Eddig 40 ezer bajba jutott jelzálogadóst kerestek fel a kereskedelmi bankok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlásának megfelelően, hogy még a tél beállta előtt mindkét fél számára elfogadható javaslatot tegyenek. A cél a jegybank előírása szerint „ a tömeges fedezetértékesítés elkerülése, és a lakhatás biztosításának szem előtt tartása" – tudta meg az Origo.

A jegybank nyilvántartása szerint jelenleg mintegy 130 ezer jelzáloghitelesnek van 30 napot meghaladó késedelme a bank felé, vagy a pénzintézet már fel is mondta a szerződését nemfizetés vagy késedelmes fizetés miatt.

A Magyar Nemzeti Bank épületeFotó: Adrián Zoltán - Origo

Ezekkel az adósokkal a jegybank idén márciusban kiadott előírásainak megfelelően egyezkedniük kell a pénzintézeteknek legkésőbb szeptember 30-ig. A bankoknak legalább kétszer kell megkeresni ügyfeleiket a már felmondott szerződések esetében, a még élő szerződésekkel rendelkező, késve fizető adósoknál pedig három alkalommal – legalábbis így szól az MNB ajánlása.

Az egyezkedést a jegybank azért várja el a bankoktól, mert „az árfolyamkockázatból fakadó tehernövekedés sok esetben olyan élethelyzetet teremtett, amelyből az adós saját erejéből nem képes kijutni". Az Origo értesülései szerint a pénzintézeteknek több lehetőséget is fel kell ajánlaniuk a bajba jutott adósoknak, a legtöbben a hitel átalakítását választják, amely általában a futamidő meghosszabbításával jár.

Banki ügyintézésForrás: MTI/Illyés Tibor

Az adósoknak tett ajánlatoknak ugyanis összhangban kell lenniük azzal, hogy az MNB célja, hogy megoldást keressenek a jelzáloghitel-adósok fizetőképességének helyreállítására. A hitelek futamidejének meghosszabbítása mellett a bankok fizetéskönnyítést is felajánlhatnak az adósnak, különösen akkor, ha a fedezetül szolgáló ingatlan piaci értéke nem éri el a tartozás értékét.

Hitelesek mentése - eddig

- A végtörlesztést közel 170 ezer devizahitel szerződés esetében választották az adósok: 2012. február végéig 1354 milliárd forint értékben, ami az akkori jelzálog-fedezetű devizahitel közel negyedét érintette.
- Az árfolyamgátat 2015 végéig közel 175 ezer adós választotta hozzávetőleg 1500 milliárd forint hitelállományt érintve. Ennek lényege, hogy öt évig a svájcifrank-alapú hitelek törlesztőrészletét nem a piaci, hanem egy kedvezményes árfolyamon számolták ki, ami 180 forint, összehasonlításképp a jelenlegi átváltási árfolyam 282 forint.
- A különbözetet egy úgynevezett gyűjtőszámlán tartja számon a bank, és a kedvezményes idő leteltével az adós megkezdi annak a tartozásnak a törlesztését is, amely ezen a számlán halmozódott fel. A bankok a türelmi idő után legfeljebb 15 százalékkal emelhetik meg.
- A devizahitelek forintosítása: 2014. november elején a frankhiteleket 256,5, az euróhiteleket pedig 309 forintos árfolyamon forintosították.
- Az árfolyamrés semmissége: 2014 nyarán a Kúria kimondta, hogy a devizahitelek esetében az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen volt, a törlesztés során csak az MNB hivatalos árfolyama vehető figyelembe a folyósítás és a törlesztés során egyaránt.

A bankok egyre többször adják el az ingatlanokat

A kilakoltatási moratórium korábbi eltörlése miatt a bankok egyre nagyobb mértékben élhetnek azonban az ingatlan eladásának opciójával. Ebben az esetben az ingatlan végrehajtásra kerül, majd eladják. Az ingatlanpiaci árak 2015 elejétől jelentősen emelkedtek, ami a bankok számára a fedezeti érték növekedését jelenti.

A KSH és az MNB kimutatásai szerint tavaly a használt lakások ára átlagosan 11,5 százalékkal nőtt,az átlagos négyzetméterárak a fővárosban és a megyeszékhelyeken ennél nagyobb mértékben növekedtek, a községekben és kisebb településeken a drágulás csupán öt százalékos volt.

A 90 napon túli késedelmes háztartási hitelállomány alakulása

Forrás: MNB

Megoldásként merült fel a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. segítsége is, amely kedvezményes áron átvette a banktól a bajba jutott adós ingatlanját, és – szociális alapon – a volt tulajdonosok bérlőként bennmaradhattak a lakásban, és a Zrt. vállalta az ingatlan fenntartását. Ez a lehetőség azonban nyár végéről már nem él, az eszközkezelő ugyanis elérte a megvehető lakások mennyiségének plafonját, ami eddig 35 ezer lakás megvásárlását jelentette.

Az Origo értesülései szerint a program folytatásáról és a 2017-ben az eszközkezelő részére folyósított új keretösszegről a Nemzetgazdasági Minisztérium hoz döntést.

A jegybank számításai szerint a bajba jutott adósok akár 45-50 százalékánál lehet majd átstrukturálni a hiteleket fenntartható módon. Jelenleg a már korábban átalakított jelzáloghitelek aránya 30 százalék körül alakul a bankrendszerben, ezek jelentős része azonban a fizetési könnyítés ellenére is 90 napon túli késedelemben van. Az átstrukturált hitelek állománya 1600 milliárd forintot érint, ennek negyede azonban gyakorlatilag bedőlt hitelnek tekinthető.