Riasztó jelentés az egyik legértékesebb természeti erőforrásról

EON "Egy csepp hazai" esemény az Allee előtt 2016 július 12-én

Friss kutatások szerint néhány évtized múlva az ivóvízért előbb indulhatnak háborúk, mint a kőolajért vagy a szénért. A mindennapi életben azonban még messze nem értékeljük a vizet az egyik legértékesebb természeti erőforrásként. 

Az olajcégek még ebben az évtizedben elérhetik a kitermelési csúcsot, ezután már csökkenni fog a felszínre hozható olajmennyiség. Egyre nehezebb lesz hozzáférni a szénhez is. Az arany és az ezüst 2030 körül fogyhat el. A réz tizenöt évvel később. A klímaváltozás, a környezetszennyezés és a népesség növekedése miatt

folyamatosan csökken az egy főre jutó ivóvíz mennyisége

– áll a Scientific American amerikai tudományos folyóirat riasztó jelentésében.

Ábránkon az egy főre jutó éves vízmennyiség alakulását mutatjuk meg a különböző térségekben. Magyarországon kismértékű növekedés várható 2025-ig Forrás: Origo

Aggasztó éghajlati változások

Az Európai Vízügyi Információs Rendszer (WISE) adatai alapján az éghajlat változása miatt valószínűsíthető, hogy Európát egyre gyakrabban sújtják majd áradások és aszályok a következő évtizedben. A változásokhoz az emberiségnek alkalmazkodnia kell, ehhez pedig

jobban kell gazdálkodnunk vizeinkkel

– figyelmeztet a szervezet, amit pont azért hoztak létre az unió tagállamai, hogy folyamatosan ellenőrizzék természetes vizeik állapotát, és ha kell, tervet dolgozzanak ki a szennyezettség megszüntetése érdekében. Ezeknek a terveknek és adatoknak összefoglaló neve a WISE.

Lépni kell

Az uniós vízgazdálkodási joganyag központi eleme az úgynevezett vízkeretirányelv. Ez kimondja, hogy a vízgyűjtő területek rendszereket alkotnak, amelyek esetében

a vízgazdálkodást össze kell hangolni,

még akkor is, ha az adott vízgyűjtő terület több ország részét képezi. Az irányelv arról hivatott gondoskodni, hogy 2020-ra uniószerte mindenütt jó legyen a vizek minősége.

Vannak olyan szervezetek – vállalatok, cégek –, amelyek függetlenül attól, hogy milyen piaci tevékenységet végeznek, magukénak érzik a társadalmi szerepvállalást. Az E.ON Magyarország Zrt. egy vízgyűjtő roadshow keretében végigjárja az országot, 2 héten keresztül egy közös tartályba vizet gyűjtenek. Bárki részt vehet az akcióban, az Origo szerkesztősége is csatlakozott, így az elsők között voltunk, akik a tartályba „hazai vizet” önthettek. Később az összegyűjtött vizet egy híres tervező által készített amulettbe töltik, és odaadják a magyar vízilabda-válogatott tagjainak, akik a szurkolói energiával töltött vizet magukkal is viszik a riói olimpiára.

Az E.ON Egy csepp hazai elnevezésű kampányában a vízilabdásoknak gyűjtenek vizet Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ami él, annak kell víz

A víz folyamatosan kering a tengerek és óceánok, a légkör és a szárazföld között, körforgásában a folyóvizek és az állóvizek mellett a talajvíz is részt vesz. A tagállamok rendszeresen tájékoztatják jelentések formájában az Európai Bizottságot az ivóvíz minőségéről. A bizottság alaposan elemzi a tagországoktól kapott információkat. Az EU területének legnagyobb részén kiváló az ivóvíz minősége, de a vidéki térségekben nem ennyire kedvező a helyzet.

Még zajlik a vízgyűjtés az Egy csepp hazai kampányban Fotó: Szabó Gábor - Origo

Indokolatlanul sok a szennyezés

• A mezőgazdasági üzemek veszélyesek lehetnek a környezet tisztaságára nézve, a csapadék az üzemek területéről szerves és műtrágyát, illetve növényvédő szereket mos be a talaj-, a folyó- és az állóvizekbe.
• Ezek az anyagok a termőföldeken elősegítik a növények növekedését, de a vizekbe jutva az algák rohamos elszaporodását idézhetik elő. Az algaburjánzás csökkenti a víz oxigéntartalmát, ami a halak és más élőlények pusztulásához vezet.
• A kártevők és a nemkívánatos növények ellen bevetett vegyi anyagok elpusztíthatják a vízben élő állati és növényi szervezeteket.
• Egyes ágazatok olyan anyagokat állítanak elő, amelyek károsítják a környezetet és az emberi egészséget, de a szigorú uniós jogszabályok és a környezetet jobban kímélő, ún. tiszta technológiák csökkentették a különböző ágazatok által okozott vízszennyezés mértékét.

