Kiderül, mekkora az államkassza hiánya

Budapest, 2012. február 7. Húszezer forintos bankjegytömbök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Logisztikai Központjában, ahol automata rendszeren átválogatják és ellenőrzik a papírpénzeket, majd a selejteket bedarálják és téglává préselik. A 3-4 hét alatt összegyűlt mintegy 4 tonna pénzbrikettet pályázat alapján rászoruló, közhasznú szervezetek számára ajánlják fel fűtési célra. A mostani szállítmányt a miskolci autista alapítvány bentlakásos intézményébe szállítják. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az államháztartás júliusi számait közli ma a nemzetgazdasági tárca: kiderül, mekkora volt az államkassza hiánya. Az első fél év számai jók voltak, 14 éve nem volt ilyen alacsony a hiány.

Ma közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás központi alrendszerének júliusi, illetve első hét havi előzetes adatait.

Az önkormányzatok nélkül számított hiány az első fél évben 402,1 milliárd forint volt,

míg egy évvel korábban a deficit ennek több mint kétszerese, 823,3 milliárd volt.

14 éve nem volt ilyen alacsony

Júniusban a hiány 388,9 milliárd forint volt, ami magasabb a tavaly júniusi 312,2 milliárdos deficitjénél. Ennek oka az uniós kifizetések megindulása és az államadóssághoz kapcsolódó kamatfizetési kötelezettségek torlódása, ám így is 2002 óta a legalacsonyabb szinten áll az első félévi hiány.

Ma közli a júliusi hiányadatokat a nemzetgazdasági tárca Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A nemzetgazdasági tárca szerint a két év január-júniusi egyenlegének eltérő alakulásában főként a központi költségvetés jelentősen alacsonyabb kiadásai, valamint a kedvező gazdasági folyamatok és a gazdaságfehérítési intézkedések okozta magasabb adóbevételek játszottak szerepet.

Magasabbak a bevételek is

A központi alrendszer első féléves hiánya a 2016. évi módosított, 761,6 milliárd forintos deficit-előirányzat 52,8 százaléka, a tavalyi 67,7 százalékkal szemben.

A központi alrendszer idei első félévi 7893,3 milliárdos bevételei az előző év azonos időszakához képest 103,6 milliárddal magasabbak.

A kiadások 8295,4 milliárd forintot tettek ki, ami 317,6 milliárd forinttal alacsonyabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ennek oka főként a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásainak előző évhez viszonyított 571 milliárd forintos mérséklődése.