Félmillióan már tudják, miből lesz nyugdíjuk

Magyarországon 480 ezer háztartásnak van lakáscélú megtakarítása, ami egyrészt az ingatlanpiaci keresletet is fűtheti a jövőben, másrészt hosszú távon nyugdíjcélú megtakarítást is jelenthet számukra. Az ezredfordulót követően a lakások átlagos négyzetméterára több mint 300 százalékkal nőtt.

A nyugdíjra való előtakarékosságnak sok formája van, ezek közé tartozhat a lakásbefektetés - derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amelyben a KSH hivatalos és a saját - több mint 150 ezer lakáshirdetés - adatai alapján azt vizsgálta, hogy miként alakultak hosszabb távon a lakásárak, a bérleti díjak, és a nettó keresetek.

Befektetésnek remek az ingatlan

A kétezres évek elején induló lakáspiaci fellendülés előtt,

1999-ben a hivatalos KSH-adatok szerint 60 ezer forint körül volt a lakások átlagos négyzetméterára,

ami az idei első negyedévre megtriplázódott, 317 százalékkal nőtt. Ez önmagában is komoly áremelkedés, de a valódi értéknövekedéshez az inflációt is figyelembe kell venni: 1999-hez képest az infláció mértéke 212 százalékos volt.

Az ezredforduló óta az ingatlanárak megtriplázódtak, a fogyasztói árak viszont csak megduplázódtak, azaz a lakások árai reálértéken jelentősen növekedtek. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: a 2009-ben elmélyülő válság kedvezőtlen hatással volt a lakásárakra, de évtizedes távlatokban felértékelődés figyelhető meg az ingatlanpiacon.

Forrás: Thinkstock

A szakember szerint egy jó ingatlanbefektetés jelentős megtakarítást igényel, ám több szempontból is megoldást jelenthet a nyugdíjas évekre. Egyrészt a lakásra takarékoskodó háztartás egy olyan eszközhöz jut, amiből bármikor kiszállhat – mondta Balogh László.

Bérleti díj, mint többletjövedelem

A lakások hosszú távon felértékelődhetnek, ráadásul a befektetésre vásárolt lakóingatlanok bérbe adása

állandó jövedelmet is biztosít.

Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten és megyei jogú városokban a magánszemélyek által hirdetett 60 négyzetméteres kiadó lakások átlagos bérleti díja 2008-ban a nettó fizetések 55-60 százalékát emésztette fel.

A következő években csökkent ez az arány, és 2013-ban jött el a bérlők aranykora: akkor átlagosan a nettó keresetnek csupán a 43-45 százalékát tette ki a bérleti díj. Ezt követően indult meg az albérletárak emelkedése, és idén már a nettó átlagfizetésnek több mint felét viszi el a lakbér Budapesten és a nagyobb vidéki városokban a vizsgált méretkategóriában.

Félmillió háztartás már felkészült

Az ingatlan.com szakértője kiemelte, hogy a jövőben a piac is adott a lakásbefektetések számára. A KSH legfrissebb felmérése szerint ugyanis 480 ezer háztartás - az összes háztartás 12 százaléka - rendelkezik lakáscélú megtakarítással.