Nem a fizetés, a karrier hiányzik a nőknek

Nem a férfiakénál alacsonyabb fizetés, hanem a nehezebb előrejutás zavarja leginkább a nőket a munkahelyeken egy felmérés szerint. Az eredményt torzíthatja, hogy a ranglétra mindenhol átlátható, míg a fizetések nem azok. A válaszok szerint a munkáltatók több nőt tudnának megtartani az egyedi problémák orvoslásával, mint egyszerű béremeléssel vagy előléptetéssel.

A nők 44 százaléka szerint a munkahelyén van nemi megkülönböztetés, derült ki a Fairygodboss karrierportál 1613 dolgozó nő megkérdezésével készített felméréséből. Azonban a nemi megkülönböztetést látó nők legnagyobb része nem azt sérelmezte, hogy a férfiak magasabb fizetést kapnak azonos pozíciókban, hanem azt, hogy előnyben részesítik őket az előléptetéseknél.

Csak az egyenlőtlenséget tapasztaló nők 62 százaléka válaszolta, hogy gond van a fizetésekkel, ugyanakkor

közel 80 százalékuk szerint vannak hátrányban az előléptetéseknél a nők a férfiakkal szemben.

A férfiakat sok helyen jobbra értékelik

Diszkriminációt érzékelnek a fenti eseteken túl a teljesítményértékeléseknél a nők (leglábbis a megkülönböztetést tapasztalók 43 százaléka), és az új munkaerő felvételénél (27 százalék), írja a Fortune.com.

A fizetések nem közismertek

Az előléptetéseknél tapasztalt diszkrimináció elég egyszerű okból kerülhetett az első helyre a problémák között: egy munkahelyen

mindenki tudja, ki hol áll a ranglétrán, az viszont jellemzően nem köztudott, hogy ki mennyit keres,

véli Georgeone Huang, a Fairygodboss alapító-vezérigazgatója.

Ha azt látom, hogy a főnököm nem nő, és a főnököm főnöke sem nő, akkor nem nehéz arra a következtetésre jutnom, hogy valami nem stimmel”

– mondta Huang.

A férfiak könnyebb előrejutása zavarja legjobban a nőket Forrás: Thinkstock

Az egyedi problémák a legfontosabbak

A megkérdezetteknek arra is választ kellett adniuk, mivel tudná a munkáltatójuk növelni annak valószínűségét, hogy a cégnél maradjanak. 23 százalék a béremelést jelölte meg, 21 százalék pedig azt, hogy több nőt kellene vezető pozícióba kinevezni.

A munka és magánélet közti egyensúly javítását célzó intézkedéseket nagyon kevesen, csak 4 százalék választotta.

Georgeone Huang szerint érdekes, hogy

a válaszadók 30 százaléka egyik opciót sem jelölte meg, hanem kifejtős választ adott a kérdésre

(erre is lehetőség volt). A leírt válaszok jellemzően egyedi munkahelyi problémákat hoztak fel, nem pedig általánosságokat.