Ritka az igazi csődeljárás Magyarországon

Szegény vendéglátás, még a sokáig listavezető építőipart is megelőzte

A kényszertörlések száma több mint 30, a felszámolásoké közel 20 százalékkal esett vissza. A végelszámolások száma kevésbé emelkedett a második negyedévben, mint az elsőben. A nemfizetési eljárások számának jelentős mérséklődésének köszönhetően a magyar gazdaság bedőlési indexe is tovább nőtt, az elmúlt tizenkét hónapban a működő cégek mindössze 1,67 százalékát érintette a tavalyi féléves 2,66 százalékkal szemben.

Az év első hat hónapjában tovább csökkent a felszámolások és a kényszertörlések száma Magyarországon, derül ki a Bisnode első félévet záró elemzéséből. Míg a 2015-ös felszámolások aránya 37,6 százalékkal csökkent a 2014-es bázishoz képest, az idei év első felében ez az arány 19,3 százalék. Mindezek mellett a kényszertörlések száma tovább csökkent: a 2014-es – több mint 42,5 ezres – csúcsról 2015-re 22,42 százalékkal esett, 2015-ről 2016 első félévére pedig már 34 százalékos mérséklődést tapasztalhattunk.

A csődeljárások továbbra sem gyakoriak Magyarországon, tavaly egész évben mindössze 63 ilyen eljárás indult. Idén az első félévben 24 új csődeljárást regisztráltak, ami a tavalyi év azonos időszakának 42 eljárásához képest csaknem 43 százalékos visszaesést jelent.

A végelszámolások száma csaknem 20 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához képest, így számuk június végére megközelítette az öt és fél ezret. Ugyan a második negyedévben mindössze 5,8 százalékos emelkedést tapasztaltunk, az első negyedév 30 százalékot meghaladó növekedése miatt ekkora kumulált növekedés jelentkezett.

Az elmúlt évek első féléves adatait vizsgálva már 2014-ről 2015-re is látható egy 6,7 százalékos növekedés, ám a teljes éves adatokat vizsgálva ezzel a növekedéssel már nem találkozunk, hiszen 2014-ben 7911, míg 2015-ben mindössze 7865 végelszámolás indult. (A legtöbb végelszámolást a válság idején kezdeményeztek, számuk 2012-ben évi több mint 27 ezer új eljárással tetőzött.)

Csökkenőben a Bisnode Bedőlési Index

A csődök és felszámolások számának mérséklődésének köszönhetően a Bisnode Bedőlési Index (BBI) értéke is csökken. Ez a mutatószám az elmúlt 12 hónapban indított csőd és felszámolási eljárások számát viszonyítja a hazánkban működő cégek számához. Bár a működő cégek száma még mindig csökkenést mutat, a nemfizetési eljárások számában megfigyelhető visszaesésnek köszönhetően a BBI értéke közel egy százalékkal mérséklődött az elmúlt évben. A legnagyobb bedőlési arány 2014 végén jellemezte a cégeket, akkor a mostani szint közel kétszeresét, 3,24 százalékot mértünk, – emeli ki Keleti József a Bisnode cégcsoport Country Managere – ám 2014 végétől a bedőlési index értékében folyamatos csökkenés tapasztalható.

Szegény vendéglátás, még a sokáig listavezető építőipart is megelőzte Forrás: Dreamstime

Új iparágak a TOP 10-ben

Kisebb-nagyobb mértékben minden szektorban csökkent a kockázatosság. A legmegbízhatóbb ágazat huzamosabb ideje a humán-egészségügy, itt a legalacsonyabb a bedőlési arány. Szintén nem új, hogy a második az oktatás, ám az ipari gépek és berendezések javításával foglalkozó ágazat csak minimálisan tudta tovább csökkenteni kockázatosságát, a harmadikról a nyolcadik helyre esett vissza. Tavalyhoz képest a legjobb tíz ágazat közé került a gépipar, illetve a művészet, szórakoztatás és szabadidő is.

A legstabilabb iparágak tavaly és idén Forrás: Bisnode

A továbbra is legkockázatosabbnak számító vendéglátóipar érte el a legnagyobb bedőlési aránycsökkenést, ám a több mint 2 százalékpontos javulás ellenére is 3 százalék feletti bedőlési index-re kell számítanunk. Az építőipar maradt a második legkockázatosabb, ám itt is jelentős az 1,76 százalékpontos javulás. A tavalyi ötödik, idén harmadik helyezett fafeldolgozás megelőzi a nagykereskedelmi szektort. Míg az elsők között némi átrendeződés volt tapasztalható, addig a kommunális tevékenységgel foglalkozó iparág hat helyet rontva bekerült a tíz legnagyobb bedőlési aránnyal rendelkező szektorok közé.

A legkockázatosabb iparágak tavaly és idén Forrás: Bisnode

Kockázatosabbak lettek a heves megyei vállalkozások

Ugyancsak jelentős eltolódás figyelhető meg az ország keleti és nyugati része között. A legnagyobb bedőlési index-szel rendelkező és ezáltal kockázatosabb megyék az ország keleti felén találhatóak, közülük is kiemelkedik Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Heves megye kockázatossága jócskán nőtt az utóbbi időszakban, míg egy éve 3,64 százalékkal a második legkockázatosabb megye volt Szabolcs-Szatmár-Bereg után, addig az elmúlt hónapokban az egyetlen 4 százalék feletti bedőlési indexű megyeként átvette a vezetést. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ezzel szemben az egy évvel ezelőtti 4 százalékról 2,81-re mérséklődött a bedőlési index mértéke.

Igaz ugyanakkor, hogy nem Heves megye volt az egyetlen, ahol nőtt a kockázatosság. A tavaly még egy százalékos bedőlési index közelében álló Komárom-Esztergom megyében 1,34, míg Nógrád megyében 2,25 helyett 2,44 százalék lett a bedőlő cégek aránya. Pozitívum viszont, hogy míg egy éve még csak egy megye – Komárom-Esztergom – tudott 2 százalék alatti bedőlési indexet produkálni, addig most a már említett Heves és Szabolcs-Szatmár-Beregen felül Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyéket leszámítva mindenhol 2 százalék alatti eredményeket mértek.

A Dunántúl védettebbnek tűnik Forrás: Bisnode