Zsákutcát jelenthetnek a negatív hozamú kötvények

2016.08.10. 12:00

A negatív hozamú kötvények koncepciója általánosságban nem tűnik túlságosan előnyösnek a befektetők számára. Nekik kell ugyanis ráfizetniük a kötvényvásárlásra, abban reménykedve, hogy tovább tudják majd értékesíteni a papírokat, némi profitot realizálva. A jelenségnek elvileg lenne értelme, viszont napjainkban úgy tűnik, a hatás éppen ellentétes az eredeti szándékkal.

Európa egyes részein, illetve Japánban a negatív kötvényhozamok mögött az a szándék áll, hogy a kötvénykibocsátók kockázatosabb eszközök felé tereljék a befektetőket, miközben a negatív hozammal forgó adósságok inflációt generálnak, segítve ezzel a növekedést – írja a CNBC.

Mindazonáltal a negatív hozamok elkezdtek terjedni a világban, és immáron több mint 11 ezer milliárd dollárnyi állampapír rendelkezik negatív hozammal. Ez pedig egyre inkább megkérdőjelezi a koncepció hatékonyságát. A mínuszos környezet egyik legfőbb hajtóerejét a jegybankok eszközvásárlásai jelentik, az elemzők viszont kezdenek igencsak kiábrándulni a jegybankok politikájából.

Ma már Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Japánban és számos más államban is előfordulnak negatív hozamok, és noha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elkerülte a mínuszokat, az egynapos rátáját több mint hét éve nulla közeli szinten tartja.

Jegybanki melléfogás?

A probléma viszont abban áll, hogy az emberek alapvetően akkor akarnak hitelt felvenni és több pénzt költeni, ha magabiztosak a jövővel kapcsolatban – mondja a Morgan Stanley stratégája. A negatív tartományok azonban egyre inkább aláássák ezt a bizalmat.

A japán jegybank mint negatív példa. A Bank of Japan elnöke, Haruhiko KurodaForrás: REUTERS/© Yuya Shino / Reuters

Ráadásul az Egyesült Államokban egyetlen naptári évben sem volt 2,5 százalékot meghaladó növekedés, mióta a Fed elkezdte az élénkítését. Emellett az infláció sem mutat érdemi változásokat, miközben a jegybanki erőfeszítések legnagyobb haszonélvezője a részvénypiac volt, amely több mint 225 százalékot emelkedett a 2009-es mélypont óta.

Még ennél is nagyobb a csalódás Japánnal kapcsolatban, ahol sokkal nagyobb élénkítő programok mellett még az 1 százalékos növekedést is alig tudja elérni a gazdaság. Egyes elemzők pedig már abban is kételkednek, hogy Japán számára jelent-e bármilyen előnyt az egész projekt.

Befektetői logika

Ezzel együtt a Bank of America Merrill Lynch egy kommentárjában jelezte, a negatív hozamú kötvények elsősorban nem azon befektetőknek lehetnek vonzók, akik egyszerűen szeretnék megvásárolni a papírt, várva a lejáratra. Sokkal inkább azok érdekeltek, akik a kötvénypiaci mozgásokra kalkulálva remélnek profitot a kötvényeken – ilyenek például a jegybankok vagy az intézményi befektetők.

Ezen szereplők elsősorban arra számíthatnak, hogy egy adott összegű kifizetés a jövőben többet ér majd, mint napjainkban. A bank stratégája szerint viszont ez a legtöbb országban igen nehezen védhető várakozás.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK