Az időjárás nem kifogás az üzletben

A cégvezetők, befektetők és a közgazdászok imádják az időjárást hibáztatni. Miközben az esetek többségében semmilyen kimutatható összefüggés nincs a kiskereskedelmi eladások és az időjárás között, az üzleti élet egyszerűen nem foglalkozik a valóban fontos időjárási jelenségekkel.

Az amerikai cégek igen

gyakran hivatkoznak arra, hogy a problémáik mögött valójában az időjárás áll.

Tavaly a Bank of America Merrill Lynch 2015-ben közölte, a szokásosnál melegebb októberi időjárás valószínűleg negatív hatást gyakorolt a havi kiskereskedelmi értékesítésekre. Ugyanekkor a Macy's pénzügyi vezetője szintén a meleg idővel kötötte össze, hogy a vásárlók kevésbé érdeklődtek a ruháik iránt. A tavaly őszi és téli meleg azonban a Dick's Sporting Goods és a NEXT vezetői számára is aggodalmakat okozott – írja a Business Insider.

Az egész koncepció mögött az áll, hogy a vásárlók bizonyos, a szezon átlagától eltérő időben nem vesznek bizonyos dolgokat. Ez egy pontig teljesen igaz is, hiszen 30 fokban ritkán rohan bárki kabátot venni, azonban a probléma az, hogy

az időjárás mint kifogás sokszor csak arra szolgál, hogy elfedjék vele sokkal komolyabb gondokat.

Az Egyesült Államokban például az elképzelt vevőnk talán azért nem veszi a példában szereplő télikabátot az adott boltban, mert már megvette online, de az is lehet, hogy a válság utáni továbbra is gyenge bérnövekedés áll a háttérben – és nem az időjárás.

Üres kifogások, valódi veszélyek

Egyébként januárban épp a Bank of America közgazdásza nyilatkozta, hogy az elemző csapatával csupán minimális mennyiségű bizonyítékot találtak arra, hogy az időjárás valóban befolyásolja a kiskereskedelmi értékesítések egészét. Miután megvizsgálták az elmúlt 25 év decemberi kiskereskedelmi eladásait (kivéve az autókét), majd ezt összevetették az időjárási változásokkal, kiderült,

semmilyen értelmezhető összefüggés nincs a kettő között.

Ritkán jó kifogás az időjárás Forrás: AFP/Eitan Abramovich

Ami pedig külön érdekes, hogy miközben sokan rendszeresen hangoztatják az állítólagosan az időjárás okozta problémákat, akkor viszonylag kevesen szólalnak föl, amikor az időjárás valóban komoly hatást tud gyakorolni a gazdaságra – például az El Niño vagy a La Niña esetében.

El-Niño, La-Niña

Az El-Niño (jelentése: Kisfiú, azaz Jézus) 3-7 évente ismétlődő jelenség, az egyenlítőhöz közeli tájakon. Perui halászok megfigyelése hogy karácsony táján a halban gazdag, hideg áramlást minden évben hosszabb-rövidebb, halban szegény, meleg áramlat váltja fel. Amikor a hideg víz felszínre törése elmarad, az a Csendes-óceán hatalmas területein több fokos pozitív hőmérsékleti anomáliát okoz. E jelenség több hónapig, egy-két évig fennmarad, és alapjaiban átalakítja az egyenlítői térségek légkörzését. Egyes helyeken szokatlan szárazság, máshol a normálisnál sokkal több csapadék lép fel.

Az El-Niño ellentéte, a La-Niña hasonló elrendezésű, de az átlagnál alacsonyabb vízhőmérséklettel.

A La Niña például érezhetően képes befolyásolni a gazdasági és pénzügyi világot, a Deutsche Bank elemző csapata azonban arra jutott, az esemény végéig szinte alig jelenik meg a téma az üzleti életben vagy a népszerű médiában. A bank elemzői szerint egyszerűen arról van szó, hogy az emberek jelentős része egyszerűen nincs tisztában ezen jelenségek hátterével.

Globális hatások

A másik probléma, hogy sokan nem mérik fel a súlyát annak, hogy

ezen időjárási jelenségek az egyenlítői régión kívül is komoly hatásokkal járnak.

Thaiföldön például 2011-ben a súlyos esőzések és áradások miatt számos gyárat be kellett zárni, miközben az ország a világ egyik legfontosabb központija a globális merevlemezgyártásnak. Ez pedig oda vezetett, hogy a világ merevlemezgyártása 28 százalékkal csökkent, ami számos elektronikai eszköz előállítását is visszafogta.

Az Intel profitja 2011 negyedik negyedévében ennek köszönhetően 1 milliárd dollárral zsugorodott, míg az áradások okozta teljes veszteség 45,7 milliárd dollárra volt tehető – derül ki a Citi Research 2014-es adataiból.