Mi kell ahhoz, hogy ezer évet megéljen egy családi vállalkozás?

2016.09.07. 12:34

Nap mint nap vállalkozások születnek és mennek tönkre, néhány éve mégis felkapta a fejét a világ, amikor a világ legrégebbi családi vállalkozása húzta le a rolót. Vajon mi volt a titka annak a családnak, ami közel 15 évszázadon át életben tartotta vállalkozását? A családi vállalkozások ma is jelentős súlyt képviselnek a cégvilágban, de ha hasonló pályát akarnak befutni, alkalmazkodniuk kell a 21. századi kihívásokhoz.

A japán Kongo Gumi egy igazi családi vállalkozás volt, a cég története azonban 2006-ban véget ért, miután az ország gazdasága válságba került, a vállalkozási környezet sokat romlott. A korábban felvett hitelek mögött álló fedezetek értéke nagyot zuhant, a bevételek meredeken estek, a megkésett elbocsátások és költségcsökkentő intézkedések már nem segítettek – a céget felszámolták, és egy nagyobb konkurense felvásárolta. Az utolsó elnök Masakazu Kongo volt, aki apjától, Toshitakától vette át a vezetést.

Apánk cégét elbukni sokféleképpen lehet

A családi céget elveszíteni sosem felemelő érzés, ha viszont azt is figyelembe vesszük, hogy előtte több mint 1400 évet sikeresen, megszakítás nélkül a család tulajdonában vészelt át a cég, akkor főleg nem szívesen lennénk Masakazu helyében. A Kongo Gumit ugyanis 578-ban alapították, fő tevékenysége a buddhista templomok építése és karbantartása volt. A cég vesztét egyebek között az építőipar általános mélyrepülése, a japán lakosság vallásosságának háttérbe szorulása okozta, valamint az, hogy a 20. század második felében egy balsikerű, komoly eladósodottságot hozó kalandba kezdtek az ingatlanbefektetések területén.

Japán buddhista pagodaForrás: Wikimedia Commons - 663highland

Buddhista templomok építéséből közel másfél évezredet átvészelni valószínűleg csak Japánban lehet, de az ázsiai szigetország egyébként is híres arról, hogy nagy múltú családi vállalkozások működnek benne: a Hoshi Ryoken szállodát 1300 éve ugyanaz a család üzemelteti, jelenleg a 46. generáció viszi az üzletet.

Hogyan lehet 1428 éven át fenntartani egy céget?

A Kongo Gumi történetéből nem a szomorú végszó a legtanulságosabb, hanem sokkal inkább a megelőző tizennégy évszázad. Hogyan lehetséges, hogy egy cég ennyi ideig talpon maradhatott? A szakértők egyrészt a tevékenység okos megválasztását említik magyarázatként. Stabil, komoly jövő előtt álló iparágat kell választani: 578-ban ez nyilvánvalóan a templomépítés volt, a cég hosszú története az alapítókat igazolja.

Ősi japán pagodatemplomForrás: Wikimedia Commons - Daderot

Ebben a szemléletben vajon a mostanában alapított cégek közül melyeknek van esélye egy évezredet megélni? Elnézve a mostani társadalmi és üzleti trendeket, az első helyen jó eséllyel az információ-technológiai iparág képviselői tűnnek a legnagyobb esélyesnek az ilyen hosszú túlélésre: nincs olyan területe az életnek, amelynek ne lenne kapcsolata az IT-vel, legyen szó az egészségügytől a mezőgazdaságon át az űrkutatásig vagy akár a templomok építéséig... Tény azonban, hogy a piaci verseny jóval öldöklőbb, mint a 6. században (vagy bármikor azóta) volt, ami sokat ront az évezredes kilátásokon.

Hiába jó a céged, ha nincs, aki továbbvigye

A Kongo Gumi közel másfél évezredes történetének másik titkát a cég folyamatos továbbvitelének módszertanában érdemes keresni. Hiába van ugyanis egy prosperáló, jól működő, valódi piaci igényeket kielégítő vállalatunk elhivatott és hozzáértő menedzsmenttel, ha nincs, aki tovább vigye az üzletet. A családi vállalkozásoknál jellemző, hogy a vállalat legfontosabb tudásanyaga egy ember fejében koncentrálódik, az irányítás pedig az ő kezében – az emberélet azonban véges. A megfelelő utód megtalálása és felkészítése kulcsfontosságú a cég hosszú távú jövője szempontjából.

