Egy kockás füzetből indult Matolcsy csodafegyvere

2016.06.10. 11:43

Nagyságrendileg 3-6 százalék közötti hitelkamatokra számít a kkv-szektorban a növekedési hitelprogram, azaz az nhp kivezetését követően Balog Ádám, aki három gazdasági kulcspozícióból, a gazdasági minisztérium helyettes államtitkáraként, majd a jegybank alelnökeként, jelenleg pedig az MKB Bank elnök-vezérigazgatójaként követte és követi figyelemmel a gazdaságélénkítő kezdeményezést. Az Origónak adott exkluzív interjújában nem csupán értékeli a hitelprogramot, és beszél a program születésének körülményeiről, hanem felhívja a figyelmet a pénzügyi tervezés fontosságára, mivel erre a kis- és középvállalkozások sokszor nem fordítanak elegendő figyelmet. 

  • A jegybank további 100 milliárd forinttal tolta meg az nhp kivezetését. 
  • Matolcsy Györgyék kockás füzetbe írták az ötleteiket. 
  • A jegybank hitelprogramja 3 százalékkal tolta meg a növekedést, míg az államháztartási hiányt 1 százalékkal csökkentette. 
  • Inkább az ügyfelek szemszögéből nehezebb a kivezetés, a bankok már felkészültek. 
  • Az nhp után nagyságrendileg 3-6 százalék között alakulhatnak a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) hitelkamatai. 
  • A bankvezér azt tanácsolja, hogy mindenki vegye komolyan a pénzügyi tervezést. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az nhp aktuális szakaszának 100 milliárdos keretbővítéséről döntött, miközben éppen azon van, hogy kivezesse a programot. Miért volt szükség az emelésre?

Nem tudom, miként döntött erről a Monetáris Tanács, de sejthető, hogy ez a kivezetés tompítása: lehetnek olyan projektek, egyedi helyzetek, ahol még szükség van forrásra, és így ezzel a plusz 100 milliárddal adnak egy kis kifutást a programnak. Ez leginkább egy logikus óvatossági lépés, amely haladékként is felfogható arra az időszakra, amíg az új MFB Pontok beindulnak.

A program első két szakaszának a céljai hogyan teljesültek?

Három éve merült fel először az ötlet, hogy valahogy javítsunk a kkv-k hitelhez jutási esélyein. Akkor még a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgoztam helyettes államtitkárként, és látszott a makrogazdasági, reálgazdasági számokon, hogy a kkv-szektor nem képes úgy kivenni a részét a GDP bővítéséből, mint a nagyvállalati. Az utóbbi már láthatóan kijött a válságból, és bővülni kezdett, a kkv-knál azonban még nem láttuk ennek jeleit. Kerestük a lehetséges okokat, és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés elég markáns korlátnak bizonyult.

Nem jutottak hitelhez a kkv-kFotó: Polyak Attila - Origo

Az akkori statisztikák alapján drasztikus csökkenést mutatott a hitelezés, és ez egyre veszélyesebb mértéket öltött: ha a kkv-kat nem hitelezik, az akár egy hitelválságszerű helyzetet is eredményezhetett volna, amikor már nagyon nehéz újra beindítani a folyamatokat. Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszterrel gyakran ültünk le ötletelni erről a problematikáról kávéházakban, éttermekben. 

Ezeket hogyan kell elképzelni? 

Kockás füzetbe írtuk le az elképzeléseinket, számolgattuk, hogyan lehetne a lehető legjobban megközelíteni ezt a kérdéskört. Végül Matolcsy György dobta be azt az ötletet, hogy legyen 0 százalékos hitel, 2,5 százalékon kiadva a vállalkozásoknak. Ez a két paraméter tartósnak bizonyult, hiszen ezekkel adtuk elő a terveket valamivel később a jegybanki stábnak. Az igazat megvallva, először nem is tudtak mit kezdeni ezzel: azt mondták, ez nem monetáris politika, ilyet nem szabad csinálni, ez mekkora veszélyt jelent a jegybank mérlegének a költségeire meg a monetáris politika hatékonyságára. 

Nehezen ment át a jegybankon az nhp terveFotó: Polyak Attila - Origo

Végül sikerült az MNB belső csapatát meggyőznünk arról, hogy ez jó ötlet. Még később, amikor a bankokkal már az allokálásról tárgyaltunk, akkor derült ki, hogy mennyire égetően szükség van erre a programra.

