Az év első hét hónapjában a központi költségvetés 585,8 milliárd forintos hiányt, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 52,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 68,5 milliárd forintos többlet mutattak, közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
2015 azonos időszakában az államháztartás központi alrendszerének deficitje ennek közel kétszerese, vagyis 894,1 milliárd forint volt. Csak júliusban a központi alrendszer hiánya 62,7 milliárd forintot tett ki, míg egy évvel korábban ez 70,8 milliárd forint volt.
Ha a két év július végi egyenlegének eltérő alakulását nézzük, a 2016-os kedvezőbb adatok mögött elsősorban a központi költségvetés eltérő kiadási szerkezete (például az uniós programok kifizetéseihez, illetve az adósságszolgálathoz kapcsolódóan), valamint a kedvező reálgazdasági folyamatok és a gazdaságfehérítést célzó intézkedések nyomán jelentkező magasabb adóbevételek húzódnak meg – magyarázza az NGM.
A munkanélküliségi ráta a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony (5,1 százalék), a foglalkoztatottak száma pedig nem volt ilyen magas (4,3 millió felett). A reálbérek három és fél éve tartó folyamatos emelkedésének, továbbá a januártól bevezetett adócsökkentéseknek köszönhetően több pénz marad a magyar családoknál, ami az alacsony inflációs környezet mellett elősegíti a fogyasztás dinamikus bővülését is – írja az NGM.
Az NGM szerint kijelenthető, hogy a 2016-ra kitűzött kétszázalékos európai uniós módszertan szerinti hiánycél változatlanul reális és teljesíthető.