40 ezer eurót nyerhetnek el.

Fiatal gazdák induló támogatása 2016 (VP 6.1.1)

A támogatásra jogosult lehet az a természetes vagy jogi személy, aki

egyéni vállalkozóként első ízben indul,
18-40 év közötti,
mezőgazdasági szakismerettel rendelkezik,
a pályázat benyújtásakor minimum 6.000, maximum 25.000 STÉ üzemmérettel rendelkezik,
üzleti tervet nyújt be,
egyéni vállalkozói regisztrációja 6 hónapnál nem régebben kezdeményezett,
vagy meglévő cégben kizárólagos tulajdonosi, ügyvezetői státusza van.

Az új ciklusban megjelent a termeléshez kötött támogatás is. Ezek a gazdák hektárra, illetve állatlétszámra nyerhetnek el forrást. Az ültetvényművelők összesen 16,5 millió euróra pályázhatnak.

A minisztérium, tájékoztatott dr. Feldman Zsolt, körülbelül 25 ezer pályázóra számított, majd kétszer annyi, 54 ezer projekttel szembesült. Ezekben a hetekben tekintik át, 2017-ben kell-e módosítani ennek megfelelően (ezt kiíráscsomagonként egyszer teheti meg egy tagállam, Magyarországnak 2016. augusztus 1-jéig kell jelentenie). A területalapú támogatásból az ültetvények jelentős hányada részesül, ez már egy hektár után jár.

Tarkán burjánzó VP

A vidékfejlesztési program nagyon sokszínű, igazán rengetegféle segítségben gondolkozhatnak a gazdák. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokban (akg) újdonság, hogy most a kistermelők előtt is megnyílt, főként az állattartók és a kertészek körében népszerű. Emellett és a beruházási támogatás mellett a kockázatkezelés is egyre részletesebb, a jégeső-elhárítási rendszeren most dolgoznak, a jövedelemstabilizálási alap és különböző biztosítások már léteznek. Nemzetközileg alacsonynak számító termelésünket tavaly még aszály és jég is tépázta. Ezért most igyekeznek a lehető legokosabban kitalálni a kárenyhítés kereteit. De ide tartozik az innováció elősegítése is. Megyénként nincs meglepetés, a gyümölcsben hagyományosan erős Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Pest, Borsod, Csongrád viszi a pálmát.

Ritka fajtaFotó: Polyák Attila - Origo

Nehéz a nemesítők élete…

…de még nehezebb a termelőké, mondta a konferencián Kelemen Péter, az Agro-Consulting Trade Kft. ügyvezetője. Nyíregyháza melletti, kicsinek számító ültetvényükön 10 éve kísérleteznek cseresznye- és meggyfajtákkal. Mint elmesélte, egy olasz expón szívalakú, 34 milliméter átmérőjű, lédús fajtára bukkantak, ám amikor utánajártak a termesztés körülményeinek, kiderült, magából a gyümölcsből szabad szemmel alig látható a fán. Fajtából túl sok is van, de kevés az iformáció arról, hogyan válasszon a gazdálkodó.

Az innováció a gazdasági növekedés egyik alapeleme

Kelemen Péter szerint nem sok fajtára van szükség, hanem arra a tudásra, termőidőben melyik a legjobb, majd abból még piacképesebbet, még finomabbat nemesíteni.

Az ügyvezető szerint ha egy termesztő 25 millió forint támogatást kap eszközökre, olyanokat fog beszerezni, amelyek akár 30 év alatt sem amortizálódnak. Ezért alaposan meg kell gondolnia, milyen fajták mellett teszi le a voksát, hiszen egyhamar nem fog váltani.

Mint a szakember elmondta, 280 cseresznyefajtánál is többet ismerünk, és bár ezek közül 100-150 van kereskedelmi forgalomban, ez is messze több, mint amennyire szükség van. Ha a cseresznyéből minden egyes 5 napos periódusban más fajtát kínál a gazda, akkor is csak 15-20 fajtára van igény szezononként. Információból azonban olyan nagy a hiány, melyik fajtán érdemes tovább dolgozni, hogy mindenki kísérletezéssel próbál eredményre jutnia.

Rázzák a meggyfátFotó: Polyák Attila - Origo

Egy szempont azonban láthatólag kemény: mivel a termelő jól teszi, ha vigyázó szemeit az exportpiacra veti, a kemény, pultálló, jó posztharvesztálási képességű és a betegségeknek ellenálló fajtákat érdemes választania.