A kisebbik rossztól a horrorforgatókönyvig

2016.06.23. 10:03

David Cameron a brit EU-tagság újratárgyalásának sikerére tett fel mindent, párttársait és a brit közvéleményt azonban nem győzte meg a februárban kötött megállapodás. Most egyre erősebb érveket használ, hogy benntartsa az országot az EU-ban, miközben az eredetileg megvédeni kívánt londoni City cégei már felkészültek a kivonulásra. 

Akármilyen eredménnyel zárul a csütörtöki brexitnépszavazás, David Cameron szempontjából kudarcot jelenthet az is, ha Nagy-Britannia bent maradna. A brit miniszterelnök – miközben határozottan kiállt amellett, hogy az uniónak változnia kell, az Egyesült Királyságnak pedig nagyobb mozgástérre van szüksége (többek közt a bevándorlás kezelésében) – folyamatosan azt hangoztatta, hogy a változásokat az unión belülről kell kiharcolni, a kilépésért gazdaságilag túl nagy árat kellene fizetni. 

Reformpárti, nem euroszkeptikus

David Cameron már 2013-ban ígéretet tett arra, hogy ha újraválasztják, jobb feltételeket próbál kiharcolni Nagy-Britannia számára az EU-n belül, és hogy az újratárgyalás eredményétől függetlenül népszavazást tartanak a kilépésről.  A következő hónapok politikáját a Nagy-Britannia és Brüsszel, illetve elsősorban a szorosabb európai integrációt leginkább támogató Németország között zajló tárgyalások határozták meg. 

David Cameron a 2015-ös választások alattForrás: AFP/Leon Neal

Cameron elsősorban az Európai Unió közelmúltban elfogadott reformjait, köztük a lisszaboni szerződést bírálta. A brit miniszterelnök garanciákat kért többek között arra, hogy a nemzeti parlamentek megtarthassák a vétójogukat nagy horderejű EU-s döntések meghozásánál (például új tagállamok felvételénél), hogy csökkenjen az EU-s hatóságok hatásköre a brit jogrend és a céges világ között, valamint, hogy a britek megtarthassák a fontot. 

A Konzervatív Párton belül Cameron az unióban maradók táborát erősítette – ellentétben például a volt londoni főpolgármesterrel, Boris Johnsonnal. Amellett érvelt, hogy Nagy-Britannia érdeke, hogy egy megreformált EU tagja maradjon. A kilépés lehetősége inkább csak a brit pozíciók erősítését szolgálta. Bár ezzel az eshetőséggel időnként igen nyomatékosan élt. A Telegraph tavaly decemberi értesülése szerint a miniszterelnök kijelentette, „kénytelen lesz Nagy-Britannia kilépése mellett kampányolni, ha az Európai Unió reformjával kapcsolatos követeléseinek nem tud érvényt szerezni”. 

Megosztott Toryk

Cameron a 2015-ös választások előtt írt programcikkében keményen bírálta az uniót, aggasztó képet festett azzal kapcsolatban, mi vár Nagy-Britanniára, ha minden úgy halad tovább, ahogy eddig. „Abszolút megértem, és osztom az EU-val kapcsolatos aggodalmakat. A brit cégek számára érték a közös piac, de úgy találják, Európa túlzottan beleavatkozik a mindennapi életükbe. Az emberek 

attól tartanak, hogy Nagy-Britanniát beszippantja az Európai Egyesült Államok;  lehet, hogy egyesek ezt akarják, de mi nem. Látják, hogy döntési jogokat vesznek el a megválasztott parlamenti képviselőktől. És aggódnak, amiért az európai vezetők olyan emberek számára is lehetővé tették, hogy segélyeket vegyenek fel, akik még csak itt sem dolgoznak. Mindezek miatt a brit EU-tagság demokratikus legitimitása papírvékonnyá vált” – írta. 

Boris Johnson, London volt főpolgármestere a brexitpárti konzervatívok egyik vezéralakja lettForrás: AFP/Yoshikazu Tsuno

Ezzel párhuzamosan persze ebben az időszakban  rendszeresen bírálta a radikális brexitpártiakat is:  a Brit Függetlenségi Pártról úgy nyilatkozott, nincs komolyan vehető forgatókönyve a kilépésre, a kilépéspárti Tory-képviselőktől pedig azt kérte, bízzanak az újratárgyalásban, ne döntsék el már előre, hogy az nem fog sikerülni. 

Kevés engedmény

Februárban az újratárgyalás kétes eredménnyel zárult. A brit követelések közül nem sikerült mindet elfogadtatni Brüsszellel, csak az EU-s munkavállalóknak járó segélyek kapcsán sikerült némi engedményt elérni, a britek több szabadságot kaptak határvédelmi kérdésekben, és mentességet az eurózóna országainak nyújtandó segélycsomagok finanszírozása alól. 

Bár Cameron az egyezség megkötése során sikeresnek értékelte a tárgyalásokat, a brit közvéleményt nem győzték meg a kapott kedvezmények. Egy februári felmérés szerint a brit választók háromnegyede sikertelennek értékelte az újratárgyalást.  Nemcsak a választók voltak csalódottak a megegyezéssel kapcsolatban. A Konzervatív Párt képviselői közül alig páran állították, hogy elégedettek lennének a megegyezéssel, a többség inkább aggodalmának vagy dühének adott hangot. Cameron saját pártjának képviselői negatívabban értékelték a megegyezést, mint az ellenzéki képviselők. 

David Cameron Angela Merkel német kancellárral – a brit közvélemény nem értékelte sikeresnek az újratárgyalástForrás: AFP/Michaela Rehle

Pedig bizonyos szempontból az újratárgyalások sikerrel jártak: a 2015-ös választások előtt készült felmérések még magabiztos brexitelőnyt mutattak. Ahogy az újratárgyalás lehetősége egyre jobban bekerült a közbeszédbe, úgy nőtt a maradni akarók tábora. A választások idejére és a tárgyalások kezdetén pedig már egyértelműen a maradni vágyók kerültek többségbe. Cameron az újratárgyalás ötletével tehát úgy tűnik, sokakat eltérített a kilépéstől. 

Amint azonban a tárgyalásokról egyre kevésbé biztató információk kerültek ki, a maradók tábora gyengülni kezdett. Feltehetően a tavaly súlyosbodó menekültválság is közrejátszott abban, hogy 2015 második felében ismét többségbe kerültek a brexitpártiak.  Február óta a felmérések nagyon szoros eredményt jósolnak, hol az egyik, hol a másik tábor került többségbe, a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján lényegében lehetetlen megjósolni a népszavazás eredményét. 

Új érvek

Ahogy a brexit elérhető közelségbe került, Cameron kommunikációjában a brexit egyre inkább horrorforgatókönyvként jelent meg, aminél az EU-tagság a korábbi feltételek mellett is jobb lehetőség. 

Júniusban egymást érték a kormányfő baljós nyilatkozatai a brexit várható hatásairól: májusban például arról beszélt, hogy Nagy-Britannia biztonságosabb és gazdagabb lenne az EU tagjaként. A korábbiakkal szemben már nemcsak az 500 milliós piacot hozta fel a maradás mellett, mint mondta, a terrorizmus elleni, határokon átnyúló együttműködést és az ország biztonságát is garantálja az EU-tagság. Máskor úgy fogalmazott: a kilépésnek csak költségei lennének, hozadéka semmi”,  és a kilépés 10 év gazdasági bizonytalanságot hozna. 

Pánik a piacon

Cameron szinte pánikszerű brexitellenes kampánya összefügghet azzal, ahogyan a piac reagál a brit kilépés esetleges hírére. Nagy-Britannia vonzereje a befektetők számára már a februári megállapodás másnapján gyengülni kezdett,  a Markit Financial Information Services piaci információszolgáltató adatai szerint a brit szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) középárfolyama januárhoz képest 89 százalékkal megugrott. Ezzel párhuzamosan gyengült a font is (a brit deviza árfolyama azóta is aggasztó mértékben ingadozott, gyakran az aktuális brexit-közvéleménykutatások következtében), mindezek hatására a Standard & Poor’s hitelminősítő már Nagy-Britannia leminősítését is belengette. 

Több multicég is kivonulhat a londoni CitybőlForrás: Cultura Creative/© Cultura, all rights reserved./Ben Pipe Photography

Pedig a brexit lehetséges gazdasági következményeire a közgazdászok nem csak mostanában figyelmeztettek. Már 2014-ben olvashattunk olyan jóslatokat, hogy a kilépés Nagy-Britannia számára jelentős GDP-csökkenést eredményezne. Az egyik Tory-képviselő, Sajjad Karim a londoni City – a világ legnagyobb pénzügyi szolgáltató központja – összeomlását jósolta, mint mondta,  a City cégei, amelyek a nemzeti össztermék mintegy 10 százalékáért felelnek,  kiszorulnának az európai közös piacról. Szerinte az unióból való kilépés után ezek a cégek kivonulnának Londonból, például Dublinba. Korábban ugyanis több amerikai bankról kiderült, hogy az ír fővárosba helyeznék át a székhelyüket, ha a britek elhagyják az EU-t. 

Ez utóbbi azért is érdekes, mert Cameron először többek között éppen a City védelmében vetette fel a kilépés lehetőségét. Az újratárgyalás során a britek egyik fő követelése az volt, hogy a City cégei megtarthassák speciális státuszukat, az új európai szabályozások alól mentességet élvezzenek. A City cégei viszont inkább tartanak a brit kilépéstől, mint az EU-s szabályozásoktól. A német Dw.com-nak a City több dolgozója úgy nyilatkozott: komoly kockázatnak tartják a brexitet, a kilépés esetén számos cég a kivonulást tervezi. A szolgáltatók különösen az alkalmazottaik elvesztésétől tartanak, hiszen a Cityben dolgozó alkalmazottak mintegy 11 százaléka az EU más országaiból érkezett. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK