Akadozik az uniós pénzek lehívása

Essősy Zsombor vezérigazgató MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt

Tavaly 2400 milliárd forint uniós támogatást hívtunk le, idén viszont még csak 425 milliárd forintot. Ezt az összeget zömében állami hátterű szervezetek kapták előlegként az államtól. A késés hátterében főként a brüsszeli egyeztetések elhúzódása volt - mondta az Origónak Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda vezérigazgatója, aki szerint az utolsó negyedévben pozitív fordulat várható és sok új uniós pályázatra lehet számítani.

A 2014. január elsején indult hétéves uniós fejlesztési ciklusból eltelt több mint két és fél év a keret 7800 milliárd forintjából mintegy 420 milliárd forintot fizettek ki. Mindez meglátszódik a magyar beruházásokon is, amelyek 20 százalékkal estek a második félévben, amit a kormány jogosan az uniós források csökkenésével magyaráz. Erre a veszélyre már januárban figyelmeztetett a jegybank. Miért akadt el a pénzek lehívása?

A beruházások lassulása mögött valóban az uniós források beáramlásának lassulása áll, és ez meglátszódott az első negyedéves gazdasági növekedési adatban is, amely 2012 óta először mutatott visszaesést. A GDP 3-5 százalékát az uniós források határozták meg az elmúlt években. Tavaly közel 2400 milliárd forint támogatást hívtak le, idén pedig közel 400 milliárd forintnál tartunk, ami óriási visszaesés. Az EU-s pénzek nagy részét magától értetődően beruházásokra költik, itt látszik a legjobban, hogy hiányoznak ezek a források.

Uniós támogatások megoszlása Forrás: Origo

Az állami beruházások is komolyan visszaestek, de a vállalkozások is nagyon várják az uniós pénzeket. Ne felejtsük el, hogy a 2014-20-as fejlesztési periódus harmadik évében járunk, és csak idén februártól kezdték el folyósítani az erre vonatkozó támogatásokat, annak is 70-80 százalékát az állami projektek kapták meg előleg formájában.

Eközben az uniónak évente befizetünk pénzeket, és igaz, hogy sokkal többet kapunk vissza majd, de ezeket a hazai pénzeket addig sem tudjuk beruházásra fordítani, mert nem érkeznek időben a brüsszeli források. Minden egyes hét késés óriási veszteség. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy az eddigi késések jelentős része a brüsszeli egyeztetések elhúzódásának is köszönhető. Erre az évre vonatkozólag azonban már nem lehet áthárítani a felelősséget, most már teljesen a magyar rendszeren múlik a kifizetés, a 425 milliárd forint két és fél év alatti kifizetés még messze nem elégséges.

Az új tervben – tanulva az előző hibáiból – a keret 60 százalékát ígérték a vállalkozásoknak. Sikerül tartani ezt az arányt?

Most még nem ez a tendencia látható. A fejlesztési keret legnagyobb részét kitevő Gazdasági és Innovációs Operatív Program (GINOP) eddig kiírt forrásainak 60-70 százaléka közvetlenül nem a vállalkozásokhoz kerül, hanem állami kézben lévő intézményhez. Az állami kedvezményezettek aránya sajnos túlnyomó az éves fejlesztési keret szerint.

Tudna példákat mondani?

A kormányzati adatok szerint a GINOP-on belül például a 224 milliárd összegű Út a munkaerőpiacra program kedvezményezettje a Nemzetgazdasági Minisztérium lett, a digitális szakadék csökkentését célzó program 20,4 milliárd forintja, illetve az alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak helyzetének javítását célzó program 30 milliárdos kerete egyaránt a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz (NSZFH) került, de az Ifjúsági Garancia program 160 milliárdos kerete sem a mikro-, kis- és középvállalkozásokhoz jutott közvetlenül.

Essősy Zsombor a Magyarok a Piacon Klub elnöke Forrás: NAPIFI/Langerfoto

A Nemzeti Turisztikai marketing és keresletösztönző programban lévő 8,35 forint is az állami Magyar Turizmus Zrt.-hez került, és még sorolhatnám. Az állam tehát saját magának osztja a pénzek jelentős részét az éves fejlesztési tervek szerint.

Az NGM közlése szerint a nagyvállalatok közel 1000 milliárd forint értékben jelentettek be fejlesztéseket, így a második félév tehát kedvezőbben alakulhat.

Igen. Nagy szükség van olyan nagyvállalatai fejlesztésekre, amelyek komoly technológiát hoznak, magas munkabért fizet, nagy profitot termel, képzi a munkatársait és bevonja a magyar kkv – kat beszállítóként. Ha azt szeretnénk, hogy a bérek emelkedjenek minden szektorban, ahhoz nagy hozzáadott értékű beruházásokat kell támogatnunk. Szerencsére sok külföldi cég érdeklődik Magyarország iránt, cserébe segítséget kapnak munkahely-teremtési támogatással, egyedi elbánással, adókedvezményekkel. Ezért azt kéri az állam, hogy sok, magas bérű embert foglalkoztassanak.

Rákossy Balázs, az NGM uniós fejlesztésekért felelős államtitkára szerint épp a kiszámíthatóság miatt a pályázati kiírások menetrendjét tartalmazó éves fejlesztési kereteket jelöltek ki. Az új kiírások alapján a tervekben szereplő határidőket mennyire tartják be?

Sok a késés ezekhez az éves tervekhez képest, ami a vállalkozók részére a tervezhetőség, biztonságosság és átláthatóság szempontjából nem túl jó üzenet. A második félévben ezen a téren javulásra, és az eddigieknél drasztikusan több új pályázat megjelenésére számítunk. A fő irány a kombinált termékek, azaz a hitel, támogatás keverék pályáztok lesznek.

Kormányzati előrejelzések szerint az új ciklus kifizetéseiben további bővülés lesz az év hátralévő részében. Mindezt segítheti az új pályázatelbírálási rendszer kialakítása, amelyet Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség politikai államtitkára jelentett be még májusban. Hatékonyabb ez a rendszer, mint a korábbi?

Kicsit furcsa, hogy zömmel az eddigi értékelők, a minisztériumoknál dolgozók adták be a pályázatukat a Miniszterelnökséghez, vagyis előreláthatólag ugyanazok fognak dönteni a pályázatokról, mint korábban, csak ezután a havi fizetésük mellé az értékelt projektenként is kapnak juttatást, reméljük, ez nem fogja lassítani a már most sem túl gyors ügyintézést.Az új rendszer egyébként még most áll fel, még csak néhány értékelő lett kiválasztva.

Az MFB-hez tartoznak az uniós kombinált hitelek (Ginop 8-as prioritás) Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A legnagyobb gond a kiszámíthatósággal van: például majd egy éve várnak a pályázók egy beszállítói jellegű pályázatra, ami a kkv-kat erősítené, hogy nagyobb arányban vehessenek részt a multinacionális nagyvállalatok értékláncában. Az amúgy is késésben lévő pályázat kiírása előtt pár nappal Csepreghy Nándor változtatást jelentett be, társadalmi egyeztetést írt elő minden pályázati kiírás előtt, majd rá egy hétre a kormányrendeletet nem betartva kiírták a pályázatot. Ezek valószínűleg belső adminisztrációs hibák, amelyek a rendszer javulásával csökkennek a későbbiekben.

Sok kritika érte a nemrég megjelent innovációs pályázatokat. Több szakportál is több konkrét eseteket is említett, amikor furcsa módon nyertek pályázatokat. Mennyire tartja ezeket jogosnak?

A nyertes projektek több helyen is megütközést keltettek, a prudencia, a tényleges hasznosság több esetben megkérdőjeleződött. A pályázatokat tavaly kellett még beadni, eredményhirdetésre azonban csak nemrég került sor, szerződéskötés pedig még nem történt.

A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázataira hétszeres volt a jelentkezés, ami azt vélelmezi, hogy a feltételeket nem megfelelően határozták meg, ezért később bővítették is a keretet. Ezek a pályázatok azért is fontosak, mert a kutatás-fejlesztés a vállalatok versenyképességén javíthatnának, amin keresztül a magyar GBP nőhetne, és áttételesen a magyar fizetések is. Sokan csalódtak a hivatalban, pozitív emberként nagyon bízok a jövőbeni döntésük jóságában

Pozitív hír a pályázóknak, hogy megjelentek hitel és kombinált pályázatok, a pénzügyi eszközök prioritásban, amelyek a kkv-knak nyújtanak segítséget beruházás területén. Hogyan áll ennek a keretnek a szétosztása?

A jelenlegi pályázati rendszerben óriási súllyal (körülbelül 800 milliárd forint) szerepel a visszatérítendő támogatás, ami várhatóan 2020 után még több lesz, tehát fontos, hogy most jól szerepeljünk e téren. A hitel termék azt gondoltam, hogy pár nap alatt elfogy, de május óta csak néhány milliárd forint értékben ment még be annak ellenére, hogy 10 százalék önerő mellett, nulla kamattal lehet komoly beruházásokat végrehajtani majdnem minden területen.

Ez részben azért van, mert a cégek nem gondolják végig, hogy 10 év alatt itt is el lehet érni 30-40 százalékos támogatási intenzitást, ugyanakkor sajnos meg kell említeni a feltétel rendszerek kaotikus mivoltát. Hetente változnak a követelmények, elvárások, nagyon nehéz követni, ami bizonytalanságot okoz. Ez remélem, 1-2 hónapon belül radikálisan meg fog változni.

A kombinált termékeket gépbeszerzésre, telephely bővítésre lehet használni, amit nagyon vártak már a vállalkozók, remélem, az adminisztráció nem fogja elpusztítani ezt a nagyon jó konstrukciót. Most van több kombinált pályázat társadalmi egyeztetésen, bíztatok mindenkit, hogy olvassa el és véleményezze, minél jobb legyen a kiírás.

A pályázatok biztos sikerét ígérő kijáróemberekkel kapcsolatban több botrányos eset is napvilágra került. Mennyire tartja ezt jellemzőnek a szakma egészére nézve?

Sokat ártanak a fejlesztési, projektmenedzseri szakmának ezek az esetek. A lehető legrövidebb idő alatt tisztázni kell a nyilvánosságra került kérdéses ügyeket, többek között azért is, hogy ne rendíthessék meg a pályázók hitét abban, hogy lehet becsületes módon nyerni.

A jegybank előre figyelmeztetett a visszaesésre

1200 milliárd forinttal kevesebb uniós támogatás érkezhet idén az előző évhez képest – írták a Magyar Nemzeti Bank elemzői már tavaly év évégén. Fel kell készülni az uniós források átmeneti csökkenésére című tanulmányában Babos Dániel és P. Kiss Gábor kifejtette: a visszaesés miatt a GDP több mint három százalékának megfelelő összeg eshet ki a külső finanszírozásból, amelyet folyó kiadásokra és beruházásokra lehetett fordítani, de egyben javították hazánk külső finanszírozási képességét és növelték a jegybanki tartalékot is.

Mint hangsúlyozták: 2007-2013-as ciklus keretében mintegy 28,7 milliárd euró érkezett a magyar gazdaságba, ami tavaly a GDP hat százalékát tette ki.

2013-2015-ben kiugróan magas volt a Magyarországra befolyó támogatások összege. Ezáltal a GDP több mint 3 százalékának megfelelő összeg eshet ki a külső finanszírozásból, amelyet folyó kiadásokra és beruházásokra lehetett fordítani, de egyben javították hazánk külső finanszírozási képességét és növelték a jegybanki tartalékot is.

A 2007-13-as ciklusban a kohéziós alapokból érkező támogatások teljes keretösszege 24,9 milliárd euró volt, ez egészült ki az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaptól (EMVA) érkező 3,8 milliárd euróval. A 2014-2020-as ciklusban elérhető források 25 milliárd euró támogatást használhat fel Magyarország. A kohéziós alapokból körülbelül 22 milliárd euró érkezhet az országba, további 3 milliárd euró pedig az EMVA-tól érkezhet. Egy főre vetítve Magyarország valamivel több, mint 2500 eurót, mai árfolyammal számolva körülbelül 785 ezer forintot kap az elkövetkezendő években.

A késés okairól és az új pályázatokról megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot hét nappal ezelőtt, amint megkapjuk válaszukat, azonnal közöljük.