A véneket lelökik a Tajgetoszról?

Senkinek nem olyan természetes a túlóra, mint a szenior vagy ahhoz közelítő korosztálynak

A foglalkoztatási ráta növelése megoldást jelenthetne a társadalom elöregedése miatt kialakuló munkaerőhiányra, de csak kevés vállalat indít programot a friss diplomások és az idősebbek bevonzására és megtartására.

A Randstad Workmonitor legújabb felméréséből kiderült, hogy a magyar munkavállalók a legborúlátóbbak az elhelyezkedési esélyek javulásával kapcsolatban.

A tehetséges munkavállalók kivándorlása, a társadalom elöregedése, valamint a szakképzések és a munkáltatói igények ellentmondásainak eredményeként egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány Magyarországon. A Randstad Flexibility@Work című elemzése szerint 2030-ra hazánkban minden ötödik lakos be fogja tölteni a 65. évét.

Senkinek nem olyan természetes a túlóra, mint a szenior vagy ahhoz közelítő korosztálynak Forrás: Lantos Gábor

A friss diplomások és az idősek aktivizálása megoldást jelenthetne, a Randstad Workmonitor legfrissebb kutatása alapján azonban a magyarok borúlátóak. Mindössze a megkérdezettek fele bízik abban, hogy a következő öt évben nőhetnek a fiatalok elhelyezkedési esélyei, és csupán minden negyedik válaszadó számít az idősebbek foglalkoztatásának javulására. „Ezzel sajnos világszinten a legpesszimistább országok között vagyunk, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az említett korosztályok bevonzására irányuló céges programok tekintetében is le vagyunk maradva” – emelte ki Baja Sándor ügyvezető igazgató. A megkérdezett magyar dolgozók 60 százaléka mondta, hogy a munkahelyén gondoskodnak a friss diplomások bevonását célzó programokról, és mindössze feleannyian számoltak be az 55 év felettiek foglalkoztatása érdekében életre hívott kezdeményezésről.

Megérné a továbbképzés

Eközben minden második megkérdezett vallja, hogy a vállalatok sikeres hosszú távú működéséhez elengedhetetlen lenne az idősebbek megtartása. „Korábbi kutatásunkból kiderült, hogy a magyarok többsége úgy véli, az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak – mondta Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője. Hozzátette, a 45-65 korosztály a leginkább hajlandó túlórázni.

A legnagyobb problémát ebben a korosztályban a friss tudás elsajátítása okozza. A megkérdezettek kétharmada egyetért abban, hogy az 55 év felettieknek már nehezükre esik új ismereteket szerezni, ami befolyásolhatja a munkavégzésüket is. Különösen igaz ez azokon a területeken, amelyekre a digitalizáció térnyerése nagy hatást gyakorol. „Ahhoz, hogy ez a korcsoport is hatékonyan dolgozhasson, továbbképzésekre van szükség, melyekkel az eredményesség javítása mellett a vállalat általános megítélése is pozitívan befolyásolható” – mondta el a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

Skill gap

A társadalom elöregedése mellett a migrációs mérleg felborulása is feszültséget okoz a hazai munkaerőpiacon. „A külföldön karriert építő magyarok többsége jól képzett, diplomás szakember: 25 százalékuk 30 év alatti, 63 százalékuk még nincs 40 éves, 32 százalékuk diplomás, míg az itthon maradóknak csupán 18 százaléka rendelkezik valamilyen diplomával” – ismertette Baja Sándor. Részben ez az oka annak, hogy a felkínált tudás általában nem éri el a cég elvárásainak szintjét.

A Randstad Workmonitor kutatásban részt vevők közül minden hetedik megkérdezett úgy látja, hogy ez komoly problémát jelent a vállalatánál, és tízből hatan számoltak be arról, hogy a munkáltatójuk elsődleges feladatának tekinti a szakadék csökkentését. „A skill gap néven ismert jelenséggel világszinten küzdenek a vállalatok, Japánt leszámítva leginkább a tudomány, a technológia, a matematika és mérnöki tudás területén” – emelte ki Baja Sándor.