A Kongo Gumi japán cég székháza OszakábanForrás: Wikimedia Commons - Blueeyespoint

A Kongo Guminál hamar felismerték ezt, és nem is követték azt a hagyományt, hogy a legidősebb fiú örökölje minidig a céget. Sokkal inkább a legalkalmasabb jelölt kiválasztására helyezték a hangsúlyt – az vezethette a céget, aki a legelhivatottabbnak és legtehetségesebbnek bizonyult, és nem mellesleg az egészségi állapota is rendben volt. Az alkalmas utód kiválasztásánál még a vérrokonság sem folt feltétel, akár a vő is lehetett az – a családba beházasodók felvették a Kongo család nevét, így megmaradhatott a vállalat neve is. Bár volt idő, amikor ez szinte szentségtörésnek tűnt, még ahhoz sem ragaszkodtak, hogy az utód fiú legyen: a 38. elnök például Masakazu nagymamája volt. Az utódok felkészítésében is tudatosak voltak, célirányos tanulmányokkal készültek arra, hogy az évszázadok alatt felhalmozott tudásanyag megfelelő felhasználásával tovább vihessék a céget.

Ahhoz tehát, hogy egy családi cég mindig megfelelő kezekbe kerüljön, az utódlás megtervezésének és kivitelezésének mindenképp időigényes folyamatnak kell lennie, nem lehet az utolsó pillanatban hozzákezdeni. Ellenkező esetben csúnya marakodás lehet a vége: vagy azért, mert az összes szóba jöhető örökös az ölbe hullt gazdagság reményében csak saját érdekeit szem előtt tartva ölre megy a családi vállalkozásért, vagy azért, mert az örökhagyó élete végén - szellemi képességeinek talán már nem teljesen birtokában – szerencsétlen döntést hoz.

Eltékozolt milliárdokForrás: DreamsTime

Előbbire példa lehet H. L. Hunt texasi olajmágnás esete, akiről a Dallas című sorozat Jockey Ewingját is mintázták, aki nem csak 8 milliárd dolláros vagyont, hanem teljes családi káoszt hagyott maga után, három feleséggel, tizenöt gyermekkel és titkos bigámista házassággal. Utóbbira pedig találunk olyan példákat szép számmal, ahol boldog háziállatok élvezték utolsó éveikben a rájuk hagyott családi vállalkozás minden jövedelmét, a hosszasan pereskedő kétlábú „rokonaik" legnagyobb bánatára.

Családok irányítják a világ mamutjait – képesek lesznek alkalmazkodni?

A családi vállalkozások öröklésének kérdése pedig folyamatosan aktuális: a világon számos nagyvállalat még mindig az alapító családok befolyása alatt áll, még akkor is, ha közben már rég a tőzsdére vitték és nyilvános jegyzésben értékesítették a részvények nagy részét. Olyan óriási vállalatokban van súlyos befolyást jelentő tulajdonrésze az egyes dinasztiáknak, mint a Wal-Mart, a Ford, a Samsung, az LG, a Fiat, a Volkswagen vagy épp a BMW.

Ezek a cégek mind olyan területen működnek, amelyek a közeljövőben is biztosan kulcsfontosságúak lesznek, a világgazdaságban betöltött szerepük biztosan nem csökken.

Ami mégis megnehezíti számukra, hogy ezeréves történetet fussanak be, az a felgyorsult, soha nem látott tempóban átalakuló világ: az információs társadalom olyan kihívásokat állít eléjük, amely a Kongo Gumi közel 1500 éves történetéből csak egy morzsányit érintett. Egyik cég jövője sem képzelhető el az információs technológia nyújtotta lehetőségek kiaknázása nélkül – a következő generációk felkészítésében ezért biztosan kiemelt szerepe lesz az IT-nek is.