A következő években bizonyára számos elemzés születik majd a brit EU-népszavazás eredményének okairól és következményeiről politikai és társadalmi kontextusban egyaránt. Egy elemzés szerint azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a brexit milyen kapcsolatban áll a pénzügyi globalizációval.

London mint nemzetközi pénzügyi központ igen fontos szereplője a pénzügyi globalizációnak. A főváros a teljes brit GDP 22 százalékát generálja, nagyrészt a pénzügyi szektoron keresztül, miközben Nagy-Britannia lakosságának csupán 12,5 százalékát adja – írja Joseph P. Joyce, az Economonitoron megjelent elemzésében. A pénzügyi szektorban dolgozók igen jól is keresnek London kiemelt szerepével. Egy tanulmány szerint ezen a területen háromszor akkorák voltak az átlagbérek 2009-ben, mint a teljes magánszférában. Egyébként ugyanez a jelenség megfigyelhető az Egyesült Államokban és Európa más gazdaságaiban is.

Ezek a bérkülönbségek pedig jelentősen felnyomták a szigetországban az egyenlőtlenséget, amely egy jelentés szerint immáron a legmagasabb egész Európában. A pénzügyi szektor és az egyenlőtlenség növekedésének összefüggésére már a Nemzetközi Valutaalap elemzői is rámutattak, amikor 149 országban vizsgálták meg a pénzügyi mérlegek liberalizációjának hatását az elosztásra 1970 és 2010 között. A kutatás arra jutott, hogy a tőkeliberalizációs reformok növelik az egyenlőtlenséget, és visszafogják a munkából származó jövedelmek arányát. Ez utóbbi jelenség különösen elterjedt a magas- és közepes jövedelmű országokban.

Bajba kerülhet a londoni pénzügyi szektorForrás: AFP/Ben Stansall

Azzal azonban, hogy a britek úgy döntöttek, kilépnek az Európai Unióból, a helyzet jelentősen megváltozik. Számos pénzügyi cég dönthet úgy, hogy a szigetország immáron kevésbé vonzó célpont, mivel Nagy-Britanniának újra kell majd tárgyalnia kapcsolatát a közös európai piaccal. Ez pedig problematikus lehet egy olyan brit gazdaságra nézve, amely igencsak ki van szolgáltatva a beáramló nemzetközi tőkének, és amely az első negyedében a GDP mintegy 7 százalékának megfelelő folyó fizetési mérleg hiányt produkált, a tavalyi 5,2 százalék után.

Miközben pedig az elemzés szerint a brexit szavazói nagyrészt a globalizációról is igyekeztek negatív ítéletet mondani, most a pénzügyi rendszer szabályozói környezete is zavarossá válhat Nagy-Britanniában és az EU-ban egyaránt. A briteknek egyrészt el kell dönteniük, hogy mely szabályokat tartják meg és melyeket módosítják, az Unióban pedig azért lehet izgalmas a helyzet, mert eddig éppen a britek voltak azok, akik erőteljesen kiálltak a szabadabb környezet mellett.

Mindent összevetve Joyce arra jut, hogy nem elegendő, ha valaki egyszerűen elítéli azokat, akik a brexitre szavaztak vagy éppen Donald Trumpot támogatják az USA-ban. Ennél sokkal nagyobb feladat ugyanis meggyőzni a szavazókat, hogy a globalizáció működtethető felelősségteljesebb módon is. Ráadásul mindezt úgy kellene megoldani, hogy mindeközben a tőkét se üldözzék el az egyes gazdaságok – jegyzi meg az elemző –, ami pedig külön kihívás.