Néhány százezer forinttal is érdemes belevágni

2016.07.21. 13:32

Néhány százezer, illetve millió forint esetén már felmerülhet az igény, hogy ne a lekötött betét 1 százalék alatti kamatával gyarapodjon a tőkénk. Erre megoldás lehet az állampapír, befektetési alap vagy más típusú befektetés. De megéri-e ennyivel belevágni? Mindenképpen, ugyanakkor nem mindegy, hogy mibe és hol fektetünk be!

Mik a lehetőségek?

Néhány százezer forinttal is el lehet kezdeni, de 1-3 millió forinttal a számlánkon már nagyon sok befektetést elérhetünk. Vásárolhatunk biztonságos állampapírt (ez néhány százezer forinttól már megéri), vehetünk befektetési alapot, akár részvényt, vagy kockázatosabb befektetésbe is belevághatunk.

Mekkora hozamot érhetünk el különböző befektetésekkel? Az alábbi kereső segít a döntésben:

Költségekre figyelni!

Viszont néhány millió forintnál felértékelődnek a befektetések díjai. Ilyen díj lehet többek között:

  • értékpapír számlavezetési díja
  • értékpapírok után fizetendő úgynevezett állományi díj (a befektetések értékének bizonyos százaléka valamilyen rendszerességgel)
  • esetleges addicionális folyó- vagy pénzforgalmi számla díja
  • értékpapír adásvételekor felmerülő költség (különös tekintettel a minimumdíjakra)

Vegyük őket sorra!

Értékpapír-fenntartási díj

Az első két költséget összevonjuk, hiszen ezek mindenképpen felmerülnek. Akkor is, ha nem történik adásvétel, csak tartjuk a befektetéseinket. Az értékpapírszámla-vezetési díj átlagosan pár száz forint havonta. Ezt terhelhetik havi szinten, negyedévente, de eltérő időközönként is. Egyfajta számlavezetési díjnak is felfogható az úgynevezett állományi díj, amikor a befektetések értékének (névérték vagy piaci érték) átlagosan 0,01 százalékát elkérik havonta. Ezt is meghatározhatják negyedéves vagy éves szinten.

Ezt a két költséget összesítettük a következő ábrán, ami megmutatja, hogy 1, 2, 3 millió forint befektetés esetében a tőke mekkora része megy el a befektetés fenntartására évente különböző szolgáltatóknál:

Forrás: Bankmonitor

Jól látható, hogy egymillió forint esetében (a fix költségek miatt) nem feltétlenül éri meg mindenhol számlát nyitni. Átlagosan 0,43 százalékot visz el ekkora összeg esetén a befektetés megtartása évente, azaz ennyivel kisebb hozamot érünk el. Ahogyan növekszik az összeg 2, illetve 3 millió forintra, úgy csökken az átlagos díjterhelés is 0,25 százalék, majd 0,2 százalékra.

Ez nem azt jelenti, hogy nem éri meg 1 millió forinttal is befektetni. Viszont ekkora összeggel jobban meg kell nézni, hol kezdünk bele. Az ábrán látható, hogy az Alapforgalmazónál, illetve az Aegon Alapkezelőnél akár meg is lehet úszni ezeket a költséget.

Ahogy növekszik a befektetett összeg, úgy csökken az átlagos díjterhelésForrás: 123rf.com

Amennyiben csak magyar állampapírokat szeretnénk vásárolni, jó megoldás lehet a Magyar Államkincstárnál számlát nyitni, hiszen ott is ingyenes az állampapír tartása (illetve vásárlása is). Hátránya, hogy csak magyar állampapírokat tarthatunk rajta.

Folyó- vagy pénzforgalmi számla díja

Ezt a költség csak akkor jelentkezik, ha az értékpapírszámla mellé kötelező nyitni egy folyó- vagy pénzforgalmi számlát is, aminek külön költsége van. Jellemzően a bankoknál feltétele az értékpapírszámla vezetésének a folyószámla, és átlagosan 1500 forintos számlavezetési díjjal kell számolni. Viszont a mindennapokban is szükségünk van egy számára, ráadásul ingyenes lehetőséget is találhatunk. Így csak abban az esetben kell ezzel számolni, ha egy addicionális számlát kell nyitni, aminek díja is van.

Adásvételi költség

Ennek a költsége legalább akkora szórást mutat, mint maga a számlavezetés. Állampapírokhoz általában ingyen juthatunk hozzá, a befektetési alapok árazása viszont már rendkívül differenciált:

  • vállalatcsoporton belüli alapkezelők alapjai sok esetben ingyen megvásárolhatóak, vagy néhány száz forintos költséggel adhatóak-vehetőek,
  • idegen alapok költségeit az alap kategóriája is meghatározza (pénzpiaci alapok esetén néhány száz forintos költségtől a kockázatosabb alapok 1,5 százalékos jellemző díján át az 5 százalék feletti tartományokig)

Az egzotikusabb befektetések esetében sem ritka a többszázaléknyi díjterhelés. És hogy ez mennyit jelent évente? Az attól függ, hogy milyen hosszan tartjuk az adott papírt: 5 százalékos költség 5 évre osztva sokkal elviselhetőbb, mint csak egyre.

„Kis pénz, kis foci?”

Az elvitathatatlan, hogy nagyobb összeggel több mindent (és általában) olcsóbban el lehet érni, mint kisebb összegekkel. Bizonyos összeg felett pedig már eltörpül a számla fenntartási költsége az adásvételi díjakhoz képest, tehát érdemes olyan szolgáltatót választani, ahol ezek a díjak kisebbek.

Ám ahogyan fent is látható, már néhány millió forinttal is érdemes megismerkedni a befektetések világával. Amennyiben csak néhány százezer forinttal rendelkezünk, akkor választhatjuk az állampapírokat, vagy érdemes lehet még további tőkét gyűjtenünk. Ez utóbbit megtehetjük akár befektetési alapokkal is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK