Még mindig nem bízik a tőzsdében a lakosság

Budapest, 2015. augusztus 9. Balog Ádám, az MKB Bank közelmúltban kinevezett elnök-vezérigazgatója, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke interjút ad az MTI munkatársának 2015. augusztus 4-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az alacsony kamatlábak miatt egyre többen választhatják a tőzsdei részvényeket, mint hosszú távú befektetést, annál is inkább, mert a tőzsdén megjelenő főként hazai tulajdonú vállalatok száma is várhatóan emelkedik. Jelenleg körülbelül százra teszik a tőzsdeképes vállalatok számát.

Továbbra sem bízik a tőzsdékben a lakosság, amely 41,5 ezer milliárd forintnyi pénzügyi vagyonának mindössze egy százalékából vásárolt tőzsdei részvényeket, a legnagyobb felfutás pedig az állampapírok piacán érzékelhető – hangzott el az 54. közgazdász vándorgyűlésen Kecskeméten.

Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatója azt mondta, hogy az alacsony kamatkörnyezet ( a jegybanki alapkamat 0,9 százalék) várhatóan a tőzsdei részvényvásárlások emelkedését hozhatja magával.

Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Kiemelte, hogy magát

az MKB-t is 2019-ig végéig bevezetik a tőzsdére,

az erre való felkészülés alapvetően befolyásolja a bank működését.

100 tőzsdeképes cég van

A bank tőzsdére vezetése az Európai Unió kérése annak fejében, hogy a bank a 2014-től 2016 nyaráig tartó állami szanálási programban vett.

Balog Ádám szerint ma hozzávetőleg

száz olyan vállalat van, amely tőzsdeképes,

ám a vállalatok nagy része még mindig ódzkodik attól, hogy a tőzsdén jelenjen meg. Ezt többek között azzal magyarázta, hogy nagy a külső partnerekkel szembeni bizonytalanság, sokakat eltántorít az előírt transzparencia, tartanak a szabályozási környezettől és a bevezetéskor felmerülő magas költségektől.

Magyarországon sokkal alacsonyabb a tőkepiaci finanszírozás, mint az Európai Unióban, különösen az angolszász államokhoz képest, de a régióban is jelentősen lemaradtunk a lengyelek és a csehek mögött. Míg nálunk csupán 12 százalékra tehető a tőkepiaci és a banki finanszírozás aránya, addig Olaszországban ez az arány 33 százalék, Franciaországban 35, az Egyesült Királyságban pedig 66.

Forrás:KSH

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi alelnöke szerint a családi vállalkozások előtt álló generációváltás középtávon a kkv-k egyik legnagyobb problémája, mert a vállalatoknak csupán egyharmada képes a sikeres generációváltásra.

Sokan az eladást választják és ilyenkor főként külföldi befektetők jöhetnek szóba. A jól működő magyar tőzsdéhez egy erős középvállalati rétegre van szükség – mondta Balog Ádám.

A kormány

minden eszközzel igyekszik segíteni,

hogy a magyar tőkepiac ismét erőre kapjon, a banki hitelezés mellett meg kell teremteni a vállalatok alternatív finanszírozási lehetőségeit, amelyben fontos szerepet játszik a tőzsde – mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára, aki szerint az elmúlt időszakban több olyan intézkedés is született, amely a tőkepiac fejlesztését szolgálta.