Az nhp számokban
I. szakasz (2013.06.01-2013.09.30): 750 milliárd forint
II. szakasz (2013.10.01-2015.12.31): 1000 milliárd forint (+ 500 milliárd NHP+)
III. szakasz (2016.01.01-2016.12.31): forintpillér: 300 milliárd forint (+100 milliárd keretemelés); devizapillér: 300 milliárd forint

2013 és 2015 között az alacsony alapkamat és az NHP összesen
– mintegy 3 százalékponttal járult hozzá a reál GDP bővüléséhez;
– a GDP több mint 1 százalékának mértékével csökkentette az államháztartási hiányt. (Forrás: MNB)

A bankok miért nem akartak hitelezni?

Szükség volt egy katalizátorra egy olyan rendszerben, amelyben a bankok nem akarták vagy tudták finanszírozni a kisvállalkozásokat, mert azok nem voltak hitelképesek. Ráadásul túl magas kamatszint is jellemezte azt az időszakot. Az nhp egy csapásra oldotta meg ezt a problémát: a kkv-k szívesen vettek fel vállalható, kiszámítható és megfizethető hitelt, a bankoknak pedig kockázati szempontból kezelhetőbbé vált ez az ügyfélkör. A program összességében 3 százalékkal járult hozzá a GDP-hez az elmúlt három évben. A bankszektor és a banki ügyfelek teljes mértékben elfogadták, hogy ez egy jó eszköz: egy piaci instrumentum, amely kockázatilag és ügyfélszempontból is kezelhető, és ráadásul nagyon hiányolják, ha elfogy.

Az nhp-hitelek a teljes hitelállománynak mekkora részét teszik ki?

A forinthitelek úgy hetven százalékát.

A bankok felkészültek már a termék kivezetésére?

Az MKB Bank esetében megállapítható, hogy az nhp első körében körülbelül piaci részarányosan vettünk részt, a második szakaszban piaci részarány fölött – már majdnem 10 százalékban az MKB-n keresztül mentek ki az nhp-pénzek. A harmadik fázisban megint piacarányosan tudjuk ezeket a forrásokat allokálni.

Ezért fontos a fokozatos kivezetés, hogy át lehessen hangolódni a saját, piaci eszközeinkre. Ezért aztán van nehézség az átállásban, de nem banki szempontból, sokkal inkább az ügyfelek szemszögéből.

Ez alatt mit ért?

Az ügyfelek megszokták, hogy ez egy egyszerű hitel, fix a kamat, minden banknál ugyanazok a szabályok, amelyeknek a feltételeit a jegybank határozza meg. Nincs sok alku, ez egy standard termék. Az azért sokat segít, hogy a jegybanki alapkamat 1 százalék alatt van: a 0 százalékos nhp-kamat és a 0,9 százalékos alapkamat között már nincs nagy különbség. Azaz kamatban, kamatteherben már nem jelent összességében nagy változást a kivezetés. Vissza kell majd állnunk a piaci alkukra, ám némileg árnyalja a képet, hogy jönnek az MFB Pontok, ahol 0 százalék körüli hitelt kaphatnak a vállalkozások. Miközben ez nagyon jó a gazdaságnak, némileg torzítja a piaci hitelezés lehetőségét. Ezzel együtt mi is nagy reményekkel várjuk, hogy beindítsa, illetve erősítse a beruházásokat, a vállalkozókat.

Vissza kell majd állni a piaci alkukraFotó: Polyak Attila - Origo

Mekkora kamatokra lehet majd számítani az nhp kifutásával a kkv-szektorban?

Erre nehéz egzakt választ adni, mivel nagyon sok múlik az adott kkv paraméterein: milyen tevékenységet végez, mióta pénzügyi mutatói vannak stb. Nagyságrendileg 3-6 százalék közötti sávról lehet szó.

Mekkora versenyre számítanak a bankszektoron belül?

A legerősebb 2000 kkv és a nagyvállatok hitelezésében most is öldöklő verseny dúl, ahogyan évek óta. Az igazán jó minőségű, jó fedezeti értékkel bíró, jó cash-flow-val rendelkező cégeknek a finanszírozásáért egymást ölik a bankok. Számos versenytársunk megítélésem szerintem irreálisan alacsony marginokkal hitelez, és bár igyekszünk állni a versenyt, de csak bizonyos mértékig tudjuk és akarjuk. A kkv-szektor további régióiban már szórtabb a kép, hiszen itt már nem minden bank akar erős versenyt. Ebben a körben megítélésem szerint az a bank képes jól és nagy tömegű kkv-t kezelni, amelyik jól parametrizált dobozos termékkel lép piacra. Azaz inkább hitelez 100-at úgy, hogy tudja, 5-10-zel probléma lesz, de nagy átlagban ez működni fog. Szerintem itt a gyors és standard megoldások működőképesek. Nem minden banknak ez a stratégiája, de összességében még így is sok versenyző van a piacon. Mi is igyekszünk megtalálni azt a megoldást, ami a leginkább hatékony a kkv-finanszírozásban, amit egy vegyes rendszerben képzelünk el: ez képes ötvözni a standardizáltság előnyeit egy erős tanácsadói, támogatói jelleggel. Az alacsony kamat egyre inkább csak egyetlen a számos tényező közül, amelyekre figyelni kell a hitelfelvételnél: előtérbe kerül a kiszolgálás minősége, az egyéb szolgáltatások sokszínűsége és még sorolhatnám.

