Budapesten átlagosan havi
100 ezer forintos bérleti díjért kínálták a 40 négyzetméternél kisebb
garzonlakásokat július közepén. Ez éves összevetésben 12 százalékos emelkedést jelent – áll az Ingatlan.com elemzésében, amely közel tízezer hirdetés alapján vizsgálta a felvételi ponthatárok keddi kihirdetésével élénkebbé váló albérletpiac kínálati árait. A nagyobb, 40–80 négyzetméteres kiadó lakásoknál az átlagos bérleti díj mérsékeltebben, 8 százalékkal 140 ezer forintra nőtt, a 80–120 négyzetméter méretű lakások esetében pedig 7 százalékkal, 247 ezer forintra emelkedett a bérleti díj a kínálati piacon.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: „a garzonok nagyobb mértékű drágulása azzal magyarázható, hogy ezek iránt a legnagyobb a kereslet, még úgy is, hogy a kínálat több mint a duplájára nőtt”. Fajlagosan ráadásul a garzonok a legdrágábbak, mivel az átlagos bérleti díjuk négyzetméterárra vetítve 20-30 százalékkal magasabb, mint a többszobás, 40–120 négyzetméteres lakásoké. „Egy garzonlakás leginkább egyedül vagy kettesben élő egyetemistáknak jó, a nagyobb méretű, 80–120 négyzetméteres lakások többnyire 3-4 szobás ingatlanok, amik egy főre vetítve sokkal gazdaságosabbak lehetnek” – tette hozzá.
Budapesten belül az is látszik, hogy város külső részein, például a IV., a X. vagy a XIX. kerületben is jelentősen emelkedett tavalyhoz képest a garzonlakások ára. Ez Balogh László szerint azzal magyarázható, hogy a kereslet elérte ezeket a kerületeket is.
Folytatódik tehát az a folyamat, amelynek eredményeként
a városközponttól egyre távolabbi területek is felzárkóznak árban.
Balogh László azt is elmondta, hogy az átlagokat nézve a VIII. kerületben a többszobás, 80–120 négyzetméteres lakások átlagos bérleti díja 175 ezer forint, ami négyzetméterenként alig több mint 2 ezer forint, ami az egyik legalacsonyabb összeg négyzetméterre vetítve a főváros belsőbb kerületeiben. A városközponttól távolabb, például a XVII. kerületben azonban akad néhány 80–100 vagy 100–120 négyzetméteres lakás, amelyeket 100 ezer körüli áron lehet kivenni, ám ezekből nagyon szűk a kínálat.
A nagyobb, egyetemmel rendelkező városokban (Debrecenben, Szegeden, Győrben, Miskolcon, Pécsett) annyiban hasonlít a helyzet a fővárosira, hogy a garzonoknál – azaz a 40 négyzetméteresnél kisebb lakásoknál – olcsóbbak a többszobás, 40–120 négyzetméteres kiadó lakások négyzetméterárai, mégpedig átlagosan 20–40 százalékkal. A bérleti díjakat nézve pedig azt látható, hogy
a vidéki egyetemvárosokban jelentős emelkedés következett be.
Már nemcsak Budapesten beszélhetünk albérletboomról, hanem a vidéki egyetemvárosokban is, ahová kicsit később érkezett meg az áremelkedés.
Győrben más a helyzet, mint a többi városban: mindössze 6 százalékos volt még a garzonlakásoknál is az áremelkedés, így ezeket 66 ezer forintért kínálták. A 40–80 négyzetméteres győri lakások bérleti díja pedig – minimális mértékben, de – csökkent: 2 százalékkal 98 ezer forintra.
A 80–120 négyzetméteres kiadó győri lakások piacán 4 százalékkal 145 ezer forintra nőttek a bérleti díjak. Balogh László elmondta, hogy a győri albérletárak esetén erős a bázishatás, vagyis az, hogy itt már tavaly is eleve drágák voltak az albérletek, ezért az áremelkedés lehetősége emiatt idén kisebb volt.