Az alagút vége

A tagországok a szennyvizek túlnyomó többségét úgy kezelik, hogy kivonják belőlük a szerves anyagokat, sok esetben a fertőtlenítésükről is gondoskodnak, illetve a tápanyagokat is eltávolítják belőlük. Ennek ellenére

Európában még sok helyen javítani kell a szennyvízgyűjtés és ‑kezelés hatékonyságán.

A környezetszennyezésért sokszor mi magunk vagyunk közvetlenül felelősek. A WISE jelentéséből egyértelműen kiderül például, hogy az embereknek szánt gyógyszerek, ha nem ártalmatlanítják azokat megfelelően, a földbe és a vizekbe jutva súlyosan károsíthatják a növény- és az állatvilágot. A vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy ma már az EU fürdőhelyeinek túlnyomó többségén tiszta a víz – a kiváló vízminőségű édesvízi fürdőhelyek száma pedig több mint a duplájára nőtt 1990 és 2009 között.

Az ország több pontján gyűjtik a vizet Fotó: Szabó Gábor - Origo

Mikor fogynak el a fémek?

2028: elfogy az indium. Ez az ezüstös színű fém a platina szomszédja az elemek periódusos rendszerében, sűrűsége is hasonló (vegyjele In). Önmagában nem igazán ismert alapanyag, de ha hozzátesszük, hogy az indium-ónoxidot lapos képernyős tévék félvezetőihez és a digitális fényképezőgépek érzékelőnek védelmére, továbbá nagy keménységű ötvözetekhez használják, már fontosabbnak tűnik. A kitermelés 2010-es szintje mellett a világ indiumtartalékai 18 év múlva kimerülnek.

2029: ezüsthiány. Mivel e fém természetes fertőtlenítő, egyre sűrűbben használják kötszerek és egyéb termékek bevonására. A kitermelés jelenlegi mértékével számolva még 19 évig folyhat az ezüstbányászat, de újrafelhasználással növelni lehet a rendelkezésre álló készleteket e nemesfémből.

2030: még tovább nő az arany ára. A nemzetközi pénzügyi válság miatt megnőtt az igény az arany iránt. E nemesfémre hagyományosan kézzelfogható, emiatt kevésbé kockázatos befektetésként tekintenek. Az aranypiaccal foglalkozó Gold Forecaster hírlevél szerkesztője, Julian Phillips előrejelzése szerint körülbelül húsz évig tart ki az az aranyércmennyiség, amit még könnyen ki lehet bányászni.

2044: rézhiány. A réz alapvető nyersanyag az iparban, a különböző csövektől kezdve az elektronikáig számos gyártmány alapanyaga. Az ismert készletek 540 millió tonnára rúgnak, de a Dél-Amerikában nemrég végzett geológiai kutatások szerint az Andok további 1,3 milliárd tonnát rejt.

2065: elfogyóban az alumínium. Alumíniumot elsősorban bauxitból állítanak elő: fél kg alumíniumhoz körülbelül 2 kg bauxit szükséges. L. David Roper, a Virginiai Műszaki Egyetem professzorának számításai szerint 2033-ban éri el a már kibányászott bauxit mennyisége a hátramaradt mennyiséget. 2065-re a bauxittermelés meredeken visszaesik, ahogyan a lelőhelyek kimerülnek. A problémát megoldhatja, ha a jelenleginél hatékonyabban hasznosítjuk újra az alumíniumot.

2074: vasérchiány. Jelenleg 800 milliárd tonnára becsülik a Föld vasérckészletét, amelyből 230 milliárd tonna vas nyerhető ki. A vas (és az acél) felhasználása viszont az utóbbi pár évben évi 10%-kal nőtt, döntően Kínában, Japánban, Koreában, az USA-ban és az Európai Unió tagállamaiban. A washingtoni környezettudományi kutatóintézet, a Worldwatch Institute becslésében azzal számolt, hogy évente 2%-kal több vasércet használnak fel a világ országai, így 64 év múlva merülnek ki a jelenleg ismert készletek. Az ócskavas még intenzívebb újrafelhasználása lehet megoldás a problémára.

A cikk megjelenését az E.ON támogatta.