3-6 százalék között alakulhatnak majd a kkv-szektor hitelkamataiFotó: Polyak Attila - Origo

Az MKB hogyan készül arra, hogy vége lesz az nhp-nak?

Van több eszközünk. Például a Széchenyi-kártyás termékek, amelyek nagyon jó feltételeket kínálnak a kisvállalkozásoknak, de vannak speciális MKB-csomagok is, különböző méretű vállalkozásoknak, amelyek rendelkezésre állnak. Ahogyan az előbb mondtam: ez alapvetően nem a banki oldalról érdekes, hanem a vállalkozások szempontjából. A teljesen standard nhp-termékek után vissza kell szokniuk a piacra: kicsit alkudozni kell, nagyobb a kockázat, változó a kamat, és nem biztos, hogy az öt év múlva is ugyanannyi marad, mint amennyi a felvételkor. Az ügyfeleknek erre fel kell készülniük.

Ez kockázatkezelésben hoz majd valamilyen változást a bankoknál?

Eddig is voltak ilyen hitelek, és olyanok is, akik ilyen hiteleket vettek fel. Magában az, hogy nhp nincs, az nem okoz változást a kockázatkezelésben. Eddig is meg kellett felelni az összes elvárásnak,  legfeljebb most több lesz a feladatunk.

Mennyire kell komolyan venni azt a célt, hogy az uniós források drasztikus csökkenése után 2020-tól már csak piaci forrás lesz elérhető a vállalkozásoknak?

Erről egyelőre csak nyilatkozatot olvastam Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől. Ő azt mondta, nem kell aggódni, lesz még forrás, de egyre nagyobb teret adnak a visszatérítendő, tehát hiteljellegű eszközöknek.

Mint például a most induló MFB Pontok?

Igen. Én sem tartom reálisnak, hogy az Európai Unió gazdaságát hirtelen ott lehet hagyni egy ilyen program nélkül. Valamilyen átvezetés biztosan kell majd, ahogy az nhp-ban is kell a támogatás a kivezetéshez. Ugyanakkor ennek a brutálisan sokkal nagyobb összegű támogatásnak is valamilyen fokozatos átalakítására lesz szükség. Kizártnak tartom, hogy az unió gazdasága három és fél év alatt felkészül arra, hogy ez a lehetőség nincs többé. 

Mit tanácsolna a cégeknek, hogy fölkészüljenek erre, ha mégis így alakul?

Hogy vegyenek fel MKB-hitelt!

Azon túl?

Szerintem a cégeknek azt kell megtanulniuk, hogy a pénzügyi tervezés fontos. Még most is számos olyan esettel találkozunk, ahol van egy tehetséges vállalkozó, aki ráadásul még jó saleses is, és van egy jó ötlete, egy jó terméke, amit jól és becsületesen csinál, de adott esetben már egy áfát nem bír megtervezni, nemhogy egy likviditást vagy egy cash-flow-t, elfelejt tranzakciós költséget figyelembe venni, noha külföldre akar exportálni, vagy sejtelme sincs, hogyan kell lefedezni az árfolyamkockázatot. A pénzügyi tervezés egy külön szakma, ezt meg kell fizetni, és meg kell terveztetni, már a legalapvetőbb szinten is. Azt látom, hogy a vállalkozások nem fektetnek ebbe energiát, hanem sokkal inkább azzal foglalkoznak, hogy szép és jó legyen a termékük, legyen megrendelésük, piacuk, jó legyen a kapcsolatuk a vevővel, a beszállítóval, megfelelően legyenek letárgyalva az árak. Arra azonban, hogy az egész hogy van megtervezve pénzügyileg az elkövetkező 3-5 évre, borzalmasan kevés energiát fordítanak. Miután megégettük magunkat a válságos időszakban – akár a pénzügyi válság miatt, akár a specifikusan magyar tényezők miatt –, mindenkinek észre kellene vennie, hogy a pénzügyi kérdések és a tervezés nem megkerülhető.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK