Ezek a legfontosabb változások az adócsomagban

2016.06.27. 10:53

A hazai vállalkozók széles körét érinti a közelmúltban elfogadott 2017-es adócsomag. Sok vállalkozás örül majd az időbeli összemérés elvének az utófinanszírozásban, ezzel követhetőbbé válik az elszámolás, megszűnhet az ingadozó eredménynek nevezett jelenség. Újdonság az is, hogy a kiegészítő mellékletben a bérjárulékokat nem állománycsoportonként, hanem csak jogcímenként kell bemutatni. Viszont szigorodik az értékcsökkenést érintő szabályozás.

A 2017-es adócsomag számos újdonságot hozott a számviteli és könyvvizsgálati kérdésekben is: az utófinanszírozásos támogatásokban az időbeli összemérés elve a döntő, a hitelintézetek kapnak egy év haladékot, hogy áttérjenek az IFRS-re, de megjelentek új jelentési kötelezettségek is. A legnagyobb cégeknek a működésük nem pénzügyi elemeiről is jelenteniük, a tőzsdei értékpapírt kibocsátóknak pedig sokszínűségi politikájuk részleteiről is nyilatkozniuk kell – áll a MAZARS összefoglalójában.

Haladékot kaptak a hitelintézetek: a módosításnak köszönhetően 2017-től még csak önkéntes alapon kell egyedi beszámolójukat a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint elkészíteni, ám 2018-tól mindez már kötelező lesz.

Sok vállalkozás örül majd annak a változásnak, hogy az utófinanszírozás keretében elnyert támogatásokat a jövő évtől az időbeli összemérés elvét erősítve, a költségek felmerülése évében kell elszámolni egyéb bevételként – állítja a MAZARS. Ennek egyetlen feltétele az lesz, hogy a támogatással való elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig megtörténjen.

A jövőben az 500 főnél többet foglalkoztató cégek egyedi és konszolidált üzleti jelentésükben nem pénzügyi információkat is kötelesek közzétenniForrás: MTI/Máthé Zoltán

„Ettől az új szabálytól azt várja a szakma, hogy fokozatosan megszünteti a támogatott szervezetekre gyakran jellemző ingadozó eredmény jelenségét, és követhetőbbé teszi az elszámolást” – fogalmazott Gábor Gabriella, a MAZARS szenior auditmenedzsere.

Üdvözlendő egyszerűsítés, hogy a kiegészítő mellékletben a bérjárulékokat nem állománycsoportonként, hanem csak jogcímenként kell bemutatni. Ez már a 2016-os beszámolóra is alkalmazható.

Szigorodik ezzel szemben az értékcsökkenésre vonatkozó szabályozás: eddig csak lehetőség volt arra, hogy a kutatás és fejlesztés, alapítás és átszervezés, illetve a cégérték összegét a törvényben megadott időtartam alatt lehessen leírni, ha azok hasznos élettartama nem becsülhető. A jövőben ez törvényi előírássá válik.

A 2016-os évtől alkalmazandó új mérlegsémához át kell rendezni egyes tételeket. Pontosabb lett az érintettek köre, csak a kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokhoz fűződő eszközök és kötelezettségek rendezése könyvelendő a 2016-os nyitást követően.

A törvénymódosítás az üzleti és cégérték fogalmának pontosítására is kitér: már hatályos az a rendelkezés, hogy részesedésvásárláshoz kapcsolódóan nem lehet cégértéket (GW) vagy negatív cégértéket (BW) kimutatni. A fogalom meghatározásában azonban benne maradt az utalás a cégvásárlásra, amit most a törvény minden kapcsolódó helyén töröltek. GW vagy BW tehát csak üzletág, telephely vagy üzlethálózat vásárlásához kapcsolódóan keletkezhet – mutat rá a MAZARS beszámolója.

Egyéb követelésként a jövőben nem mutatható ki a káreseményekhez köthető bevétel, a kapott bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat, behajtási költségátalány, kártérítés, sérelemdíj, tehát mindaz, ami pénzforgalommal egyidejűleg könyvelendő egyéb bevételként.

A MAZARS szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy a 2017-es üzleti évtől kezdődően új jelentések válnak kötelezővé az EU-s jogharmonizáció következtében:

  • a tőzsdei értékpapírt kibocsátó vállalkozók üzleti jelentésében a vállalatirányítási nyilatkozatnak arra is ki kell térnie a jövőben, hogy milyen sokszínűséggel (életkori, nemi, szakmai, stb.) kapcsolatos politikát folytatnak és ez a beszámolási időszakban milyen eredményeket hozott;
  • azon közérdeklődésre számot tartó vállalkozások, melyek korábbi árbevétel, mérlegfőösszeg és létszámmutatói meghaladják a konszolidált beszámoló készítéséhez szükséges mértéket és az adott évben 500 főt meghaladó átlagos foglalkoztatotti létszámmal rendelkeznek, a jövőben egyedi és konszolidált üzleti jelentésükben nem pénzügyi információkat is kötelesek közzétenni. Ezek az információk környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos gyakorlatuk bemutatásával kapcsolatosak.

A könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell arról, hogy a vizsgált társaság üzleti jelentése tartalmazza-e az előzőekben említett két új jelentést.

Dr. Fekete Zsuzsa, a MAZARS tanácsadója hangsúlyozta: a könyvvizsgálókat nem csupán ez a változás érinti. „Új szabály, hogy olyan feltételes adómegállapítás iránti kérelmek kapcsán, ahol a kérelmező az egyedi beszámolóját IFRS szerint készíti, szükség lehet a számviteli elszámolások minősítésére.”
Az ilyen, a kérelemhez csatolandó szakértői vélemény kibocsátására a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát jelöli ki a törvénymódosítás.

„A módosítás célja, hogy minél megalapozottabb döntés szülessen a minősítési folyamat során” – tette hozzá dr. Fekete Zsuzsa.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról (SZIT) szóló törvény is módosul: 10-ről 5 milliárd forintra csökken a SZIT-ek elvárt induló tőkéje, a 25%-os közkézhányadból egyes tulajdonosok legfeljebb 5%-os szavazati jogot gyakorolhatnak és az e feletti részesedésük értékesítésére új rendelkezéseket állapít meg a jogszabály.

Ugyancsak újdonság, hogy a cégnyilvánosságról szóló törvény módosításában úgy rendelkeznek, hogy a szövetkezetek és európai szövetkezetek is köteles lesznek a jegyzett tőke változását évente legalább egy alkalommal bejelenteni a cégbíróságnak.