Egyre drágábbak a lakások

2016.08.25. 14:05

Idén eddig 60-70 ezer lakást adtak el országosan. Budapesten főleg 10-25 millió forint értékben keltek el a jellemzően 30-60 négyzetméteres használt lakások. Tizenhárom évvel ezelőtt ennek a négyszerese cserélt gazdát. Újépítésű ingatlanokra országosan 20-40 millió forint között költöttünk. A megyei jogú városokban és fővárosban a használt téglaépítésű társasházi lakások ára 20-30 százalékkal emelkedett egy év alatt.

  • Az újépítésű lakások piacán 10-40 százalékos volt a növekedés, itt jóval nagyobb a különbség a régiók között.
  • 2016 első félévében országosan 3400 új lakás épült, Budapesten közel ezer újépítésű ingatlant vettek. Év végére nagyságrendileg 10 ezer új lakás kerülhet országosan a piacra.

2016 első félévében, az Otthon Centrum adatai alapján mintegy 60-70 ezerre lakás cserélt gazdát. „Év végéig összesen 140-160 ezer adásvételre és mintegy 10 ezer új lakás átadására számítunk" – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Minimum 20 milliót költünk újépítésűre

A Budapesten eladott használt lakások jelentős része 10-25 millió forintért kelt el, a többség 30-60 négyzetméteres volt. A nagyobb alapterületű ingatlanok adásvétele főként a külső kerületekben volt jellemző, míg a belváros kedvezőbb részein a vételár bőven 25 millió forint felett alakult - írja az Otthon Centrum elemzése. 

Év végére 10 ezer új ingatlan kerülhet a piacraForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Soóki-Tóth Gábor szerint az újépítésű ingatlanok idén tömegesen 20-40 millió forint közötti értékben keltek el a fővárosban, de nem ritka az ennél drágább lakások vásárlása sem.

Pest megyében már néhány millió forinttól lehetett használt ingatlant vásárolni. Az adásvételek jellemzően 5-20 millió forint közötti ár-tartományban sűrűsödtek, amely ingatlanok alapterülete széles határok között (30-100 négyzetméter) között változott. Ennél alacsonyabb értékű ingatlanok adás-vétele főként Cegléd környékén volt jellemző, míg a fővárosi agglomeráció nyugati részén, a Budapesthez közel fekvő települések ingatlanai drágábban keltek el.

Pest megyében az új építésű ingatlanokat 20-30 millió forint körül lehetett megvenni. Nettó alapterületük jellemzően 50-100 m2 közé esett, közöttük egyaránt voltak családi házak és társasházi lakások.

Használt lakások már pár millióért

Vidéken a használt ingatlanok átlagos vételára 11 millió forint volt 2016 első félévében, ami jóval alacsonyabb, mint a fent említett fővárosi vagy Pest megyei adat. Jellemzően 3-15 millió forint között történt a legtöbb adásvétel. Az említett érték főként a nagyvárosokban és a Balaton parton volt kissé magasabb és elérte a 20 millió forintot, ugyanakkor a vidéki ingatlanok 90 százalékát 20 millió forintnál kevesebbért adták el.

Új ingatlanokat főként a városokban értékesítettek nagyobb számban. A legtöbbet a 15-25 millió forintos sávban, az alapterületük 40-100 négyzetméter volt.

3400 lakást adtak át idén

Míg 2004-ben közel 44 ezer lakást adtak át Magyarországon, addig 2015-ben mindössze 7612 épült, ebből 1929 lakás a fővárosban. Az idei év első felében országosan 3400 új lakás épült, amelyből Budapesten közel 1000.

2016 két negyedévének összehasonlításában a második negyedévben felépült lakások száma 40 százalékkal haladta meg az első negyedévben felépültek számát, továbbá a féléves adat 10 százalékkal haladta meg az előző év ugyanezen időszakában mért értéket. Idén több, mint 13 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki, ami meghaladja a tavaly egész évben kiadott építési engedélyek számát.

Drágultak a lakások

Az Otthon Centrum adatai alapján a megyei jogú városokban és főváros kerületeiben a használt téglaépítésű társasházak fajlagos áraiban átlagosan 20-30 százalékos áremelkedés történt 2015 ugyanezen időszakához képest.

Házépítés BudapestenFotó: Szabó Gábor - Origo

Legnagyobb mértékben a főváros belső kerületei drágultak. Az V. és a VIII. kerületben 40 százalékkal emelkedtek a lakásárak, míg néhány százalékkal magasabb árnövekedés volt jellemző a VII. és IX. kerületben. A VI. kerületben is 30 százalékot meghaladó mértékű növekedést regisztrált az Otthon Centrum 2015 első félévéhez képest. A budai kerületekben a társasházak 20-30 százalékkal drágultak egy év alatt.

A külső pesti kerületekben az áremelkedés mértéke 15-25 százalék körül alakult.

A vidéki városok többségében átlagos vagy átlag alatti áremelkedés jellemző. Egyedül Szeged esetében volt tapasztalható kicsivel 30 százalék fölötti árnövekedés a tavalyi első félév átlagához képest. A 100 ezer főnél népesebb városaink esetében, így pl. Székesfehérváron, Győrben, Kecskeméten nem érte el az áremelkedés mértéke a 20 százalékot.

A panellakásokra átlagosan 20 százalékos árnövekedés volt jellemző.

A használt családi házak esetében nem rajzolódik ki egyértelmű trend. Budapesten főként a pesti külső kerületekben 10-20 százalékkal nőttek a családi házak átlagos négyzetméterárai. Ennél valamivel nagyobb mértékű árnövekedés volt a XI. kerületben és Kecskeméten. A vidéki megyei jogú városokban tíz százalék alatt maradt az áremelkedés mértéke, azonban Pécsett, Székesfehérváron, Szombathelyen, Nyíregyházán, Szekszárdon nem volt tapasztalható emelkedés.

Az új építésű lakások esetében a legnagyobb mértékű, 40 százalékos drágulás a fővárosi XI. és III. kerületben volt tapasztalható 2016 első félévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az új lakásállománnyal jelentősen bővült XIII. kerületben is közel 10 százalékkal nőttek az ingatlanárak, míg Sopronban és Szombathelyen 20%-os drágulás volt tapasztalható egy év távlatában, Győrben viszont nem emelkedett az új lakások átlagos ára.

Az újépítésű lakások négyzetméteráraiban jelentős különbség van a fővárosi és a vidéki városok között. Budapest belvárosi kerületeiben (és a budai II. kerületben) 500 ezer forintnál is többe kerül egy négyzetméter. Ezzel szemben vidéken a legdrágább Sopronban 400 ezer forintos négyzetméterárak vannak. A többi városban a 300 ezer forintot sem éri el a négyzetméter ár.